Az előadás összefoglalója:
A hidrogén, mint lehetséges, alternatív energiavektor alkalmazhatóságának egyetlen korlátját jelenti a megfelelő módon történő tárolása, amelyre számos módszert kidolgoztak már a kutatók. A hidrogén biztomságos tárolásárának legígéretesebb módszere, amikor kémiai kötésekben tároljuk, mivel az így kialakított rendszerek éveken át eltarthatók és a szállítást is megkönnyítik.
A Fizikai Kémiai Tanszéken működő Homogén Katalízis Kutatócsoportunk aktívan vizsgálja a vizes közegű katalitikus hidrogén tárolást különböző H₂-vektorok (HCOOH, NH₃BH₃) alkalmazásával. Korábbi kutatásaink során igazoltuk, hogy az általunk alkalmazott platinafémek (Ir^[1], Ru^[2], Rh) foszfin komplexei kiválóan alkalmazhatóak a hangyasavban történő hidrogéntárolásra, de érdeklődésünket kiterjesztettük az ammónia-borán (NH₃BH₃) felhasználására is.
Jelenlegi kutatásaink során az NH₃BH₃-ból történő hidrogénfejlesztést tanulmányoztuk elsősorban Ru-, Rh-komplexek alkalmazásával.
Kimutattuk, hogy a [RhCl(mtppms-Na)₃] (mtppms-Na=meta-monoszulfonált-trifenilfoszfin nátrium sója)komplex aktívabbaknak bizonyult a NH₃BH₃ dehidrogénezésébenvizes közegben, mint a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂].
Továbbá vizsgáltuk a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂] által katalizált bontási reakció reverzibilitását házi készítésű üvegreaktorban alacsony nyomáson és a Parr Instruments által készített batch reaktorban nagy nyomáson. Ehhez a bontási reakcióban képződő különböző bórvegyületek hidrogénezésére tettünk kísérletet. A hidrogénezési reakció megvalósításához az általunk alkalmazott körülmények további optimalizálására van szükség.
Összeségében pedig elmondható, hogy a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂] és a RhCl(mtppms-Na)₃] átmenetifém-komplex katalizátorok kiválóan alkalmazható az NH₃BH₃ dehidrogénezési reakciójában, a Rh-komplex pedig nagyobb aktivitással bír.
Kulcsszavak: ammónia-borán, átmenetifém-komplexek, hidrogéntárolás
Köszönetnyilvánítás:
A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium megnevezésű projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
Köszönettel tartozom együttműködő partnerünknek a SciencePort Kft-nek és Dr. Elek János vállalati szakértőnek a munkám koordinálásáért.
A kutatás a „A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-KDP-2024 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program – Kooperatív Doktori Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból Finanszírozott Szakmai Támogatásával Készült.”
Hivatkozások:

1. G. Papp, G. Ölveti, H. Horváth, Á. Kathó and F. Joó Dalton Trans., 2016, 45, 14516-14519
2. G. Papp, J. Csorba, G. Laurenczy, and F. Joó Angew. Chem. Int. Ed., 2011, 50, 10433-10435