Keresés

Keresési eredmények

• „Pénzetlen utas nem tud messze menni” – A helyi önkormányzatok költségvetési kiadásai 1993–2010 között, majd 2010 után

  79-97

  Bordás Péter

  Bordás Péter

  Megtekintések száma:

  528

  A forrásszabályozási rendszer bevételi struktúrájának ismerete önmagában nem alkalmas arra, hogy kellő és átfogó képet kaphassunk a helyi önkormányzatok közel húsz éven át működő feladatellátási tapasztalatairól. A költségvetések bevételi oldala megmutatja számunkra, hogy milyen pénzügyi eszközök álltak rendelkezésre, miből gazdálkodhattak az önkormányzatok, de ehhez hozzá kell illeszteni azt a feladatkört, amelyet finanszírozni kellett. A bevételi struktúrát és annak hiányosságait egy korábbi tanulmányomban már bemutattam, így most azt kiegészítve a kiadási oldal részletes elemzésére törekszem. Már csak azért is, mert a kiadási szerkezet nagyban befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia fokát is. A tanulmány célja, hogy 1993 és 2010 között bemutassa a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátási körét, majd reagáljon a 2010 után tapasztalható változásokra, a helyi költségvetés kiadási szerkezetének alakulására.

• A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között

  177-192

  Sipka Péter

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  216

  A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon.  Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.

• A természettudományos bizonytalanság szerepe a környezeti felelősség érvényesíthetőségében

  67-85

  Sulyok Katalin

  Megtekintések száma:

  236

  A tanulmány a környezeti felelősség közjogi érvényesítésének szabályait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok és a jogalkalmazói gyakorlat az okozati kapcsolat bizonytalanságát hogyan kezeli, és egy szennyezéssel okozott károk feltárására és felszámolására vonatkozó felelősséget kire telepíti. A tanulmány kiindulópontja, hogy a természettudomány eredményeinek bizonytalan mivolta kihat a környezeti felelősség érvényesíthetőségére, mivel egy szennyezés és annak forrása közötti okozati kapcsolatot nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. E cikk először a természettudományos bizonytalanság forrásait ismerteti, kitérve a bizonytalanság immanens jellegére. Majd bemutatja, hogy a kauzalitási bizonytalanságot hogyan kezeli a hatályos jogi szabályozás, végül javaslatokat tesz arra, hogy milyen jogalkotási lépések tennék méltányosabbá a környezeti felelősség telepítését olyan esetekben, amikor nem állapítható meg egyértelműen a kauzalitási kapcsolat a szennyezés és a szennyező között.

• A környezeti felelősség irányelv hazai végrehajtásának tapasztalatai, felülvizsgálata, a jövőbeli változtatások iránya

  29-41

  Kecskés Gábor

  Megtekintések száma:

  200

  A környezeti kárfelelősségről szóló uniós szekunder jogforrást, azaz a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló irányelvet a Tanács és az Európai Parlament közösen alkotta meg 2004-ben. Ugyan többször is módosításon esett át, az irányelv explicit célja a környezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. A tanulmány áttekinti a 2004-es elfogadása és implementálása utáni legfontosabb hazai jogalkotási lépéseket és a jövőbeli szükséges teendőket is.