Search

Search Results

• EU Case Law Guidelines on Registering Three-Dimensional (Shape) EUTM in the Light of the Trademark Reform

  128-142

  Beáta Vigh

  Views:

  101

  The case-law developed by the European Court of Justice aims to ensure consistency and legal certainty in the registration of EU three-dimensional trademarks. It interacts closely with the legislative amendments introduced by the trademark reform, which aim to make the registration procedure for EU trademarks more flexible and transparent, thanks to the European Court of Justice's work in interpreting and developing the law. The problem of the definition and registration procedure of three-dimensional marks is an important issue in EU trademark case law, as this category of marks is the most popular of the non-traditional marks for which the trademark reform provides a legal framework, but also overlaps with other forms of intellectual property protection.

• The Practice of the African Commission on Human and Peoples’ Rights concerning the Rights of the Indigenous Peoples, with special regard to the Ogoni Case

  127-143

  György Marinkás

  Views:

  187

  The aim of the current article is to analyse the protection of indigenous peoples’ rights offered by the African human rights mechanism by introducing its institutional framework and jurisprudence. The author has the opinion that the African mechanism has followed in the footsteps of the Inter-American system and has interpreted the already existing substantial norms in an evolutive manner; thus achieving tremendous results in the acknowledgement and protection of indigenous rights. They did so with such success that now the “master” – namely the Inter-American Commission on Human rights – is quoting the student. It follows from the above mentioned lines that – according to the firm opinion of the author – the African mechanism worth the attention both present time, both in the future, due to the simple fact that new trends regarding indigenous rights may arise from the practice of the African Commission.

• A mozaik színes üvegkockái: Recenzió Józsa Zoltán „Közigazgatás a 21. század elején” című kötetéről

  107-112

  Tamás Antal

  Views:

  219

  Sokszor ismételt – jóllehet kevésszer átgondolt, s inkább politikai felhanggal, mintsem szakmai megfontolás nyomán hangoztatott – közhely, hogy adott ország gazdaságának teljesítőképességét, versenyképességét döntő módon meghatározza, más hasonlóan fontos tényezők mellett, a közigazgatásának színvonala. A jó állam, jó kormányzás, jól működő gazdaság – legalább is a formál logika szerint – egymást feltételező fogalmak, jóllehet inkább normatív tartalmat sugallnak, mintsem tényszerűen bizonyított összefüggések láncolatát. 

  Van-e egyáltalán tértől és időtől (kontextustól) független ismérve a jó államnak, s a jó kormányzásnak? Ha van, mennyire univerzális ez a modell, s mennyiben szolgálhat útmutatásként az egyes – merőben eltérő adottságokkal és sajátosságokkal bíró – országok számára? Úgy véljük, az univerzális ideáltípus kergetése helyett meg kell elégednünk a realitással – s ez sem kevés.  

  Az egyes országok történeti múltja, alkotmányos berendezkedése, intézmény- és szervezetrendszere alkotja azt a vizsgálati terepet, melynek elemzése, ha nem is végleges, de viszonylagos érvényességű válaszokat adhat a kormányzás, a közigazgatás, a gazdaság és más társadalmi alrendszerek kapcsolatára.  

  Mi jellemzi tehát a 21. század közigazgatását? Milyen új célok, értékek, módszerek állnak az európai országok közigazgatásának működése középpontjában? A nemzeti sajátosságokon túl kirajzolódnak-e azok a tendenciák, melyek az eltérő jegyek mellett közös kihívást jelentenek az egyes országok számára? Van-e olyan elméleti vagy gyakorlati hozadék, amely a hazai közigazgatás szellemi hátterét erősíti, vagy gyakorlati működését javíthatja?

  Hosszan sorolhatók még az összehasonlító vizsgálatok szükségességét és indokoltságát alátámasztó érvek, melyek megerősítik a komparatisztika alkalmazásának rohamosan terjedő népszerűségét, szinte divattá válását. A szellemi profit nyilvánvaló, válasz adható a magát valamire is tartó tudomány alapkérdésére: mennyiben szolgálja a közigazgatás a társadalmi, gazdasági, kulturális jólét előmozdítását, a közérdek, a közjó érvényesülését, az egyének boldogulását?

  A Józsa Zoltán új kötetébe foglalt tanulmányok e kérdésekre keresik a választ, nemzetközi és hazai példák elemzése, feldolgozása révén.

• The Types of Government-Organized Non-Governmental Organizations: The GONGO Phenomenon

  141-158

  Izabella Deák

  Views:

  251

  My study describes the conceptual dividing lines and differences between one of the most important actors in civil society, the non-governmental organizations (NGOs) and government-organized non-governmental organizations (GONGOs). Furthermore, it classifies the different types of GONGOs (professional, diffuse, “democratizing”, “lobby”). Following the classification, it becomes clear that to various degrees, the different types of GONGOs are excellent tools in the hands of governments to reshape the structure of the civil society which articulates critical views of the government.

• Decentralization of Welfare Services in France

  65-80

  Zoltán Józsa

  Views:

  135

  The principle of decentralization is widely applied in public administration. Despite the conceptual insecurity decentralization is often linked to the principles of democracy, participation, efficiency providing a normative value for the principle. Practical experiences, however, show that the advantages and disadvantages of decentralization are influenced by historical, economical, social, institutional and cultural context. Decentralization policy to increase the effectiveness of French welfare services could not change the institutional structure with strong historical roots and to improve the service quality. The strengthening of task and competences of the county level led to the failure of decentralization due to the lack of funding, personal and coordination problems.

• Book review: Csaba Fenyvesi–Csongor Herke–Flórián Tremmel (eds.): Forensic Science (’Kriminalisztika’)

  196-202

  Krisztián Szabó

  Views:

  206

  Although the prosecution of crimes dates back to the creation of the human society, the „science” of investigation in the modern sense, i.e. forensic science, appeared only in the 19th century, and the first comprehensive university textbook on forensic science was published in Hungary in 1965. In the 60 years since then, thanks to the explosion of scientific and technical knowledge, forensic science has undergone radical changes. Edited by Csaba Fenyvesi, Csongor Herke and Flórián Tremmel, the book on Forensic science provides a comprehensive introduction to the concepts of forensic science, the most important elements of criminal technique and criminal tactics. The book is a valuable contribution to the field of forensic science and provides a realistic picture of both the present and the possible future of forensic science. This book review discusses the importance of the book for forensic science, based on certain specific institutions of forensic science.

• A Bécsi Vételi Egyezmény Tanácsadó Testületének a vevő megvizsgálási és értesítési kötelezettségének határidejével, az általános szerződési feltételekkel, valamint a kamattal kapcsolatos véleményei és a nemzeti bíróságok gyakorlata

  67-78

  Zoltán Víg

  Views:

  516

  A standardizációnak a gazdasági hatékonyság szempontjából egy globális világban óriási jelentősége van. Ez igaz a jogtudomány területére is, és főleg a nemzetközi kereskedelmi jogra. Ugyanakkor, nemzetközi jellege ellenére, ezen a jogterületen is meglepően kevés olyan mintatörvény vagy nemzetközi egyezmény született, amelyek megpróbálták volna egységesíteni az ide vonatkozó anyagi jogot. Ezek közül a legfontosabb az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény), melyet Magyarországon az 1987. évi 20. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Az Egyezményt eddig 89 állam ratifikálta, ami jelentős sikernek számít.

  A gyakorlatban a legnagyobb problémát egy ilyen jellegű egyezménynél az egyes rendelkezések egységes értelmezése és alkalmazása jelenti. Az Egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése foglalkozik az egységes alkalmazás követelményével, amit némelyek úgy értelmeznek, hogy a bíróságoknak és választottbíróságoknak az Egyezmény alkalmazása során precedensként figyelembe kell venniük más nemzeti bíróságok korábbi döntéseit. Ez az álláspont annyiban problematikus, hogy a precedens rendszer a bíróságok közötti hierarchián alapszik, és ebben az esetben az egyes nemzeti bíróságok vagy választottbíróságok között ilyen nem létezik. Sajnos a szerződést kidolgozó Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nem foglalkozik az Egyezmény gyakorlati alkalmazása során felmerülő kérdések megválaszolásával. Mivel egyre több kérdés merült fel az utóbbi évtizedekben, 2001-ben magánkezdeményezésre, elismert nemzetközi szakértők, jogtudósok létrehozták az Egyezmény Tanácsadó Testületét (CISG Advisory Council). A Testület feladatának tekinti az Egyezmény egységes értelmezésének elősegítését, és e célból tanácsadó testületi véleményeket fogalmaz meg. A gyakorlatban ezek a vélemények elősegíthetik az Egyezmény világszerte egységes alkalmazását, habár semmiféle kötőerővel sem bírnak.

  Ugyanakkor, mivel ilyen sok különböző jogrendszerben alkalmazzák, érdemes folyamatosan nyomon követni, hogy az egyes nemzeti bíróságok az Egyezmény egyes rendelkezéseit hogyan értelmezik a gyakorlatban, és hogy figyelembe veszik-e a Tanácsadó Testület véleményeit. A jogegységesítés folyamata ugyanis nem áll meg az Egyezmény elfogadásával, hanem a joggyakorlat közös mederben tartására is kiterjed, ennek pedig a legjobb módja a folyamatos „kommunikáció” biztosítása a bíróságok között, azaz az egyes nemzeti bíróságok ítéleteinek az elérhetővé tétele, elemzése. Ezt a feladatot szeretné betölteni a jelen tanulmány is, amely a különböző nemzeti bíróságoknak az utóbbi néhány évben született döntéseit, valamint az Egyezmény Tanácsadó Testületének véleményeit vizsgálja három témakörben: a vevő megvizsgálási és értesítési kötelezettségének határideje, az általános szerződési feltételek, valamint a kamat kérdése.

• Social Psychology of Law

  158-162

  Angéla Gábri

  Views:

  248

  Book review on the book Hunyady György–Berkics Mihály (szerk.): A jog szociálpszichológiája – A hiányzó láncszem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. 

   

• Freedom of Speech and Inclusive Society

  9-32

  Gábor Attila Tóth

  Views:

  151

  This article deal with the most actual theme of the limitation of the freedom of speech the hate speech.