Keresés

Keresési eredmények

• Az uniós jog alkalmazásának sarokpontjai az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában

  161-174

  Kiss Árpád Lajos

  Megtekintések száma:

  105

  Jelen tanulmány a magyar Alkotmánybíróság újabb gyakorlatát vizsgálja az uniós jog magyarországi érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos keretek és bírói jogalkalmazás tekintetében. Az előzmények rövid áttekintése után a 2012 utáni, az Alaptörvény elfogadását követő gyakorlatra fókuszál. Az újabb alkotmánybírósági gyakorlatban kiemelt jelentőséget kap az EU Bíróságával való együttműködés igénye, így a tanulmány erre a kérdésre is reflektál. Első részében áttekinti azokat a döntéseket, amelyek az uniós jog érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos fenntartásokat és kontroll-lehetőségeket megfogalmazták, ideértve különösen a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatot. A második rész azokat a fontosabb, elsősorban alkotmányjogi panaszeljárásban hozott alkotmánybírósági döntéseket mutatja be, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás és az indokolási kötelezettség alkotmányos megítélését meghatározzák az uniós ügyekben.

• Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga

  200-218

  Mészáros Gábor

  Megtekintések száma:

  128

  Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.

• A Titanic jogi helyzete

  8-18

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  165

  Idén száz éve, hogy 1912. április 14-én 23:35 perckor, a Southamptonból New Yorkba vezető első útján jéghegyre futott, és néhány órával később, április 15-én hajnalban már az Atlanti-óceán mélyén feküdt az elsüllyeszthetetlennek hitt utasszállító. A luxushajó története nemcsak a filmipar, hanem a kincsvadászok, valamint a különböző profitorientált vállalkozások fantáziáját is megmozgatta, így talán nem túlzás azt mondani, hogy a Titanic az egyik leghíresebb hajóroncs. Az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) főigazgatója, Irina Bokova 2012. április 15-én a megemlékezésen túl felhívta a figyelmet a centenárium nemzetközi jogi jelentőségére is: innentől kezdve a roncs a 2001-es víz alatti kulturális örökség védelem céljából megalkotott egyezmény tárgyi hatálya alá esik. Kérdés azonban, hogy milyen jelentősége van ennek a kijelentésnek. A tanulmány a kérdés megválaszolásával a Titanic jogi helyzetének összefoglalására és bemutatására tesz kísérletet.