Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A büntetőjog lehetőségei és korlátai a rizikótársadalomban : A büntetőjog szabályozó szerepének megváltozása a posztmodernitás időszakában
Megjelent november 30, 2011
99-112

A 20. század utolsó évtizedeiben gyorsulni kezdett a világ modernizációja. Ez a folyamat átmenetet jelent a második modernizációba. A rizikótársadalom új, korábban ismeretlen kihívások elé állította a világ döntéshozó...it. Ennek következménye, hogy a büntetőjog a maga hagyományos eszköztárával gyakran már nem tud a társadalomra súlyosan veszélyes új típusú cselekményekre megfelelően válaszolni. Ezért paradigmaváltásra van szükség. A rizikótársadalom körülményei között a feladat: előny/hátrány, illetve költség/haszon elemzés segítségével ki kell választani azokat a cselekményeket, amelyek alakulását a büntetőjog továbbra is sikeresen képes befolyásolni. A büntetőjog által befolyásolhatatlan, ám a társadalmak működésére ma még jórészt ismeretlen mértékű súlyos veszélyek ellen büntetőjogon kívüli eszközökkel kell fellépni.

Teljes absztrakt mutatása
77
305
A szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban
Megjelent július 24, 2019
173-189

A szimbolikus jogalkotás, azon belül pedig különösen a szimbolikus büntetőjog kérdéskörének tudományos mélységű feldolgozása csak szűkösen érhető tetten a hazai jogirodalomban. A fogalom ugyanakkor nem ismeretlen a hazai jogtudomány művelői körében, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy arra gyakran hivatkoznának, azt p...edig még inkább nem, hogy egységes jelentéssel vagy tartalommal használnák a kifejezést. Jelen tanulmány első fejezetében kísérletet teszek egyféle fogalmi tisztázásra. Ennek során elsőként a német nyelvterületen már az 1980-as évek óta meglévő megközelítéseket próbálom lényegre törően bemutatni.

Az azt követő alfejezetben, még a fogalmi meghatározás témakörén belül, igyekszem a teljességre törekedve hivatkozni azokra a hazai tanulmányokra, melyekben a szerzők – legalább – említik a szimbolikus jogalkotás kifejezést. Annak bemutatására koncentrálok, hogy a „szimbolikus jogalkotás”, illetve azon belül hangsúlyozottan a „szimbolikus büntetőjog” kifejezés milyen összefüggésben merül fel, és annak az adott szerző milyen jelentéstartalmat tulajdonít, illetve hogy azt a jogalkotás kritikájaként, vagy ellenkező előjellel, pozitív értelemben, előremutató jogalkotási aktusként értelmezi-e.

A dolgozat második fejezetében megpróbálom bemutatni, hogy miért gondolom azt, hogy a büntetőjog egyrészt a maga teljességében, másrészt pedig egyes konkrét különös részi tényállásai kapcsán többféle megközelítésben is szimbolikus jogként értelmezhető. Rámutatok ezzel arra is, hogy a hivatkozott jogalkotási fejlemények milyen társadalmi-politikai légkörben, helyzetben következtek be, illetve a normák milyen feltételek között születtek meg. Szemléltetésként s egyben az elemzésben tett megállapítások alátámasztására aktuális és részletes statisztikai adatokat hozok fel.

Teljes absztrakt mutatása
144
202
Az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásai
Megjelent december 16, 2016
79-93

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel az európai integráció történetében először önálló, homogén, szupranacionális uniós politikává vált a büntetőjogi együttműködés. Ennek ellenére nem l...ehet azonban azt mondani, hogy a közösségi/uniós jog és a nemzeti büntetőjog a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően teljesen független lett volna egymástól. Az uniós jog és a nemzeti jog számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a büntetőjog vonatkozásában is számos ponton figyelhetünk meg kölcsönhatást a két jogterület között. Az uniós jognak a tagállamok büntetőjogára gyakorolt hatása kétirányú: negatív és pozitív kötelezettségeket ró a tagállamokra.

Teljes absztrakt mutatása
65
210
A normák határozott megfogalmazásának problémája a büntetőjogban – A normavilágosság fogalma az Alkotmánybíróság döntéseiben és a bírói gyakorlatban
37-59

Jelen írásban a jogelmélet e funkcióját a büntetőjogban és a büntetőjogi bírói érvelésben megjelenő probléma megvilágításán keresztül mutatom be. Hogy miért, azt magyarázhatja a következő, Montesquieu-től származó megfontolás: „Azok az ismeretek, amelyeket az ember egyes országokban szerzett és másokban szerezh...et azokra a leghelyesebb szabályokra vonatkozólag, amelyeket a büntető igazságszolgáltatásban követni kell, az emberiséget a világ minden egyéb dolgánál jobban érdeklik.”

Ennek a különös érdeklődésnek több oka is lehet. A jogelmélet nézőpontjából azért tekinthető sajátosnak a büntetőjog, mert ez az a jogág, amely a legerősebbeszköz az állami hatalom kezében az emberek magatartásának irányítására, ezálta pedig az egyéni szabadság korlátozására, a kógens kötelezettségek teremtésére.A jogelmélet (és a politikai filozófia) egyik legfontosabb érdeklődési területe az állami autoritás és jogi kötelezettségteremtés fogalmi tisztázása, megalapozása, igazolása. A tételes jogágak közül a büntetőjog ehhez alapvető kiindulópontokat kínál.

Ez a tanulmány a büntetőjogban és még inkább a büntető ítélkezésben megjelenő elméleti problémával foglalkozik: az úgynevezett normavilágosság problémájával. Bár számos büntető ítélet és alkotmánybírósági határozat foglalkozik a normavilágosság kérdésével, mindazonáltal kevés az olyan munka, amely elméleti szempontból tisztázná, hogy a fogalom mit jelent, és milyen igazolási alapokkal lehet alkalmazni a magyar gyakorlatban. A következőkben e fogalom elemzését az Alkotmánybíróság ítéleteinek elemzése segítségével és néhány bírósági határozatban megjelenő indokolás vizsgálatával végzem el.

Teljes absztrakt mutatása
238
1331
Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről
Megjelent február 19, 2020
11-25

Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes b...ntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.

Teljes absztrakt mutatása
150
465
A büntetőjogi elévülés határidejének megállapításáról
Megjelent június 26, 2021
99-113

Tanulmányom témája a büntethetőséget megszüntető elévülés. Dolgozatomban először általánosságban szólok az elévülésről, a büntető törvénykönyvben elfoglalt helyéről, illetve jogelméleti igazolásáról. Ezt követően egy jogtörténeti kitekintést adok, bemutatva az első büntető törvénykönyvünkben foglalt e...lévülési rendszert. Ismertetem az elévülési idő hatályos szabályait, majd az elévülés érvényre jutásával összefüggésben a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseit, végezetül dolgozatom utolsó részében de lege ferenda javaslattal vonom le annak következtetéseit.

Teljes absztrakt mutatása
255
308
Az emberölés értékelése – jogszabályi keretek és a Debreceni Ítélőtábla gyakorlata
Megjelent november 30, 2011
113-130

A büntetőjog fogalomrendszerében a bűncselekmény és az ehhez szorosan hozzá tartozó elkövető mellett a harmadik meghatározó kategória a büntetés. A fogalommal kapcsolatos változásokat jól érzékelteti Földvári József, ...amikor megállapítja: „a bűncselekmény tanának évszázada a XIX. század volt, míg a büntetés tanáé a XX., illetve talán a XXI. század.”

Teljes absztrakt mutatása
72
239
A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban: ismeretek és vélemények
Megjelent január 22, 2021
9-29

„Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves projekt egyik célja a laikusok büntetőjogra és ezen belül annak szabályozási újdonságaira vonatkozó ismereteinek és véleményeinek felmérése volt. Ebben a cikkben a szerzők a kutatás keretében felvett kérdőív hivatali vesztegetéssel kapcs...olatos kérdéseire adott válaszait elemzik. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagembernek a büntetőjognak erről a részéről töredékes ismeretei vannak. Ennek oka részben az, hogy a válaszadók ‒ a jogi szabályozás differenciálásához képest ‒ általában sematikus ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az viszont nem igazolódott, hogy a jogismeret alakításában társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás közrehatna. Az ismereti kérdésekre adott válaszokat elsősorban a válaszadók büntetendőséggel kapcsolatos véleményei befolyásolják. Az emberek ismeretei jobban tükrözték a korábban hatályos szabályozást, mint a jelenleg hatályosat. Ennek oka azonban nem feltétlenül a régebbi szabályozás jobb ismerete, hanem az, hogy az jobban összhangban van a válaszadók jogi distinkciókkal szembeni érzéketlenségével.

Teljes absztrakt mutatása
162
256
A tengeri kalózkodásra vonatkozó nemzetközi jogi rezsim
Megjelent július 30, 2020
161-177

Habár a tengeri kalózkodás a legrégebbi, tengeren elkövetett bűncselekmény, még mind a mai napig jelen van, és komoly veszélyforrásnak számít. Amellett, hogy emberi életeket is veszélyeztet, károkat okoz a nemzetközi kereskedelemnek is. A deliktummal szembeni fellépés egyik legfontosabb elemei azok a nemzetközi egyezmények,... amelyek meghatározzák annak fogalmát, tipikus elkövetési magatartásait, valamint eljárási rendelkezéseket is tartalmaznak a kalózkodás visszaszorítása érdekében. Jelenleg ezt a nemzetközi jogban két egyezmény biztosítja, amelyek számos kérdést megfelelően szabályoznak, azonban hiányosságokkal is küzdenek. Tanulmányomban e két szerződés kalózkodásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálom.

Teljes absztrakt mutatása
169
221
A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban
Megjelent december 19, 2019
79-98

A kriptovalutákkal való visszaélések tekintetében problémát okozhat a gyakorlatban, hogy az elkövetés tárgyát hogyan sorolhatjuk be jogi szempontból. Előrelépés, hogy az ötödik pénzmosás elleni irányelv meghatározta a virtuális fizetőeszközök fogalmát. Az Unióban felismerték, hogy a kriptovaluták használata és a k...ülönböző átváltó, valamint pénztárcaszolgáltatók szolgáltatásainak igénybevétele pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatot hordoz magában. A hazai szabályozás vizsgálata alapján megállapítható, hogy különösen a pénzmosás tényállása világít rá arra, hogy e deliktum elkövetési tárgyát, a bűncselekményből származó „dolog” fogalmát értelmező rendelkezés keretében ki kellene terjeszteni a kriptovalutákra is. A kapcsolódó tevékenységi köröket is szabályozni kell, mint például az átváltó-, befektetési és pénztárcaszolgáltatókét a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások keretében, amelyhez a háttérjogszabály módosítása szükséges. Ez azonban – hasonlóan a kriptovaluták jogi besorolásához – elsődlegesen nem a büntetőjog feladata.

Teljes absztrakt mutatása
535
1479
Régi-új kihívások: szegénység, migráció, bűnözés
Megjelent december 5, 2015
96-107

Majd tíz évvel ezelőtt a környezeti változások és a kriminalitás összefüggéseit vizsgáló írás jelent meg Domokos Andrea tollából. A cikk azt mutatta be, hogy a természeti erőforrások szűkössége mennyiben járul hozzá... a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. Jelen tanulmány szerzői hasznosnak vélik az akkor megfogalmazottak továbbgondolását, az időközben felmerült problémák értékelését. A menekültkérdés immár nem elméleti probléma számunkra, hanem Magyarország határain feltorlódó embertömegeket jelent, ami a közrendünket és a közbiztonságot nemcsak veszélyezteti, hanem ténylegesen sérti is. Büntetőjogi, kriminológiai megközelítéssel természetesen nem áll módunkban a valódi megoldást jelentő szociálpolitikai, oktatáspolitikai, kultúrpolitikai kérdéseket megválaszolni. A migráció világszintű politikai egyeztetést, helyi szintű integrációs politikát, határozott értékválasztást igényel. Szakmánk okán mi a büntetőpolitikai oldalról vizsgáljuk a kérdést.

Teljes absztrakt mutatása
145
275
A német büntető törvénykönyv időbeli hatálya a joggyakorlatban
149-172

Az időbeli hatály Németország Büntető Törvénykönyvének (StGB) alkalmazása során is sok esetben okoz komoly fejtörést a jogalkalmazónak. A német Btk. tekintélyes kora az állandóságára enged következtetni, azonban számtalan módosítása miatt mindig is jelentős problémát jelentett – és jelent ma is – annak megíté...lése, hogy az adott tényállásra vonatkozó több, eltérő tartalmú rendelkezés közül melyik is a terheltre kedvezőbb. A legenyhébb törvény alkalmazása az elkövető előnyben részesítését jelenti, amit Németországban a jogállamiság részének, az arányos igazságosság megjelenésének, szinte alkotmányos szabálynak tartanak. A tanulmány ezt a problematikát mutatja be akként, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mellett a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát is igyekszik megvilágítani. Ezen túlmenően érinti a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokat, kitér a német szabálysértési jogra, valamint röviden összehasonlítja a német és a magyar szabályozást és joggyakorlatot.

Teljes absztrakt mutatása
129
1824
Vojislav Šešelj felmentésének kritikája a felbujtás és bűnsegédlet szempontjából
Megjelent február 20, 2020
97-109

Vojislav Šešelj a Szerb Csetnik mozgalom alapítója volt, amelyet 1990 decemberében betiltottak a jugoszláv hatóságok. Az 1991 februárjában létrehozott Szerb radikális Párt elnöke, 1991 júniusától a Szerb köztársaság köz...gyűlésének választott tagja. A délszláv háborúban aktív szerepet játszott. 2016. március 31-én mentette fel az ENSZ által felállított exjugoszláv törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY). Az önkéntesek toborzását, nagy nyilvánosság előtt, politikai üléseken, interjúkban és a hadszíntéren tartott, szélsőséges nacionalista gyűlöletbeszédeit úgy értékelte az ICTY elsőfokú kamarája, hogy azokból nem következik büntetőjogi felelőssége háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A háromfős bírói tanács 2:1 arányban döntött. Flavia Lattanzi bíró figyelemre méltó kritikai észrevételekből építette fel részletes és terjedelmes különvéleményét. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú tanács döntése ellen, így a döntés nem jogerős.

Teljes absztrakt mutatása
95
160
1 - 13 a 13 tételből