Keresés

Keresési eredmények

• A kollektív munkaügyi vita sajátosságai

  217-232

  Rab Henriett

  Sipos Marcell

  Megtekintések száma:

  331

  A technológiai, gazdasági és egyéb változások napjainkban alapjaiban változtatják meg a jogviszonyok természetét. A munkajogi jogalkalmazói körökben is egyre nagyobb teret nyer az atipikus foglalkoztatás. Álláspontunk szerint ez a fejlődés nem pusztán az anyagi jogban érhető tetten, hanem a perjogi, illetve adott esetben az alternatív vitarendezési eljárások szintjén is megjelenik. Talán kissé ironikus, hogy épp a (magyar civilisztikai perjogban kevéssé népszerű) kollektív munkaügyi vita az, amelyben időről-időre megfigyelhetők az új, innovatív vitarendezési metódusok. Munkánk ezért elsősorban a kollektív vitarendezés bíróságon kívüli gyakorlatát vizsgálja, kiegészítve egyes, a hazai munkajogi környezet számára kevésbé kutatott országok jogrendszerében alkalmazott megoldásokkal. Célunk, hogy rávilágítsunk az alternatív vitarendezési módszereknek a kollektív jogvitákban való alkalmazásában rejlő lehetőségekre, illetve új, eddig ismeretlen lehetőségeket tárjunk fel a hazai jogalkalmazás számára.

• Több beszédnek kevesebb az alja: recenzió Koltay András Az új média és a szólásszabadság: A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása című könyvéről

  Gosztonyi Gergely

  Megtekintések száma:

  402

  Koltay András legújabb, magyarul megjelent kötete fordítása a 2019-ben, a nemzetközi Hart kiadónál megjelent, New Media and Freedom of Expression. Rethinking the Constitutional Foundations of the Public Sphere című munkájának. Azt várnánk tehát, hogy maga a mű nem ad újat azok számára, akik már megismerték az angol eredetit. Ám nagyobbat nem is tévedhetnénk. De míg eljutunk e tévedés belátásáig, a recenzió sorban számba veszi a kötet nagyszámú erényét és apróbb hibáit.

• Right to disconnect: Jog a kikapcsol(ód)áshoz

  50-66

  Rácz Ildikó

  Megtekintések száma:

  1174

  Az elmúlt években tetőfokára hágott technológiai fejlődés és digitalizáció szinte teljes mértékben képes felszámolni a munka és a magánélet közötti határokat, egyre nehezebbé válik „csak úgy letenni a tollat” egy munkanap végén. A munkaidőn kívüli elérhetőség/munkavégzés egyrészt adódhat a munkavállalók egyéni döntéséből, másrészt viszont lehet munkáltatói elvárás is. Jelen tanulmány a közelmúltban egyre jelentősebbé váló ún. right to disconnect, vagyis a kikapcsol(ód)áshoz való jog munkajogi kérdéseit járja körbe. A dolgozat kiindulópontja a tradicionális értelemben vett „állandó elérhetőség” dilemmája és az ehhez kapcsolódó gyakorlat. Ezt követően elemzés alá veszem, hogy mit is jelent a munkavállalók kikapcsolódáshoz való joga, és annak milyen szabályozási formái alakultak ki - törvényi, illetve vállalati szintű normákban - az utóbbi időkben az egyes államokban (többek között Franciaországban, Olaszországban, Németországban és az USA-ban), értékelve e rendszerek jellemzőit. Végül pedig egy kapcsolódó területen, a munkaegészségügy terén felmerülő problémákat vetítem előre.

• A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között

  177-192

  Sipka Péter

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  304

  A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon.  Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.

• A térbeli védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlat iránymutatásai a védjegyreform tükrében

  128-142

  Vigh Beáta

  Megtekintések száma:

  283

  Az Európai Bíróság által kialakított joggyakorlat a következetesség és jogbiztonság megteremtésére irányul az európai uniós térbeli védjegyek lajstromozására vonatkozóan. A joggyakorlat az Európai Bíróság jogértelmező és jogfejlesztő tevékenységének köszönhetően szoros kölcsönhatásban áll a védjegyreform által bevezetett jogszabálymódosításokkal, amelyek célja rugalmasabbá és átláthatóbbá tenni az európai uniós védjegyek lajstromozási eljárását. A térbeli védjegyek értelmezésének és lajstromozásának problematikája fontos helyet foglal el a védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlatban, mivel ez a védjegykategória a legnépszerűbb a nem hagyományos védjegyek közül, amelyek lajstromozására a védjegyreform jogi keretet biztosít, ugyanakkor átfedést mutat más szellemi tulajdonjogi oltalmi formákkal.

• Megoldási alternatívák a koronavírus-járvány által előidézett szociális jogi problémákra (nemzetközi kitekintés)

  124-144

  Hrecska-Kovács Renáta

  Kovács Bálint

  Csirszki Martin

  Megtekintések száma:

  374

  A 2020-as koronavírus-járvány olyan politikai, gazdasági és társadalmi válaszlépéseket kényszerít ki a világ nemzeteinek vezetőiből, amelyekre sok esetben nem volt korábban példa. Kiváló, új koncepciók születtek a megfelelő szakemberek munkája révén, ugyanakkor voltak kezdeményezések, amelyekről már rövidtávon bebizonyosodott, hogy nem kellően megalapozottak. Jelen tanulmány célja, hogy a válság hatására kialakult gyakorlatokat, megoldási alternatívákat felvillantsa, abból kiindulva, hogy a jövőre nézve ez az év sok tanulsággal szolgálhat a döntéshozók számára.

• A munkajogviszony egyes tartalmi elemeinek felgyorsult változása és következményei

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  71

  A munkajog – mint civilisztikai alapjogág – egymásnak mellérendelt felek konszenzuson alapuló szerződéses jogviszonyait szabályozza. A jogviszony gazdasági háttere ugyanakkor emberemlékezet óta biztosította a munkáltatói oldal számára a tényleges fölényt, amelyet ugyan a jogi szabályozás egyes klaudikáló megoldásaival igyekszik ellensúlyozni, az egyoldalú hatalmasság erejének elfogadásával mégis elismeri. A XXI. század kihívásai megváltoztatták a status quo-t. Fel kell ismernünk, hogy a változásra vonatkozó társadalmi igény nem egy kataklizmából eredő pillanatnyi szeszély, hanem tényleges társadalmi elvárás, amelyre jogalkotásunknak versenyképességünk megőrzése érdekében gyorsan reagálnia kell.