Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Recenzió Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián (szerk.) Kriminalisztika című tankönyvéről
    196-202
    Megtekintések száma:
    550

    Jóllehet a bűn(cselekmények) üldözése az emberi közösség létrejöttével egyidős, mégis, a nyomozás mai értelemben vett „tudománya”, azaz a kriminalisztika csak a XIX. században jelent meg, Magyarországon pedig az első átfogó kriminalisztikával (azaz a nyomozás tudományával) foglalkozó egyetemi jegyzet 1965-ben került kiadásra. Az azóta eltelt mintegy 60 évben, köszönhetően a természettudományos és technikai ismeretek robbanásszerű fejlődésének, a kriminalisztika tudománya is gyökeres változáson ment keresztül. A Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián szerkesztésében 2022-ben megjelent Kriminalisztika tankönyv átfogó jelleggel mutatja be a kriminalisztika fogalmi kérdéseit, a krimimáltechnika és a krimináltaktika legfontosabb elemeit. A könyv az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló jellege mellett valós képet ad a kriminalisztika jelenéről és lehetséges jövőjéről egyaránt nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hazai jogászképzésben a kriminalisztika tantárgy anyagát egységesítse. A debreceni jogi oktatásban például mintegy negyed évszázad után váltja Bíró Gyula többször átdolgozott tankönyvét. A recenzió a könyv kriminalisztikában betöltött jelentőségét járja körül, egyes konkrét intézmények alapulvételével.

  • Deepfake: áldás vagy átok? Jogi szabályozási szempontok
    157-178
    Megtekintések száma:
    1100

    A deepfake olyan videó, hang vagy egyéb tartalom (például kép), amely teljesen vagy részben kitalált, vagy egy meglévő, valós tartalom manipulálásával jött létre. Ahogyan az álhírek (fake news) megkérdőjelezik a valós hírek hitelességét, a mélyhamisítás (deepfake) is megkérdőjelezi a valós tartalmak valódiságát. Ugyanakkor a deepfake-nek a sokszor hangoztatott veszélyei mellett számos előnye is van. A tanulmány a deepfake történeti áttekintését követően ezeket az előnyöket és veszélyeket ismerteti, majd a deepfake észlelésére szolgáló eszközök bemutatását követően kitér a lehetséges jogi válaszlépésekre.

  • A másodfokú büntetőbíróság felülbírálati és döntési jogköreinek összefüggése egy sikertelen törvénymódosítási kísérlet tükrében
    92-110
    Megtekintések száma:
    153

    A magyar büntetőeljárási jog irodalma szempontjából az 1954 és 1958 közötti időszak igen termékenynek bizonyult. Ennek hátterét az adta, hogy a jogalkotó a II. Bp. első novellájával jelentős módosításokat hajtott végre a fellebbezési rendszeren, kísérletet téve a szovjet-orosz kasszációs-revíziós rendszer recepciójára. E koncepciót a jogtudomány idegenkedve fogadta, a joggyakorlatban pedig nagyfokú bizonytalanságot eredményezett, amelyek együttesen végül arra késztették a jogalkotót, hogy a II. Bp. harmadik novellájával az eredeti törvényszöveghez nagyon hasonló rendszert állítson vissza. Mindez joggal veti fel a kérdést: miért nem volt alkalmas a szocialista magyar büntetőeljárás elvi keretrendszere a kasszációs-revíziós fellebbvitel recepciójára? Tanulmányomban ennek megválaszolására tettem kísérletet.

  • A veszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatásról : A zaklatás második alapesetének joggyakorlata, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre
    219-238
    Megtekintések száma:
    334

    A Legfőbb Ügyészség által közzétett statisztikák azt mutatják, hogy a regisztrált emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények között a Btk. 222. § szerinti zaklatás miatt indult büntetőeljárások az utóbbi években jelentős többséget (az elmúlt öt évben átlagosan 70%-ot) tesznek ki. A zaklatás büntetőjogi tényállása 2008-ban jelent meg a magyar büntetőjogi szabályozásban, és igen nagyszámú, előre nem látott dogmatikai és jogalkalmazási kérdést hozott magával.

  • Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről
    11-25
    Megtekintések száma:
    479

    Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.

  • A kiskorú veszélyeztetése bűntettének halmazati és elhatárolási kérdései
    27-50
    Megtekintések száma:
    234

    A családon belüli erőszak eseteit lefedő büntetőjogi tényállások halmazati kérdéseinek megítélése rendszerint nehézséget okoz a gyakorlatban – a vonatkozó joggyakorlat-elemzések tanúsága szerint. Igaz ez a kiskorú veszélyeztetésének bűntettére is, ami a gyermekbántalmazás körébe sorolt magatartások széles körét és szerteágazó formáit fedi le. Ennek okán a kiskorú veszélyeztetéseként minősülő cselekmények viszonylag gyakran valósítják meg valamely másik deliktum tényállását is. A halmazati kérdések vizsgálatának megkönnyítése érdekében tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a gyakorlatban előforduló elkövetési alakzatokból kiindulva olyan elméleti rendszert vázoljak fel, amelyben a többes tényállásszerűség esetei elhelyezhetők és tárgyalhatók.

  • A Római Statútum kihirdetésének alkotmányos akadálya
    45-59
    Megtekintések száma:
    551

    1998. július 17-e a nemzetközi igazszolgáltatási struktúra egyik legfontosabb mérföldköve: ezen a napon született meg a Római Statútum, amelyet a kodifikálásban résztvevő 148 államból 120 támogatott. A Statútum 86. cikke expressis verbis rögzíti, hogy „a Részes Államok kötelesek […] teljes mértékben együttműködni a Bírósággal a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek miatti nyomozás és büntetőeljárás során.” Mint minden nemzetközi szerződés, úgy a Statútum esetében is érvényesül a pacta sunt servanda elve, amelyről explicit formában a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény 26. cikke rendelkezik, rögzítve, hogy „minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket [amelyeket] jóhiszeműen kell végrehajtaniuk.” Ahogy arra az Állandó Nemzetközi Bíróság is rávilágított, egy érvényes és hatályos nemzetközi kötelezettség esetében az érintett állam köteles megtenni minden olyan belső jogi intézkedést, amely annak végrehajtásához szükséges. Miért is fontos mindez? Magyarország ugyan ratifikálta a Statútumot, azonban azt a mai napi napig nem hirdette ki, amely azért tekinthető jelentős mulasztásnak, mert ha a Bíróság együttműködésre hívná fel hazánkat – például egy elfogatási parancs kibocsátása útján – és azt a belső jogi mulasztásunk miatt nem tudnánk teljesíteni, úgy a 86. cikkben rögzített együttműködési kötelezettség megsértése megalapozhatná Magyarország nemzetközi jogi felelősségét. A tanulmányban annak a kérdésnek a megválaszolását kísérlem meg, hogy vajon milyen okok vezethettek idáig, és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre.

  • A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon
    66-83
    Megtekintések száma:
    514

    Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

    A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

  • Vojislav Šešelj felmentésének kritikája a felbujtás és bűnsegédlet szempontjából
    97-109
    Megtekintések száma:
    257

    Vojislav Šešelj a Szerb Csetnik mozgalom alapítója volt, amelyet 1990 decemberében betiltottak a jugoszláv hatóságok. Az 1991 februárjában létrehozott Szerb radikális Párt elnöke, 1991 júniusától a Szerb köztársaság közgyűlésének választott tagja. A délszláv háborúban aktív szerepet játszott. 2016. március 31-én mentette fel az ENSZ által felállított exjugoszláv törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY). Az önkéntesek toborzását, nagy nyilvánosság előtt, politikai üléseken, interjúkban és a hadszíntéren tartott, szélsőséges nacionalista gyűlöletbeszédeit úgy értékelte az ICTY elsőfokú kamarája, hogy azokból nem következik büntetőjogi felelőssége háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A háromfős bírói tanács 2:1 arányban döntött. Flavia Lattanzi bíró figyelemre méltó kritikai észrevételekből építette fel részletes és terjedelmes különvéleményét. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú tanács döntése ellen, így a döntés nem jogerős.

  • A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok
    81-96
    Megtekintések száma:
    299

    A 21. század úgy tűnik, hogy a büntetési nemek évszázada a büntetőjogban. Ahogyan a 19. század büntetőjogi gondolkodása a dogmatika köré csoportosult, annyira domináns kérdés ma – a folyamatosan változó jogi környezetben – a büntetési nemek kérdése. Az aktuális büntetőpolitikai törekvések nagy része a szabadságvesztés alternatíváinak kereséséről szól. Az elmúlt évszázadban a szabadságvesztés dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt. A szabadságvesztés volt az úgynevezett jó büntetés, a deklarált büntetési célok is leginkább ehhez a büntetéshez illeszkednek. Napjainkban azonban a szabadságelvonással járó büntetésekkel, illetve azok nagyarányú alkalmazásával szemben, azok közismert hátrányai egyértelmű kétségeket ébresztenek.

  • A bizalom csapdája: az online grooming mint kapcsolati kockázat – fogalmi értelmezések, szabályozási keretek és prevenciós kihívások
    7-26
    Megtekintések száma:
    263

    A digitális környezetben jelen lévő kapcsolati kockázatok között a gyermekeket érintő grooming egyre nagyobb arányban fordul elő. A fogalom nem egységesen meghatározott: a tudományos diskurzus szűkebb és tágabb értelmezéseket különböztet meg attól függően, hogy a grooming célja kizárólag szexuális visszaélés vagy más típusú manipuláció. A gyermekek védelmét szolgáló nemzetközi és európai uniós jogi keretrendszerek egyre határozottabban kezelik a jelenséget, amely időközben a nemzeti büntetőjogi szabályozásban is megjelent. A kriminalizáció mellett azonban kiemelt figyelmet érdemel a prevenció, amelyben meghatározó szerepet játszik a gyermeket nevelő felnőttek tájékozottsága. A tanulmány empirikus kutatási eredmények alapján azonosítja azokat a hiányterületeket, ahol a szülők és nevelők ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a megelőzés érdekében.

  • Az emberölés értékelése – jogszabályi keretek és a Debreceni Ítélőtábla gyakorlata
    113-130
    Megtekintések száma:
    232

    A büntetőjog fogalomrendszerében a bűncselekmény és az ehhez szorosan hozzá tartozó elkövető mellett a harmadik meghatározó kategória a büntetés. A fogalommal kapcsolatos változásokat jól érzékelteti Földvári József, amikor megállapítja: „a bűncselekmény tanának évszázada a XIX. század volt, míg a büntetés tanáé a XX., illetve talán a XXI. század.”

  • A kevesebb néha több? A másodfokú felülbírálat terjedelmének garanciális szerepe a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikkben
    93-105
    Megtekintések száma:
    329

    Az első magyar büntetőeljárási kódex megalkotásának idején a jogirodalom a másodfokú bíróság korlátozott revíziós jogkörét valójában a fellebbezés vádlott érdekében felállított korlátjának tekintette, azt így foglalta dogmatikai rendszerbe. Ez, a mai – az eljárás gyorsítását és a könnyítését középpontba helyező – eljárásjogi gondolkodástól igencsak idegen gondolat felveti a kérdést: milyen elvek mentén tekinthető a vádlottra nézve garanciálisnak a korlátozott felülbírálat? Jelen tanulmányban célom e kérdés megválaszolásának érdekében feltárni azon princípiumok rendszerét, amelyek meghatározták a századfordulós jogtudománynak a másodfokú bíróság felülbírálati jogköréről alkotott gondolkodását.

  • A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon
    79-88
    Megtekintések száma:
    231

    Az ügyvédi kar képzési rendszerét szintén számos kritika érte az elmúlt időszakban. Magam is úgy vélem, hogy a hiányosságok elsősorban jogalkotói hibák, illetőleg mulasztások eredményeképpen keletkeztek, mivel sem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), sem pedig az ügyvédekről szóló 1998. évi IX. törvény (a továbbiakban: Ütv.) nem határolja be pontosan a büntetőügyekben eljárható ügyvédek körét. Márpedig szükség lenne további speciális követelményekre. Jelenleg azonban bármely jogi szakvizsgával rendelkező kolléga megbízható, illetőleg kirendelhető annak ellenére, hogy a napi rutin tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Ez pedig nyilvánvalóan diszkriminatív helyzetet eredményez a terheltek között, akiknek joguk volna az azonosan hatékony védekezéshez – már csak az Alaptörvény szellemiségéből fakadóan is.

  • A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai
    42-61
    Megtekintések száma:
    353

    A kriminalisztika mint a bűnüldözés, bűnfelderítés egyetemes ténytudománya nagy szolgálatot tesz a jogállami jogbiztonság megteremtése és megtartása, a justizmordok megelőzése érdekében. Ezért módszertanának jövőbeli fejlesztése, jobbítása fontos minden közbiztonságért, köznyugalomért tevékenykedő jogalkalmazónak, minden jövőbeli nemzedéknek.

  • Bitektől a bizonyításig: a tisztességes eljáráshoz való jog a digitális bizonyítékok tükrében
    Megtekintések száma:
    28

    A tanulmány célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy a büntetőeljárásban is egyre szélesebb körben megjelenő, digitális formában testet öltő bizonyítékok megfelelnek-e az alkotmányos igazságszolgáltatás garanciáját jelentő egyik legfontosabb alapjognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak. A kérdés pontosabban úgy fogalmazható meg, hogy a bizonyítási eljárás keretében a terheltnek és a védelemnek lehetősége nyílik-e a digitális formában megjelenő bizonyítékok teljes körű megismerésére oly módon, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme ne következzen be. Ennek érdekében először ismertetem az elektronikus adat fogalmát, mint az eljárásjog újonnan alkalmazott bizonyítási eszközét. Ezt követően tárgyalom a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát, az alapelv eredetét, majd összevetem ezeket a digitális bizonyítékok sajátosságaival, továbbá a bizonyítás szabályaival. Mindezek során, ahol annak relevanciája lehet, hazai és külföldi – főként az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) döntéseiből merítve – bírósági döntéseket is felsorakoztatok. Munkám végeztével összegszem a leírtakat, és választ adok a fent megfogalmazott kérdésre.

  • Különleges szakismeret birtokában: Recenzió „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” című kötetről
    221-224
    Megtekintések száma:
    204

    A recenzió Nogel Mónika 2020 őszén „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” címmel megjelent kötetét mutatja be. Az ismertető a szerző gondolatmenetéből elsősorban azt az ívet emeli ki, melyben a hiteltérdemlőség fogalmával és a tudományos-szakmai megalapozottság kritériumrendszerének megalkotásával állítja helyre az igazságügyi szakértők tevékenységébe vetett bizalmat.

  • A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője – monográfia a kriminalisztika tendenciáiról
    151-155
    Megtekintések száma:
    294

    Könyvismertető Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője (Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2014.) című munkájáról.