Keresés

Keresési eredmények

• Jogállam – cselekvő állam: Magyary Zoltán jogállam-felfogásának rekonstrukciója

  9-26

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  322

  Magyary Zoltán a modern közigazgatás-tudomány és államelmélet nemzetközileg is ismert gondolkodója alapvetőnek tekintette a jogállamiság értékeit, de fellépett a jogi formalizmus okozta anomáliákkal szemben. Fontosnak tartotta védeni az alapvető jogokat, így a közigazgatási határozatok teljeskörű bírósági felülvizsgálatát szorgalmazta. Ugyanakkor prioritás volt számára a közigazgatás, végső soron a végrehajtó hatalom hatékony és eredményes működése. A jogállamiság kritériumai és a hatékony, eredményes működés érintkezési pontjait műveiben nem tisztázta teljes körűen, így az utókor számára különböző interpretációs lehetőségek adódnak szemléletmódja feltárása során.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  360

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  435

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Köszöntő

  7-8

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  188

  A folyóirat első lapszámának megjelenéséhez a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karának dékánja fűzött köszöntőt.

• Eltérő bírói vélemények megjelenése a Kúria gyakorlatában

  106-116

  Erdős István

  Megtekintések száma:

  215

  E cikk a Kúria 2/2022. JEH számú jogegységi határozatát vizsgálja meg, különös tekintettel a jogegységet célzó határozatban megjelenő, eltérő véleményekre. Az elemzés célja, hogy rámutasson, a határozatban megfogalmazott, a rendelkező részhez kapcsolódó különvélemények és a többségi vélemény között fennálló különbségek hogyan gyakorolnak hatást a joggyakorlat alakulására. A cikk alapfeltevése, hogy a nehéz jogi esetekben a bírói álláspontok közti különbség oka a bírák eltérő elméleti meggyőződése. Megfigyelhető ugyanis, hogy másképpen érvel és értelmez jogszabályokat két olyan jogalkalmazó, akik egymástól eltérő felfogást vallanak magukénak olyan kardinális kérdésekben, mint a jog fogalma vagy a jog célja. A cikk a kvalitatív esetelemzés módszerét alkalmazva a döntés indokolásában megjelenő érveket vizsgálja.

• Szilágyi János Ede: Vízszemléletű kormányzás – vízpolitika – vízjog

  169-173

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  309

  Könyvismertető Szilágyi János Ede Vízszemléletű kormányzás - vízpolitika - vízjog című könyvéről.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  363

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Az állam általános elmélete és a jog viszonylagos ereje – észrevételek Georg jellinek államelméletéhez

  53-72

  Sólyom Péter

  Megtekintések száma:

  288

  Azok az intézményrendszerbeli változások, amelyek a nemzeti jogrendszerek európaizálódásával és nemzetköziesedésével jártak, az állam- és jogelméleti diskurzus reneszánszát hozták el. Ezeknek a változásoknak a fényében ma már konszenzus van abban, hogy a pozitív jogra és a bírósági ítéletek gondos értelmezésére koncentráló dogmatikus tudás nagyon sok esetben erősen rá van utalva az általános fogalmakat tisztázó és megalapozó, elveket igazolni tudó elméleti tudásra. A joggyakorlat egyre komplexebb problémáit nem lehet csupán a bíróságok által értelmezett fogalmi keretekre támaszkodva megérteni és érthetővé tenni.

• Környezetvédelmi közvetítés Németországban

  60-77

  Bereczki István

  Megtekintések száma:

  253

  A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen. 

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  384

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  479

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A közigazgatási szankcionálás új útjai és határterületei, különös tekintettel a ne bis in idem elvére

  7-25

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  253

  A szankciórendszer a jogérvényesítés záloga, így különösen garanciális jelentőségű annak egyértelmű és dogmatikailag is alátámasztott szabályozása. A közigazgatási szankciók kapcsán azonban olyan új területek és kérdések jelennek meg, amelyek a korábban egyértelműnek vagy egyértelműbbnek hitt elveket is megkérdőjeleznek és új irányba terelnek. Az egyik ilyen kérdés a komplementer szankciók kérdése, amely a párhuzamos szankcionálás megengedhetőségét vetette fel, és amely szoros összefüggésben áll a ne bis in idem elvével. A tanulmány vázolja azt a keretrendszert, amelyben a közigazgatási szankcionálás fő kérdései felmerülnek és bemutatja azok egymásra hatását. Felvillantja, hogy milyen alapvető nemzetközi döntések befolyásolhatják a közigazgatási szankciók határterületi kérdéseit, hogyan alakult a strasbourgi és az uniós gyakorlat, illetve mindez milyen hatást gyakorol a hazai jogra.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  337

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjából

  31-47

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  652

  A téma időszerűségét és jelentőségét adja – ahogyan Zaccaria Márton Leó és Fodor T. Gábor is kimutatta –, hogy a munka- és a pihenőidő szabályai tekintetében a magyar jogi szabályozás túlnyomó része nem áll összhangban a jogintézmény ke- reteit szabályozó uniós joggal, az európai Parlament és a tanács, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével. Ez egyébként már a harmadik irányelv, amely e jogterületet „a munkaidő-szervezés egyes szempontjai” megjelöléssel rendezi. Az első, hasonló címet viselő irányelv a tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól volt, amelyet követett az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/ek tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, amelyet három év múlva felváltott a már említett 2003/88/EK irányelv. E két utóbbi irányelv azonban nem helyezte hatályon kívül teljesen az első irányelvet, bizonyos alapvető rendelkezései továbbra is hatályban maradtak.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  423

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A kis értékű követelések európai eljárásának implementálása az európai unió egyes tagállamaiban

  41-59

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  227

  A tanulmány célja a 861/2007/ek rendelettel – a kis értékű követelések vonatkozásában – létrehozott, sui generis európai eljárás vizsgálata, melynek általános célkitűzései az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, az ítéletek kölcsönös elismerése és a belső piac jobb működése, míg a specifikus céljai a kis értékű követelések érvényesítésének egyszerűsítése, ezen peres eljárások gyorsítása, és a költségek csökkentése, valamint az elismerés és végrehajtás terén a közbenső eljárások (exequatur) eltörlése. Ezen célokat részben sikerült megvalósítani, hiszen például az automatikus elismeréssel és a végrehajtási tanúsítvány kiállításával a végrehajtás kérelmezése egyszerűbbé vált. A tanulmány megvizsgálja a rendelet alkalmazását az egyes tagállamokban, az ezzel kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdéseket, illetve hogy mennyiben okozott nehézséget a tagállami jogszabályok összeegyeztetése a rendelettel. Kitér azokra a szabályozási területekre, ahol a rendelet a tagállami jogra támaszkodik, ezáltal a jogalkalmazóknak a gyakorlatban együtt kell a két szabályozási szintet alkalmazni, és feltárja, hogy ez miként valósult meg. Ehhez a rendelet hatálybalépése óta eltelt hét év adatai állnak rendelkezésre. Meg kell jegyezni, hogy 2015. decemberében fogadták el a rendelet módosítását, ami 2017. július 14-től alkalmazandó.

• Az ideálkép és a valóság: (jogi kari) hallgatói pályatervek változásai az egyetemi életútban

  81-113

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  286

  Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy az állam- és jogtudományi karok hallgatóinak professzióképe miként változik előremenetelük során. Abból indulok ki, hogy a képzés kezdetén a hallgatók egy idealizált képpel bírnak a választott szakról és az arra épülő szakmáról/hivatásról. Ez a kép a képzés során, majd még inkább a végzés után és a munkatapasztalatok hatására változik; az adott szakma/hivatás tényleges helyzete alakítja. A jogtudományi karok hallgatói, különösen a joghallgatók egy magas státuszú és presztízsű hivatás több évszázad alatt kialakult külső és belső képének az elemei alapján azonosítják magukat. Korai pályaválasztásuk következtében az egyetemen végbemenő szakmai szocializációjuk már az első években kialakítja bennük a jogászság ideálképét, mellyel erősen azonosulnak. Kérdés, hogy ennek az ideálképnek milyen a viszonya a valósághoz, mennyire tér el a jogászság különböző szakmai csoportjainak a tényleges helyzetétől.

• A németországi energiafordulatról

  111-119

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  368

  Energiafordulat az ipari társadalomban címmel rendezett konferenciát 2013. szeptemberében a Trieri Egyetem Környezet- és Műszaki Jogi Intézete:

  Energiewende in der Industriegesellschaft. 29. Kolloquium zum Umwelt- und Technikrecht, Trier, 2013. szeptember 5–6.

• A főszerkesztő előszava

  9-11

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  360

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló, 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata is.

• A nemzedékek közötti igazságosság jogfilozófiai alapjai

  8-22

  Sanden Joachim

  Fodor László(Fordító)

  Megtekintések száma:

  517

  Az igazságosság normatív fogalma már az ókorban is vitatott volt, különféle koncepciói fogalmazódtak meg és érvényesülnek ma is. Az igazságosságról nem általános vagy erkölcsi értelemben, hanem jogi összefüggéseiben kívánok szólni, mégpedig különös figyelemmel a környezet, illetve az erőforrások igénybevételének a kérdéseire. Ez nem jelenti persze azt, hogy az igazságosság klasszikus alaptézisei ebben az összefüggésben érvényüket vesztették volna.

• Útban a változás felé? A bírósági gyakorlat által el nem ismert ügyvédi munkadíj: Joghézag vagy téves bírósági jogértelmezés?

  107-134

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  231

  Napjainkban általános az a megközelítés, amely szerint az ügyvédség az igazságszolgáltatási rendszer alapvető részét képezi annak ellenére, hogy erre alaptörvényi vagy egyéb normatív rendelkezésekben nem találunk utalást. Piacgazdasági viszonyok között nem megkérdőjelezhető, hogy az ügyvéd által kifejtett tevékenységért ellenszolgáltatás jár, amit az ügyvéd a vele megbízási szerződést kötő ügyfelétől kap meg ügyvédi munkadíj, illetve költségtérítés formájában. A bírósági peres eljárások esetében azonban az ügyvéd megbízóját, ügyfelét terhelő költség áthárítható az ellenérdekű félre, ugyanis főszabály szerint a pernyertes fél költségeit, köztük az ügyvédi munkadíjat is a pervesztes fél köteles megfizetni. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy melyek azok az alapvető jogszabályi rendelkezések, amelyek az ügyvédi munkadíj bírósági polgári peres eljárásokban történő érvényesítését biztosítják, majd bemutat olyan kirívó eseteket, amelyek azt igazolják, hogy az ügyvéd által ügyfele érdekében az adott polgári peres eljárás során kifejtett képviseleti tevékenység vagy egyáltalán nem, vagy csak részben kerül ellentételezésre a bíróság által elismert módon, az ellenérdekű felet kötelező, alakszerű marasztaló határozat formájában. A jelen írásban a polgári peres eljárásokban történő jogi képviselet ellátásával összefüggő adekvát kérdések kerülnek bemutatásra, egyrészt eljárásjogi, perhatékonysági szempontok, másrészt a szerződéses szabadság, harmadrészt alkotmányjogi aspektusok alapján, a bírói gyakorlatra fókuszálva.  A tanulmány bemutatja továbbá a bírósági gyakorlatban 2024 tavaszán bekövetkezett fordulatot. Arra keresi a választ a szerző, hogy a bírósági gyakorlat által kialakított elvek joghézagra voltak-e visszavezethetők, és ezért indokolt-e a jogalkotói legiszlációs tevékenység a diszkrepanciák kiiktatására, vagy egyszerűen csak olyan téves bírósági jogértelmezésről volt szó 2024 tavasza előtt, amely a meglévő jogi szabályozás keretei között kizárólag a bírósági gyakorlatbeli szemléletváltást indokolt és ezért nincs szükség jogalkotói beavatkozásra.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  444

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A felsőoktatás és a szabad mozgáshoz való jog az európai unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában

  134-156

  Bartha Ildikó

  Megtekintések száma:

  239

  A 20. század második fele és a 21. század eleje meghatározó jelentőséggel bírt az egyes államok felsőoktatási rendszerének formálódásában, illetve az európai egyetemek mai arculatának kialakulásában. Egymással párhuzamosan jelentkező hatások, háttérfolyamatok eredményeként a hagyományosan nemzetállami szinten szabályozott felsőoktatás egyfajta „európaizálódásának” folyamata zajlik; mindeközben pedig az európai egyetemek tevékenysége mind tartalmilag, mind szervezési kereteit tekintve átalakul.

• Vojislav Šešelj felmentésének kritikája a felbujtás és bűnsegédlet szempontjából

  97-109

  Kirs Eszter

  Megtekintések száma:

  213

  Vojislav Šešelj a Szerb Csetnik mozgalom alapítója volt, amelyet 1990 decemberében betiltottak a jugoszláv hatóságok. Az 1991 februárjában létrehozott Szerb radikális Párt elnöke, 1991 júniusától a Szerb köztársaság közgyűlésének választott tagja. A délszláv háborúban aktív szerepet játszott. 2016. március 31-én mentette fel az ENSZ által felállított exjugoszláv törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY). Az önkéntesek toborzását, nagy nyilvánosság előtt, politikai üléseken, interjúkban és a hadszíntéren tartott, szélsőséges nacionalista gyűlöletbeszédeit úgy értékelte az ICTY elsőfokú kamarája, hogy azokból nem következik büntetőjogi felelőssége háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A háromfős bírói tanács 2:1 arányban döntött. Flavia Lattanzi bíró figyelemre méltó kritikai észrevételekből építette fel részletes és terjedelmes különvéleményét. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú tanács döntése ellen, így a döntés nem jogerős.

• A Brit-szigetek és az Arktisz: Események a múltból és a jelenből

  159-170

  Haitas Daniel

  Antal Kitti(Fordító)

  Megtekintések száma:

  253

  Jelen tanulmány Nagy-Britannia és az Arktisz kapcsolatának múltbeli és jelenlegi aspektusaival foglalkozik. Megvizsgálja az angol és skót kapcsolatokat a Spitzbergák (a mai Svalbard, Norvégia) területével, különös tekintettel a felfedező és bálnavadászati tevékenységekre, valamint az európai hatalmakkal folytatott későbbi versengésre. Kitér a szigetvilággal kapcsolatban később felmerült jogi kérdésekre is. Megvizsgálja továbbá a Svalbard körül kialakult újabb vitákat, különösen az Európai Unió és Norvégia között a Brexit hatására létrejött halászati kvóták elosztása kapcsán. Ez utóbbi jól példázza, milyen messzemenő hatásai vannak a Brexitnek a legkülönbözőbb területeken. A tanulmány bemutatja az Egyesült Királyság és az Arktisz jelenlegi kapcsolatát is, kitérve az önálló Arktisz-politika kidolgozására irányuló skót kísérletre.