Jog- és államtudomány

A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve

Megjelent:
February 13, 2020
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Fodor, L. (2020). A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve. Pro Futuro, 8(2), 42-64. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/2/4719
Absztrakt

A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata.