-

The article aims at complementing the phenomenological analyses of trauma from a sociological point of view. Trauma is considered to be an impression, which cannot be integrated to the subject’s identity in a coherent manner. Such irreconcilable impressions could originate not only from individual life events, but also social dysfunctions. In order to map these dysfunctions classic and contemporary social theories are called upon: with their help those modern social sufferings are overviewed, which threaten with the emergence of traumatic experiences. The three thematic focus points of the article (in parallel with the dysfunctions identified by classical sociology) are anomie, reification and loss of meaning. In the fourth section of the article those forms of sociability are highlighted, which hold the potential of providing answers to the challenges of modernization: the emancipatory bourgeoisie public sphere and the intimacy as mutual disclosure. Finally, based on these conclusions a critical-network social work is highlighted.

The research to reveal the drug use habits of children and young people living in the social periphery was conducted in Szabolcs-Szatmár-Bereg County in 2017. The target group of the research included 14–25-year-old young people living in slums and in child-protection service.
The aim of the study was to reveal the drug use habits and the risk behaviours of children and adolescents living in the periphery of the society. The study tries to find explanations to the risk factors of drug consumption of young people living in child-protection.
The characteristics of anomie in the target population is used to study the effects of drug consumption. The paper looks for answers to resilience from the available data and additionally it highlights the protective and risk factors that influence the development of substance use in the target group.
The results and conclusions from this research coupled with related international and Hungarian research are presented in this study.

Jelen tanulmány a nincstelenség (destitution)2 újszerű és kifejező társadalomelméleti fogalmát vizsgálja. A nincstelenség tágabb koncepciója alkalmas az esszenciális szegénység és a szélsőséges társadalmi kirekesztés ábrázolására. A nincstelenség újszerű társadalomtudományi megközelítése kihívást jelent a korábbi neoliberális, jövedelem-alapú szegénység vizsgálatokkal szemben, mivel a szegénységet a lakáspiac, a foglalkoztatás, a családi kapcsolatok és az egészség terén megjelenő deprivációk többrétegű kapcsolatrendszerén keresztül mutatja be és nem csupán a materiális tényezőkre összpontosít. Noha a nincstelenség az egyén szintjén megjelenő biológiai és pszichológiai deprivációk mentén is tanulmányozható, írásunk elsősorban a fogalom strukturális, szociálpolitikai dimenziójával foglalkozik és mindenekelőtt két területre összpontosít: a hajléktalan személyek és a papírok nélküli migránsok szociális jogaira és jogosultságaira. A nincstelenség fogalma számos szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani és politikai tényezőt foglal magában. Jelen írásunkban a szociális munka és a szociálpolitika elmélete és gyakorlata mentén vizsgáljuk a jelenséget.

-

The current health crisis we are experiencing because of Covid-19 pandemic has put social worker schools in a new, unexpected position. How can a practice-based training program be organized during a ‘lockdown’ period? How practical skills can be acquired if contact with field teachers, social services and target groups is limited? Assuming that the world will not be the same after the pandemic and that higher education institutions and systems will not be the same after the crisis, we believe that it is time to rethink the forms of work in the training of social workers and to develop practical techniques that suit better the digital generation of 21st century. In order to learn about innovations and good practices arising from the situation, we organized a focus group interview with 15 field teachers. In the course of our research, we sought to answer the questions: What new forms of practical training have been developed? What are the benefits of the online education? What would the field teachers keep from the currently experimented forms of work in the post-crisis period? The first results of our research prove that, contrary to expectations, the world has not narrowed but expanded as a result of the restrictions. With the intensive use of digital tools and forms of work, remote locations and target groups have become available, special knowledge elements have become involved in training, and new opportunities for the development of personal skills have opened in the social worker training. The crisis situation had a particularly positive effect on the emergence of training innovations.

A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?

The present study seeks the place and role of experiential learning methods in social trainings – primarily BA in social work and BA in social pedagogy. The provoking sentence is in the writings of Dominelli (1997), who states that those who only participate in trainings become less innovative thinkers, rather they become professionals who can only solve practical problems.
The author of the present study is committed to the use of training and experiential learning methods. The experience of a teacher / trainer in social work and social pedagogy in BA courses confirms that this method is what can form a bridge between theory and practice and is able to integrate the two approaches. With my writing I support that the method – by its framework, its methods based on experiential learning and the personality of the trainer – leads to the modern and innovative social expertise that characterizes the reflective social professional.

In this writing, I will add notes to Balázs Krémer's discussion paper. In his paper, my colleague linked the identity crisis of the social work profession to the relationship of the profession to power. I agree with the findings of the discussion paper. With my remarks, I try to broaden the perspective of the discussion of the issue with recalling historical and international experiences, and on the other hand, I support the findings of the study by highlighting other facets of these findings.

Sorozatunk jelen darabja valójában három életútról szól. Varga János élete 10 éves kora óta kapcsolódik a kevéssel korábban alakult újpesti víziúttörő-közösséghez, melynek vezetését a 70-es évek közepétől kezdődő évtizedben – hangsúlyozott lépések nélkül – adta át neki az alapító, Szabó József. Tehát egy 1957 óta élő közösség és annak két vezetője életútját mutatja be Varga János. Szabó József megőrizte a csapat dokumentumait, Varga János ebben is követi elődjét, így a csapat teljes történetére vonatkozó hivatalos iratok, jegyzetek és gazdag fotóanyag is rendelkezésre áll, amihez kapcsolódnak az úttörő technikai állomáson 56 előtt készített MTI-fotók. A gyűjteménynek része az a levél is, amiben Szabó József pedagógiai munkássága legfontosabb eredményének nevezte a vízicsapatot, és azt, hogy az méltó vezető kezében fennmarad.

-

-