Keresés

Keresési eredmények

• Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása

  Bulyáki Tünde

  Megtekintések száma:

  597

  A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.

• Várandósan, hajléktalanként - Terhesség, szülés hajléktalan élethelyzetben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  37

  Tanulmányunk a hajléktalan élethelyzetben élő nők várandósságának sajátosságait és az őket támogató szociális munka kihívásait vizsgálja. A nemzetközi és hazai szakirodalom egyaránt rámutat arra, hogy például a mélyszegénység, a bántalmazás, a bizonytalan lakhatás és a gyermekkori traumák is jelentősen befolyásolják a várandósság és az anyai szerep megélését,  valamint a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket. Írásunk áttekinti a hajléktalan vagy más szempontból sérülékeny csoportok várandósságával kapcsolatos ismereteket, bemutatja a várandósgondozás hazai protokollját, majd két esettanulmány segítségével elemzi, hogy speciális igényeik kielégítése milyen nehézségekbe ütközik a hajléktalanság és a hajléktalanellátó intézményrendszer keretei között. Célunk annak feltárása, hogy a hajléktalan várandós nők milyen sajátos szükségletekkel, akadályokkal és döntési kényszerekkel szembesülnek, valamint szakmai javaslatok megfogalmazása, amelyek hozzájárulhatnak a célcsoport szükségleteire érzékenyebb ellátási formák kialakításához. Megállapításaink a hajléktalanellátáson túl más, interszekcionális hátrányokkal érintett várandós nőket támogató szolgáltatások számára is hasznosak lehetnek.

• Hajléktalan helyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartása: Kapcsolattartó szobák a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben

  Beke Míra

  Doszlopné Simoncsics Fanni

  Fehér Boróka

  Martinez Bernadett

  Megtekintések száma:

  43

  A kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartási lehetőségeit és akadályait vizsgálja. Célja annak feltárása, hogy a hajléktalanság miként befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolat fennmaradását, valamint milyen szerepet tölthetnek be a kapcsolattartó szobák e folyamat támogatásában. A kvalitatív kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülőkkel és szakemberekkel készített félig strukturált interjúkra, valamint fókuszcsoportos beszélgetésre épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolattartást anyagi, logisztikai, érzelmi és intézményi nehézségek egyaránt korlátozzák. A biztonságos, privát találkozási tér fontos feltétel, de önmagában nem elegendő: a kapcsolat fenntartásához felkészítésre, szülői kompetenciákat támogató segítő munkára és a gyermekvédelmi, valamint hajléktalanellátó intézmények együttműködésére is szükség van.

• Egy beköltözés története: Az Utcáról Lakásba! Egyesület Elsőként Lakhatást szemléletű programjának bemutatása egy esettanulmányon keresztül

  Váradi Eszter

  Megtekintések száma:

  39

  Az esettanulmány azt mutatja be, hogyan válik lehetővé hajléktalanságban élő személyek lakhatásba kerülése az Utcáról Lakásba Egyesület Elsőként Lakhatást szemléletű programján keresztül. Az elemzés középpontjában a program módszertani leírása áll egy ügyfélút keretében: az utcai gondozószolgálatokkal való együttműködés, a kiválasztási folyamat, a beköltözésre való felkészülés, valamint a beköltözést megelőző és az azt követő szakmai munka gyakorlati tapasztalatai. Az elemzés rámutat arra, hogy egy-egy ügyfél beköltözése nem izolált esemény és nem végpont, hanem több intézményi szereplő együttműködésének eredménye a forrás- és kapacitáshiányos szociális ellátórendszer keretei által meghatározott térben. A program működése jól láthatóvá teszi, hogy míg az Elsőként Lakhatás szemlélet szilárd szakmai alapot képez, hazai adaptációjában az erőforrások szűkössége implicit szelekciós mechanizmusok érvényesülését kényszeríti ki. Ezért a lakhatás alapjogként való érvényesüléséhez a modellprogram felskálázására, állami és önkormányzati felelősségvállalásra, valamint a szolgáltatási háló fejlesztésére és bővítésére van szükség.

• A hajléktalanság női arca

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  891

  A tanulmány az utóbbi években született, a hajléktalan nőkkel kapcsolatos tudást kívánja színesíteni. Mivel a különböző kutatások szerint – bár módszertani aggályok miatt ezt többen vitatják - kevesebb nő él hajléktalanként, mint férfi, a legtöbb hazai és nemzetközi vizsgálat fókuszában is a férfiak állnak. A szerzőpáros cikkében a nemzetközi és hazai vonatkozó szakirodalom összefoglalása után saját elemzését ismerteti. A BMSZKI fővárosi átmeneti szállóin élő ötven nő esetmappájának másodelemzése által vizsgálja demográfiai mutatókon túl pár, a nőkre jellemző attribútumot, mint az anyaság és a (kiskorú, de különélő, vagy akár felnőtt) gyermekek, valamint a párkapcsolatokat. Az adatokat a nőkkel foglalkozó segítők rögzítették, azok tartalmazzák az ő észrevételeiket, gondolataikat és az általuk megvalósíthatónak gondolt kimeneteket. Az eredmények a nők és esetkezelőik meglátásait is ötvözik.

• Kiszolgáltatottság, társadalmi hátrányok

  Mózer Péter

  Megtekintések száma:

  194

  A tanulmány a hajléktalanságban élő emberek helyzetét a szociális biztonságon belül Amartya Sen képességalapú (capability approach) megközelítésének fogalma köré építi. Az elemzett adatbázis a 2023. évi „Február Harmadika” országos hajléktalan adatfelvétel, amely során összesen 7362 hajléktalan élethelyzetben lévő embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel elemzése a hajléktalanságban élő emberek főbb demográfiai (életkor) és társadalmi (jövedelem, munkaképesség, egészségi állapot, hajléktalanná válás okai, lakhatás biztonsága) jellemzőit, valamint a 2023. évi recesszió hatásai mutatja be.  Az adatelemzés – főként többváltozós társadalomstatisztikai módszereket alkalmazva – egyik eredménye, hogy rávilágított néhány, a felvétel adatai között feszülő ellentmondásra. A paradoxonok megértésén keresztül megállapítható, hogy egyrészt az erőforrásoktól, és így a lehetőségektől való megfosztottságnak léteznek társadalmi mintái, amelyek összeadódnak, másrészt e mintázatok nem véletlenszerűen alakulnak. Harmadrészt e hátrányok mintázatai a hajléktalanságban élő emberek vonatkozásában nem egyenletesen terülnek szét. A kutatás tehát megmutatja, hogy a megfosztottság fokozatai eltérő deprivációs utakat jelölnek ki.

• Mondd, hogy vagy így? (Like a Rolling Stone)

  Győri Péter

  Megtekintések száma:

  423

  A tanulmány arra keresi a választ, hogy az aktuálisan hajléktalan élethelyzetben lévő emberek számára – hangsúlyozottan a saját, egyéni szempontjaik, megfogalmazásuk szerint – milyen előnyei vannak annak a helynek, ahol éjjeleiket, és sokszor nappalaikat is töltik. Mi vezérli döntéseiket, amikor arról van szó, hogy aznap hol fogják éjszakájukat tölteni, hol fognak aludni. E kérdés megválaszolásához a tanulmány a 2022. évi országos hajléktalanügyi adatfelvétel mintegy 6200 szabadszavas válaszainak a tartalomelemzését alkalmazza.

  Az elemzés rávilágít arra, hogy a hajléktalan emberek számára – másokhoz hasonlóan – nem csupán a lakhatás olyan primer, fizikai jellemzői a meghatározóak, mint a fedél, a fűtés, az alvási és tisztálkodási lehetőség, illetve a létfenntartás legelemibb feltételeinek, mint amilyen például az élelmiszerhez jutás. Legalább ilyen fontos számukra, hogy az általuk elérhető lakhatási lehetőség egyben rendelkezzen az otthon legfontosabb jellemzőivel is, mint a biztonság és a privát szféra adta önállóság és szabadság.

  A hajléktalan embereket segítő szakemberek számára is tanulságul szolgálhat, hogy mennyiben térnek el egymástól a különböző szállásokon élők és a fedél nélkül élők motivációi, értékpreferenciái, amikor arról van szó, hogy melyek is az egyes alvóhelyek előnyei számukra, mi alapján dőlhet el, hogy valaki „bemegy-e szállóra”, vagy éppen huzamosabb ideig inkább „kint marad”.

• Conceptualising destitution: Theoretical understanding and practical relevance

  Temesváry Zsolt

  Roduit Sabrina

  Drilling Matthias

  Megtekintések száma:

  583

  This paper analyses destitution as a new and expressive notion in describing the multifaceted nature of essential poverty and severe social exclusion. The novel concept of destitution emerged in the social sciences to challenge the dominant neoliberal, income-based approach of poverty studies and to scrutinise poverty and social deprivation in a multi-layered dimension considering the lack of resources in the areas of the housing market, employment and family relationships, as well as in mental and physical health. Although destitution can also be described as the lack of individual biological and psychological resources, our paper primarily examines the socio-political, structural reasons lying behind the notion, focusing on two areas: social rights and entitlements for homeless people and undocumented migrants. Although the term ‘destitution’ incorporates multiple sociological, philosophical, economic and political dimensions, the current paper primarily applies the theoretical and practical approach of social work and social policy in conceptualising the notion.

• Egy jobb élet reményében : Magyar hajléktalanok Bázelben

  Temesváry Zsolt

  Megtekintések száma:

  302

  Jelen tanulmány a Bázelben élő magyar hajléktalanok életkörülményeinek bemutatásával, valamint az anyaországból való elvándorlás okaival és a kezdeti elvárások teljesülésével foglalkozik. Az írás alapjául szolgáló kutatás félig strukturált ügyfélinterjúkon és szakértői interjúkon, valamint a szociális intézményekben végzett részt vevő megfigyelésen keresztül mutatja be a városban élő magyar hajléktalanok életét. A felmérés eredményei feltárják, hogy a vizsgált hajléktalan közösség meglehetősen heterogén, a tagok életkorát, előéletét és aktuális életkörülményeit figyelembe véve. A közös nyelv és kulturális sajátosságok mégis viszonylag erős köteléket teremtenek a közösségen belül, a különbségek ellenére is. Noha Bázel nem kifejezetten elsődleges kivándorlási célpont, a lakosság és a hatóságok hajléktalanokkal szembeni elfogadása, toleranciája, valamint a viszonylag kedvező életlehetőségek nagyszámú magyar és más kelet-európai bevándorlót vonzanak a városba. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a jobb életre és munkaszerzésre irányuló kezdeti elvárások többnyire nem teljesülnek, a megkérdezett személyek többsége tartósan megrekedt a hajléktalanságban.

• Csöbörből vödörbe – A „gyermekvédelemből” a „felnőttvédelembe” és vissza?

  Győri Péter

  Megtekintések száma:

  272

  A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon a hajléktalan élethelyzetben lévő emberek körében melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelemből a hajléktalanságba sodródott volt állami gondozottakat megkülönböztetik hajléktalan sorstársaiktól. Az elemzés során a hátrányok és megfosztottságok többszörös halmozódása miatt különös figyelem irányul a volt állami gondozott roma nőkre. A tanulmány arra is keresi a választ, hogy melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelem részeként működő családok átmeneti otthonaiban gyermekeikkel együtt élő otthontalan felnőtteket megkülönböztetik a felnőttvédelem keretében működő hajléktalanellátást igénybe vevő hajléktalan társaiktól.  
  A vizsgálat a – több ezer megkérdezettre irányuló - évente lebonyolított ún. Február harmadika országos hajléktalan adatfelvétel adatainak elemzésén keresztül keresi a feltett kérdésekre a válaszokat. A számok nyelvén, az egyszerű statisztikai elemzésen keresztül is láthatóvá válnak azok a főbb (részben születéskori) meghatározottságok, melyek a társadalom és a nagy rendszerek működésén keresztül halmozott hátrányokká szerveződnek – s ennek következtében megnövelik az esélyét annak, hogy valaki a „gyermekvédelminek” nevezett rendszerből előbb vagy utóbb az általunk itt „felnőttvédelminek” titulált rendszerben köt ki, majd gyereke sorsszerűen ugyanezt az utat járja be.

• Hajléktalan nők biztonsága koedukált intézményekben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  344

  Tanulmányunkban a hajléktalan nők biztonságának témáját járjuk körbe. Bár a hajléktalan emberek biztonságának kérdését több hazai kutatás érinti, azok jellemzően nem vizsgálják külön a nők tapasztalatait. A nemzetközi és hazai szakirodalmak ismertetése mellett bemutatunk három felmérést, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei felhasználói között végeztünk. Elsőként bemutatjuk a hajléktalan nők korábbi tapasztalataival kapcsolatos, a szociális munka dokumentációjának másodelemzésével nyert adatainkat, majd az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő nők körében végzett kérdőíves Szükségletfelmérés vonatkozó eredményeit, végül pedig az Ügyfélelégedettségi felmérés biztonsággal kapcsolatos válaszait elemezzük. Ezekről több szervezet munkatársaival egyeztettünk, s visszajelzéseiket, észrevételeiket is beépítettük a konklúziók közé. Mindezek a változtatási és fejlesztési javaslatok, jó gyakorlatok nemcsak a hajléktalanellátó szervezetek számára lehetnek fontosak, hanem minden olyan szociális intézménynek, mely nőket (is) támogat.