Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Trauma és társadalmi szenvedés – szociális munka a késő modernitásban
    Megtekintések száma:
    481

    A tanulmányban a trauma jelenségét elemző fenomenológiai vizsgálódásokat a társadalmi szenvedés szociológiai elméleteihez kapcsolom hozzá. Fenomenológiai szempontból a trauma olyan élménynek tekinthető, ami nem integrálható az egyén identitásába. Ilyen „feldolgozhatatlan” élmények nem csupán az egyéni életút sajátosságaiból, hanem társadalmi zavarokból is fakadhatnak. Ezek feltérképezése céljából klasszikus és kortárs társadalomelméletekre támaszkodom: segítségükkel a modernitás azon társadalmi szenvedéseit tekintem át, melyek magukban rejtik a traumatikus benyomások átélésének esélyét. A gondolatmenet ívét kijelölő három tematikus fókuszpontot – a klasszikus szociológia által azonosított társadalmi diszfunkciókkal párhuzamosan – az anómia, az eldologiasodás és az értelemvesztés szociológiai diagnózisai alkotják. Negyedik lépésben a traumatikus élményekre adott válaszként létrejött társulási formákra térek ki: a modern nyilvánosságban és a kölcsönös feltárulkozáson alapuló intimitásban rejlő emancipatorikus lehetőségekre. Végül e belátásokra alapozva egy kritikai-hálózati szociális munka mellett érvelek.

  • Mire jó egy szegénytelep a város közepén? - avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán
    Megtekintések száma:
    502

    A cikk a „hírhedt” lakótelep a város központi részén való létét, a városi szociálpolitikában betöltött funkcióját vizsgálja a segítő terepen dolgozó civil szemszögéből. A gans-i funkcionális metódust, illetve az abból fakadó tágabb kontextust hívja magyarázatul, arra a tényre reflektálandó, hogy a szegregált telep szakmai felszámolására két éve még csak terv sincsen, habár a pénz rendelkezésre áll. Vizsgálja, hogy a Telep híre, stigmája hogyan hasznosul a karitatív akciók, művészeti alkotások, politikai szándékok mentén, ezt hogyan erősíti a COVID–19 okozta speciális helyzet.

  • Kérdőív a Párbeszéd szociális munka folyóirat olvasóinak
    Megtekintések száma:
    422
    Kedves Olvasó! A Párbeszéd szociális munka folyóirat szerkesztőbizottsága megkéri olvasóit mondjanak véleményt a folyóiratról, és írjanak javaslatokat, miről szeretnének olvasni a lapban. A Párbeszéd két éve indult, online elérhető, és úgy gondoljuk, hogy ennyi idő alatt az olvasóknak van mondanivalójuk a folyóiratról, és talán arra is vállalkoznak, hogy maguk is írjanak cikkeket, tanulmányokat a folyóiratba.
    A kérdőív rövid, a válaszadás önkéntes és anonim. Köszönjük a válaszadást.

    A kérdőív elérhetősége: http://goo.gl/forms/pUqfp3pf0g
  • Jól segíteni
    Megtekintések száma:
    61

    Recenzió a Sárospataki Füzetek Teológiai Tudományos Szakfolyóirat - 2024. évi 28. évfolyam 3. szám - „Hogyan segíthetünk? Szociális munka és a kereszténység” című tematikus számáról

  • „Green social work” – A szociális munka környezetvédelmi aspektusai
    Megtekintések száma:
    217

    Lena Dominelli: Green Social Work: From Environmental Crisis to Environmental Justice című mű recenziója

  • A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
    Megtekintések száma:
    853

    A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
    Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
    Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
    A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.

  • Gyermekjólét és gyermekvédelem a Covid-19 idején
    Megtekintések száma:
    868

    Mi történt a járványügyi helyzetben a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen, hogyan értelmezhetők a gyermeki jogok, mit tanultunk a helyzetből, mi tartható meg a gyermekjólét és gyermekvédelem praxisában? Erről beszélgettünk 2020. 06. 18-án az ELTE Szociális Munka Tanszék szervezésében megvalósított Tanszéki csütörtök c. rendezvényen.

  • A társas támogatórendszer jellemzői a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői körében
    Megtekintések száma:
    180

    A vizsgálatot a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ klienseivel végeztem el. Úgy gondoltam, hogy azok a családok, amelyek kapcsolatban állnak a szervezettel, kevesebb támogató kapcsolattal rendelkeznek, mint azok a családok, amelyek nem veszik igénybe a szolgáltatást. A tanulmány során a társas támogatórendszer jellemzőit mutatom be a szociális munka szempontjából, továbbá kitérek a szülő-gyermek közötti bizalmas kapcsolat fontosságára is. A kérdőív felvételekor öt névgenerátor-szituációt alkalmaztam. A módszer alkalmazása során kiderül, hogy bizonyos esetekben kik azok a személyek, akikre számíthatnak az emberek, vagy van-e egyáltalán olyan személy, akire tudnak támaszkodni. A kutatásom során két generációt vizsgáltam, szülőt, illetve gyereket. Elsősorban a gyermekek korát vettem figyelembe, 11 éves kortól 18 éves korig terjed a vizsgált populáció. Úgy vélem, hogy a szociális munka eszköztárát bővíteni lehetne a névgenerátor-módszer alkalmazásával.

  • A szociális képzés repertóriuma
    Megtekintések száma:
    341

    Esély 1989−2014
    Gyermek, család, ifjúság 1992−2010 (jelenleg online megjelenés)
    Háló 1995−2011 (később online megjelenés, jelenleg szünetel)
    Humán Innovációs Szemle 2010−2013
    Kapocs 2002−2014
    Párbeszéd 2014 (online megjelenés)
    Szociális Munka 1989−2006 (jelenleg szünetel)
    Szociális Szemle 2008−2013
    Szociálpedagógia 2013−2014

  • Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása
    Megtekintések száma:
    471

    A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.

  • Szempontok egy élettörténeti interjúkra épülő kutatás kapcsán az idősödés tranzitív változásainak tanulmányozásához
    Megtekintések száma:
    390

    A szerzők tanulmányukban áttekintést nyújtanak a „Tranzitív változások az idősödés útján” néven folyó kutatási téma kapcsán felmerülő kutatás módszertani szempontjairól. Ez a tanulmány része a kutatás egyes szakaszait bemutató előadásokra és publikációkra épülő disszeminációs programnak, amely révén megpróbáljuk végig kísérni a kutatás teljes folyamatát, az annak során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és azt ahogy gondolkodásunk formálódik, keresve az irányt azon a felfedező úton, amit kvalitatív kutatásnak nevezünk.

  • Néger macska fekete sapkában – Mit nyújthat a duális képzés a szociális munkának?
    Megtekintések száma:
    221

    A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?

  • A hajléktalanság női arca
    Megtekintések száma:
    737

    A tanulmány az utóbbi években született, a hajléktalan nőkkel kapcsolatos tudást kívánja színesíteni. Mivel a különböző kutatások szerint – bár módszertani aggályok miatt ezt többen vitatják - kevesebb nő él hajléktalanként, mint férfi, a legtöbb hazai és nemzetközi vizsgálat fókuszában is a férfiak állnak. A szerzőpáros cikkében a nemzetközi és hazai vonatkozó szakirodalom összefoglalása után saját elemzését ismerteti. A BMSZKI fővárosi átmeneti szállóin élő ötven nő esetmappájának másodelemzése által vizsgálja demográfiai mutatókon túl pár, a nőkre jellemző attribútumot, mint az anyaság és a (kiskorú, de különélő, vagy akár felnőtt) gyermekek, valamint a párkapcsolatokat. Az adatokat a nőkkel foglalkozó segítők rögzítették, azok tartalmazzák az ő észrevételeiket, gondolataikat és az általuk megvalósíthatónak gondolt kimeneteket. Az eredmények a nők és esetkezelőik meglátásait is ötvözik.

  • A Párbeszéd: Szociális munka folyóirat repertóriuma - A kínálat és a kereslet néhány összefüggésében 2014-2023
    Megtekintések száma:
    385

    A 2014-ben beindult, önkéntes alapon és online formában működő szakmai, tudományos és módszertani folyóirat ebben az évben jubilál. Most jó lehetőség nyílik az eddig megjelent számok, azok tartalmának, az egyes publikációk, tanulmányok, cikkek kínálatának, valamint az olvasói érdeklődésnek az áttekintésére. Jelen összeállítás nyilvánvalóan csak néhány szempont alapján történő mérleg elkészítését jelentheti. Arra alkalmas, hogy egy helyen lehessen megtalálni a folyóiratban megjelent anyagok legfontosabb adatait, hogy az olvasó tájékozódhasson az igencsak értékes teljességben, az időszerű témákban és kérdésekben, vagy visszanyúlhasson a régebbi, korábbi számok anyagaihoz. A tematikai rendszerezés hozzájárulhat a szociális munkában dolgozó szakember, a kutató és a tanár szakmai szempontjai szerint történő kereséshez és kérdéseinek megválaszolásához, az egy-egy problémakörben való elmélyüléséhez, az újdonságok, vagy a trendek megismeréséhez, a szakmai töltődéséhez, az önálló tanulás motiválásához, összességében a szakmai tudás gyarapításához. Részben megfelel az olvasói viszonyulások, a téma választási okok és motívumok keresésére és megtalálására is. Ugyanakkor nem vállalkozik a teljes anyag, az egyes lapszámok, a különböző írások méltatására, az azokban bemutatott elméletek, modellek, kutatási elemzések és eredmények, a módszertani tapasztalatok kvalifikációjára, az olvasóra kifejtett hatásainak, továbbá felhasználásuk, alkalmazásuk mikéntjeinek az értékelésére, csak néhány óvatos megállapítás megtételére.

  • Pozitívumok és negatívumok a magyarországi egyházak szociális ellátórendszerben való szerepvállalása kapcsán
    Megtekintések száma:
    456

    A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy 1989 óta milyen jellegű és mértékű volt az egyházi jelenlét a szociális szféra egyes alrendszereiben, illetve áttekintjük az egyházakra vonatkozó magyar szabályozás alakulását a financiális kérdésekkel együtt. Ennek kapcsán rámutatunk jogilag problematikus jelenségekre, így arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem szektorsemleges, ami a bevett egyházakon kívüli szereplőket súlyosan hátrányos helyzetbe hozza. A bevett egyházak szituációja sem megnyugtató, mivel a kedvező finanszírozás bármely évben megváltozhat az egyházi kiegészítő normatíva mértékének változásán keresztül. Az egyházi fenntartás alatt előforduló szakmaiatlan, illetve visszaélésszerű működésmód Magyarországon előforduló eseteinek számbavételét követően az egyházi fenntartás pozitívumait gyűjtjük csokorba.

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    390

    A Párbeszéd szociális munka folyóirat aktuális száma megemlékezéssel kezdődik. Hegyesi Gábor halála mindannyiunkat megrendített. Gábort a szakmában sokan ismerték egyetemi oktatóként, kollégaként, civil szervezetek képviselőjeként szociális ügyek szolgálatában. Gazdag életpályájának és szellemi örökségének egy szelete megtalálható a folyóiratunkban. Számos tanulmányt publikált nálunk, és egyik főszerkesztője volt a „Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában I-II”. köteteknek, amelyek megjelenési felülete ugyanúgy a folyóiratunk.

  • Két profil, egy szakma – szociális munkások egymás között
    Megtekintések száma:
    409

    Beszélgetés a Szociális Munka Napja alkalmából díjazott szakemberekkel, Setét Jenővel és Meleg Sándorral szociális munkáról, szociálpolitikáról, fejlesztésekről és programokról, szakmáról és szakmai identitásról

  • Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához
    Megtekintések száma:
    400

    Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.