Keresés

Keresési eredmények

• Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  256

  Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.

• „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig

  Vass Balázs Ákos

  Megtekintések száma:

  151

  Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.

  Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.

  Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.

• A spiritualitás szerepe a szociális munkában

  Polacsek Lajos

  Megtekintések száma:

  193

  A cikk személyes, önreflexív, vázlatos módon igyekszik bemutatni a spiritualitás alapvető fontosságát a szociális munkában. Írásomban arra keresem a választ, hogy a szociális munkás saját, önismereti és a kliensekkel végzett munkájában hogyan, milyen formában jelenik meg a spirituális attitűd. Bemutatom, hogy a segítő szakmában tapasztalható segítő szindróma, illetve burnout jelenség megoldásában mennyire fontos szerepe van a spiritualitásnak.

• A másság ítéletének rejtett dimenziói

  Katz Katalin

  Megtekintések száma:

  176

  Az előadó arra kereste a választ, hogy vajon a társadalmi válságok, krízisek idején az egyének és közösségek hogyan sodródnak bele a szélsőséges érzésekbe és tettekbe. Mi történik mindeközben a szociális munkával és értékeivel? Mi történik magában a szociális munkásban, aki megéli ezeket a helyzetek maga is?

• Ahogy mi ismertük Magdit

  Bányai Emőke

  Falvai Rita

  Tánczos Éva

  Aczél Ágnes

  Megtekintések száma:

  276

  -

• Kulcspontok a külföldön dolgozó prostituáltak kapcsolataiban

  Szoboszlai Katalin

  Hüse Lajos

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  507

  A Svájcban utcai prostituáltként dolgozó magyar nők körében végzett vizsgálatban nagyrészt fiatalabb, aktív korú nőket értünk el, akik munkavállalóként, legálisan tevékenykedtek. Az adatgyűjtéshez az ISEL-teszt (Cohen és Hoberman 1983) általunk módosított verzióját alkalmaztuk, a 20 itemet tartalmazó tesztet, amelyet kutatásunkban utcai munka ISEL-tesztnek nevezünk, és a szociometrikus adatok ábrázolását és elemzését szolgáló társas térmátrixot.
  A prostituált lét mozgatórugójaként alapvetően a megélhetést találtuk, mint a választás alapját, ugyanakkor a kiszolgáltatottság, sőt a kizsákmányoltság a minta egy részénél konkrétan tetten érhető volt, más esetekben a kutatás adataiból volt kikövetkeztethető. A kiszolgáltatottság mértéke külföldön nagyobbnak mutatkozott, mint a megkérdezettek hazai környezetében. A szociometrikus adatok alapján a prostituáltak társas kapcsolataiban négy csoportot írtunk le, melyek eltérően befolyásolják az alanyok kiszolgáltatottságát. Ezek: a vér szerinti család és barátok; a férj/élettárs családja; a prostitúció haszonélvezői; szociális és hatósági szakemberek.
  Az utcai munka ISEL-teszt, valamint a teszt szociometrikus eredményeinek ábrázolására és elemzésére szolgáló mátrix alkalmas arra, hogy az utcai szociális munkás szakemberek és önkéntesek a problémafeltárást a kapcsolati háló felhasználásával valósítsák meg, valamint arra, hogy az utcai munka ISEL-teszt alkalmazásával részletes információkat gyűjtsenek a célcsoportról a szociális munkához.

• Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány

  Albert-Lőrincz Csanád

  Emese Belényi

  Megtekintések száma:

  230

  A tanulmány célja a szociális munka alapszakos hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének a helyzetfelmérése, a szociális munka BA típusú alapképzések fejlesztésének érdekében. A kutatás kvantitatív adatokon, 196 végzett hallgató kérdőívre kapott válaszán alapszik. Az adatgyűjtésre három intézményben került sor: a romániai Partium Keresztény Egyetemen, a magyarországi Pécsi Tudományegyetemen és a szintén magyarországi Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eredmények szerint a legtöbb szakember önmagát jól felkészültnek tartja, viszont a szakmai kihívások leküzdésében néhány ismeret és készség tekintetében hiányosságaik vannak, mint például az idegen nyelv ismerete, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, pályázatírás, kutatásmódszertan és a társadalmi folyamatok megértése. Az adatok arra világítottak rá, hogy az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a területekre. A szakemberek többsége bár elégedett az egyetemi képzéssel, de jelentős a közepes értékelést adók részaránya is. Megállapítást nyert, hogy az egyetemi évek alatt szerzett ismeretek és tudás kapcsolata a munkahelyi elégedettséggel nem áll szignifikáns kapcsolatban, bizonyos ismeretek és készségek utólag pótolhatók.

• A szociális munka alapelvei egy közel hat évtizedes szociális munkás karrier tapasztalatai és reflexiói alapján

  Lawson Thomas R

  Megtekintések száma:

  326

  -

• Professzionalizáció- és professzióelméletek a segítő hivatások tükrében

  Nagy Krisztina

  Megtekintések száma:

  659

  A tanulmány két professzió, a szociális munka és a pedagógushivatás sajátosságait elemzi. A két szakterület közti hasonlóságok és különbségek feltárását a professziódiskurzusban fellelhető elméletekbe ágyazva végeztem el. A tanulmány a segítő szakmák lényegére fókuszáló teoretikus kérdésekben kíván szakirodalmi áttekintést nyújtani. A dolgozat célja egyrészt a professzionalizációval, professziókkal foglalkozó elméletek irányzatainak elkülönítése, másrészt pedig annak bemutatása, hogy a pedagógus- és szociális munkás hivatásokkal mint professziókkal kapcsolatban milyen dilemmák, nehézségek jelentkeznek az elméletek értelmezése, alkalmazhatósága terén. 

• "A szociális munkához képzettség kell" - interjú Ferge Zsuzsával

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  143

  Egy 2010-ben készült interjút ismét megjelentetünk. Akkoriban, a HÁLÓ folyóirat szerkesztőjeként Ferge Zsuzsát kérdeztem, és a szociális munkás képzés húsz éves jubileuma volt a beszélgetés elindítója. A Ferge Zsuzsával készült interjú adalék a szakma történethez, de nem csupán múltidézés, hanem tele van kritikai és megbeszélni való gondolattal. Az elmúlt közel egy évtizedben nemhogy fogyatkoztak volna az párbeszédre váró témák, inkább gyarapodtak és többnyire megbeszélés nélkül maradtak. Ideje lenne ezen változtatni! A Ferge Zsuzsával készült interjút abban a reményben adom újra át az olvasóknak, hogy lesznek, akiknek élvezetes olvasmány lesz, és lesznek az olvasók között, akiket írásra, megbeszélésre inspirál.

• A tét a jövő

  Mikula Zsolt

  Megtekintések száma:

  108

  Pontsho James Mmadi: A Reason for choosing social work as profession: a case study of prospective students at the University of Limpopo

• Sport és felzárkóztatás: Underclassbeli fiatalok sport általi emancipációjának lehetőségei

  Schuller Csaba

  Megtekintések száma:

  331

  A magyar társadalomban a cigányság egy jelentős része olyannyira elszegényedett, hogy a hazai underclass szinte teljes egészében etnicizálódott. A periférián kívüli kisebbségi lét és a deprivációs spirál ellehetetleníti a többségi társadalommal való kooperáció lehetőségét, a társadalmi mobilitást. Elméletem szerint az underclassban a szegénykultúra strukturálja a mindennapokat, sok esetben ez jelöli ki az egyén pozícióját a közösségben. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eszköze az erőszak, az agresszió. Felértékelődik a fizikum, a küzdelemben való jártasság az underclassbeli ifjúság körében. Dolgozatomban azt állítom, hogy a szociális munkás a sportot – különösen a küzdősportot – felhasználva megteremthet egy olyan interakciós teret, ahol kialakul a bizalmi légkör, és lehetővé válik az emancipáció érdekében végzett segítő munka. Írásomban bemutatom a főbb sportszociológiai és sportpszichológiai elméleteket annak integrációs, valamint személyiségformáló hatásáról. A brazil Fight for Peace és az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Tanoda Programjának metódusa, illetve eredményei alapján megvizsgálom a sportban rejlő lehetőségeket már meglévő kutatási eredményekre, illetve az általam felvett interjúkra támaszkodva.