In memoriam Darvas Ágnes (1953 – 2025)
A lapszám elején emlékezünk. Darvas Ágnes, vagy ahogyan sokan ismertük Ági, folyóiratunk szerkesztőbizottságának alapító tagja volt. Barátok, tanítványok, kollégák küldtek emlékeket, történeteket és fotókat, amelyeket közreadunk. Ági publikációi közül egy gyermekszegénység témában készült, 2015-ben megjelent írást választottunk újra közlésre.
Minden emlékezés felidézi az érzést, a kapcsolatot, a helyet, a történetet. Ezekből adunk át egy csokorra valót. Bízunk abban, hogy Ági emléke tovább él a tanítványokban és mindazokban, akik ismerték és szerették őt.

Van, akinek a hiánya nem egyetlen intézményben vagy szakmai közegben érezhető, hanem sok, egymással összefonódó térben egyszerre, és Darvas Ágnes, Ági ilyen ember volt. Én is így emlékezem rá, hiszen szakmai munkánk több közegben és több ponton találkozott. Gondolkodó szociológus szakember volt, aki nemcsak elemzett és javasolt, hanem jelen volt, figyelt, és következetesen a gyerekek oldalán állt. Darvas Ágnes távozása nemcsak veszteség, hanem fájdalmas emlékeztető is arra, mennyire ritka az a szakmai és emberi minőség, amelyet ő képviselt.

A gyerekszegénység az elmúlt időszakban meghatározó témájává vált a hazai sajtónak éppen úgy, mint a hazai és külföldi, nemzetközi szakmai és politikaformáló szakirodalomnak. Az utóbbi területen ez jóval hosszabb múltra tekinthet már vissza. Évtizedek óta záporoznak a tények, a tudományos tapasztalatok és eredmények arra vonatkozóan, hogy miért kell kitüntetett, ha úgy tetszik privilegizált elsőbbséget adni a gyerekekre irányuló közpolitikáknak. Mindezek a tények és az azok alapján leírható beavatkozási szükségletek nem csupán morális tételezésekhez vezetnek el — a gyermeki jogokat sérti a nélkülözésben töltött gyermekkor -, hanem azt is alátámasztják, hogy minden társadalom elsődleges érdeke a gyerekekbe, a gyerekkorba történő beruházás - a jövő záloga a gyerek.

-

This study seeks to identify the main characteristics among homeless people that distinguish former state wards who have drifted from child protection into homelessness from their homeless peers. Due to the multiple accumulation of disadvantages and deprivations, the analysis pays particular attention to former Roma women in state care. The study also seeks to identify the main characteristics that distinguish homeless adults living with their children in temporary family shelters operating as part of child protection from their homeless peers who use homeless services operating within the framework of adult protection. 
The study seeks answers to these questions by analyzing data from the annual February 3th National Homeless Survey, which covers thousands of respondents. In the language of numbers, simple statistical analysis reveals the main determinants (some of which are determined at birth) that accumulate into disadvantages through the functioning of society and large systems , thereby increasing the likelihood that someone will sooner or later end up in the system we refer to here as "adult protection" after having been in the system known as "child protection," and that their children will inevitably follow the same path. 

This paper examines the life situation of homeless people within social security around the concept of Amartya Sen's capability approach. The analysed database is the 2023 “February Third” countrywide homeless survey, in which a total of 7,362 people living in homelessness were interviewed. The analysis of the survey presents the main demographic (age) and social (income, work capability, health status, reasons of becoming homeless, housing security) characteristics of homeless people, as well as the effects of the 2023 recession. One of the results of the data analysis – which primarily applied multivariate social statistical methods – is that it highlighted some contradictions present within the survey data. By understanding these paradoxes, it can be concluded that, on the one hand, there are social patterns of deprivation from resources (and consequently from opportunities), which accumulate; and on the other hand, these patterns do not form randomly. Thirdly, these patterns of disadvantage are not evenly distributed among homeless people. The research thus shows that different degrees of deprivation mark out distinct deprivational pathways.

The present study aims to examine relationship satisfaction, support preferences, and partner-selection attitudes among students preparing for helping professions, with particular emphasis on the dynamics of balancing professional identity and private life. A total of 138 students completed the questionnaire, which assessed demographic characteristics, relationship status, and individual preferences. The results indicate that the most important relationship preferences include reliability, a shared vision for the future, and supportive involvement; most respondents seek a partner who contributes to the stability of the relationship on both emotional and practical levels. Overall, relationship satisfaction proved to be high within the sample: love, fulfilment of needs, and perceived relationship quality received positive evaluations in more than 80% of responses, while relationship regret appeared at a low rate. Sexual satisfaction and the presence of relationship problems showed greater variability, suggesting diversity in relational functioning. The students’ preference system emphasizes emotional security, honest communication, and value-based thinking, which reflects the empathetic and human-centred attitudes characteristic of the helping professions. This study contributes to a deeper understanding of relationship dynamics from the perspective of those entering helping fields.

The training of social professionals in Hungary can be traced back to the late 1980s and early 90s. The development of the profession was given impetus by the fact that services based on social rights were a prerequisite for EU accession, which accelerated legislative work in this area. In developed countries, since the 1970s, the emergence of the information society, neoliberal economic and social policies, and the managerial approach have transformed social services: they no longer provide services directly themselves, but buy them from the market, direct care is usually entrusted to lower-skilled or even unskilled workers, which makes the existence of a common knowledge base strong you question it. In Hungary, certain features of deprofessionalisation are well recognized, but at the same time strong professionalization is taking place in some sub-areas, mainly in the civil sphere.

-

Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődéssel fordultam a hajléktalan szülők és különélő gyermekeik kapcsolattartásának témája felé. Hogyan tudnánk támogatni a hajléktalanellátó intézményekben élő szülőket a gyermekeikkel való kapcsolattartásban, amely sokuk számára egyértelműen nagyon fontos, akár erejükön felüli erőfeszítéseket tesznek a gyerekek látogatásáért? Az interjúk során többször elhangzott, hogy a szülők nem teljesen értik, mit is kellene tenniük a gyerekek visszakapása érdekében, és az, hogy mennyire magukra hagyva érzik magukat ebben a helyzetben – vagy érezték akkor, amikor még ők nevelték gyermekeiket. Az alábbi tanulmány jól rezonált ezzel. Guy Shennan megoldásközpontú segítő beszélgetéseket vezet, amelyek a probléma helyett a megoldásra helyezik a hangsúlyt. Nem gondolja, hogy a szociális munka apolitikus vagy semleges hivatás lenne – ebben az írásában azt járja körül, hogy hogyan tudnánk mi, szociális munkások olyan módon dolgozni, hogy az hozzájáruljon az ügyfeleink – ebben az esetben a gyermekvédelem látókörébe került szülők – megerősödéséhez és hatalommal való felruházásához. Ajánlom mindenkinek az írását, akit érdekel, hogy hogyan lehet ellenállni a szociális munka kettős hivatásának és a szegénységben élők elnyomásának.

Report on the IFSW (International Federation of Social Workers) European Region Delegates' Meeting and International Conference held in Oslo in October 2025. The article summarizes the most important topics relevant to social work in Hungary, with a focus on professional recruitment, sustainability, and social work with social minorities. In this article, we aim to highlight the domestic implications of each topic.

(Kiss Márta – Perpék Éva [szerk.]: Hogyan tovább? A járási Gyerekesély programok fenntarthatóságának vizsgálata 2017-2022. TK – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2023)

A recenzió alapjául szolgáló tanulmány szerzője és címe:

Anna Charlotta Petersén: New insights on motives for choosing social work as a career: answers from students and newly qualified social workers

Recenzió a Sárospataki Füzetek Teológiai Tudományos Szakfolyóirat - 2024. évi 28. évfolyam 3. szám - „Hogyan segíthetünk? Szociális munka és a kereszténység” című tematikus számáról

-