Keresés
Keresési eredmények
-
A genotípus, az elővetemény és a műtrágyázás hatásának vizsgálata őszi búza (Triticum aestivum L.) állományban öntözött és öntözetlen körülmények között
91-111Megtekintések száma:72Tartamkísérletben vizsgáltuk az őszi búza termésmennyiségét és fehérjetartalmát két vetésváltási rendszerben (bi-, és trikultúra), két vízellátottsági rendszerben (öntözetlen/öntözött), öt tápanyag-ellátottsági szinten és három genotípus esetében. Kísérletünk célja a tényezők individuális vizsgálata és a különböző kölcsönhatások értékelése. Kísérletünk eredményeként megállapítottuk, hogy a vízellátás és a genotípusok között nincs szignifikáns különbség sem a termésmennyiség, sem pedig a fehérjetartalom tekintetében. Vízellátás hatására bikultúra esetében a műtrágyaszintek átlagában 595 kg/ha, míg trikultúra esetében 512 kg/ha átlagos terméstöbblet érhető el. Fehérjetartalom tekintetében öntözés hatására csökkenés figyelhető meg: bikultúra esetében 0,2%-kal, míg trikultúra esetében 0,28%-kal. Mind a négy vizsgált kezeléskombinációban a Hycardi hibridbúza érte el a legnagyobb termésmennyiséget (öntözetlen bikultúra: 8173 kg/ha; öntözött bikultúra: 9088 kg/ha; öntözetlen trikultúra: 10 256 kg/ha; öntözött trikultúra: 10 763 kg/ha), azonban ez nem különbözött szignifikánsan a másik két genotípus terméseredményeitől. Ezzel ellentétben a vetésváltási rendszerek között szignifikáns különbséget találtunk. A trikultúra vetésváltási rendszerben szignifikánsan nagyobb a terméseredmény (öntözetlen körülmények között 2044 kg/ha míg öntözött körülmények között 1961 kg/ha terméstöbblet) és a fehérjetartalom (öntözetlen körülmények között 2%-kal, öntözött körülmények között pedig 1,02%-kal), mint a bikultúra vetésváltási rendszerben. A tápanyagellátási szintek között szignifikáns különbségek voltak. A műtrágyadózisok növelésének hatására növekedett a termés mennyisége is és jellemzően a fehérjetartalom is. -
A mesterséges intelligencia felhasználása a növénytermesztési kísérletekben
47-66Megtekintések száma:56Az összefüggések megértése a termés, a talajtulajdonságok, az időjárás és az input applikáció között fontos a mezőgazdasági produkció optimalizálásához. A fenntartható intenzifikáció célja, hogy növeljük a produktivitást és az inputfelhasználás hatékonyságát, miközben fokozzuk a mezőgazdasági rendszerek rugalmasságát a kedvezőtlen környezeti tényezőkre a javított menedzsmenten és technológián keresztül. A mesterséges intelligencia (AI) a precíziós gazdálkodásban (PA) lehetővé teszi a gazdálkodóknak, hogy nagyon célirányos és pontos termesztési eljárásokat használjanak a helyspecifikus agroklimatikus szántóföldi mérések alapján. A legújabb fejlesztések az érzékelésben, a gépi tanulásban (ML) és a modellezésben lehetőséget kínálnak az új digitális technológiákra, hogy megvalósítsuk a fenntartható intenzifikációt.
Az újabb tudományos publikációk áttekintése alapján bemutattuk a digitális technológia alkalmazását a növénytermesztési kísérletekben három területen: (i) növény- és talajtulajdonságok folyamatos monitorozása, (ii) termésreakció térbeni és időbeni variabilitásának vizsgálata és (iii) gépi tanulás (ML) modellek felhasználása a termés előrejelzésére. Levonható az a következtetés, hogy az adatok varianciájának analízise, felhasználva a statisztikai és gépi tanulás megközelítéseket, segíthet azonosítani és megérteni azokat a termesztési eljárásokat, melyek optimalizálják a termést. -
Tartamkísérletek tervezése és analízise – Győrffy Béla (1928–2002) emlékére ajánlom –
115-138Megtekintések száma:52A tartamkísérletek nélkülözhetetlenek a különböző növénytermesztési eljárások és technológiák tartamhatásának tanulmányozásában. Győrffy Béla által Martonvásáron beállított tartamkísérletek több mint 60 évesek és a nemzeti vagyon részének tekintendők. A tartamkísérletek (LTE) parcelláin a méréseket általában minden évben elvégezzük a termés és más növénytulajdonságok esetében. Míg az ANOVA használata az ismételt mérési adatokra speciális esetekre korlátozódik, a többváltozós módszereken alapuló más statisztikai eljárások sokkal reálisabbak. Megfelelőbb alternatíva a kevert (mixed) modell analízis, felhasználva az REML módszert. Vetésforgó tartamkísérletben tanulmányoztuk a búza és kukorica vetésforgók vs. monokultúra többváltozós elkülönítését, felhasználva a diszkriminanciaanalízist. Különböző trágyázási kezelések és az év hatását a kukorica termésére kukorica monokultúra és kukorica-búza dikultúra kísérletekben tanulmányoztuk. -
Az agrotechnikai paraméterek és az évjárat hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L.) termésére polifaktoriális tartamkísérleti adatok felhasználásával
77-100Megtekintések száma:160A szántóföldi növénytermesztés kiemelkedő jelentőségű, ez az élelmiszertermelés alapvető alapja és létünk forrása. A kukorica a világ egyik legjelentősebb kultúrnövénye, az élelmiszer- és energiabiztonság biztosításához egyaránt szükséges. A vizsgálatot Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén, meszes csernozjom talajon végeztük komplex talajművelési kísérletben, amit 1989-ben Prof. Dr. Nagy János állított be. A vizsgált évek (2015–2023) évjáratának elemzését Gombos és Nagy (2019, 2022, 2023, 2024) kutatásához hasonlóan végeztük, azaz vizsgáltuk az adott évjárat összes csapadékának és éves középhőmérsékletének eltérését a 30 éves (1981–2010) helyszínen mért átlagtól. RStudio és ismételt mérési modell és LSD post hoc teszt segítségével végezük a kukorica termésadatok elemzését.
A kilenc vizsgált évjárat közül a 2015-ös év mellett mértük a statisztikailag igazolható harmadik legkisebb kukoricatermést (7,94 t/ha). A következő 2016-os év a vizsgált periódus statisztikailag igazolható második legnagyobb kukorica hozamát adta (11,39 t/ha), A 2017-es év termése (8,64 t/ha) szignifikánsan elmaradt az előző évtől, a 2018-as év viszont kedvezőbb (9,18 t/ha) volt a kukorica számára. A 2019-es évjárat a vizsgált periódus statisztikailag igazolható harmadik legnagyobb kukorica termését (9,42 t/ha) adta. A 2020-as év termése (9,24 t/ha) szignifikánsan nem különbözött a 2018-as év termésétől, azonban az összes többi évjárattól statisztikailag igazolhatóan eltért. A kedvezőtlen 2021-es év kukorica termése (7,05 t/ha) statisztikailag igazolhatóan a vizsgált peridódus második legkisebb volt. A vizsgált kilenc év közül a kukorica számára legkedvezőtlenebb évjárat a 2022-es rekord aszályos év volt, ahol 2,52 t/ha termést figyeltünk meg. A következő 2023-as évjáratban mértük a vizsgált periódus legnagyobb kukorica hozamát, 11,97 t/ha-t. A legnagyobb hatást a kukorica termésére az évjárat gyakorolta 73,5%-kal, majd ezt követte a műtrágyázás 24,7%-kal. A talajművelésnek a hatása 1% volt, mert az évjárat függvényében a különböző alapművelések eltérően teljesítettek, így semlegesítették a hatást. -
Comparative analysis of SPAD, NDVI, phenological and generative parameters of maize hybrids (Zea mays L.)
5-22Megtekintések száma:67Maize is a versatile multi-purpose crop that plays an essential role in the global food security. Meeting the needs of a growing population places the arable lands under the stress of intensive crop production. As the variations in climate conditions pose additional threats to maize production, the challenge focuses now on sustaining the crop yield, ensuring maximum yield and safeguarding crop protection.
The experiment was carried out in 2023 at the Látókép Plant Production Experimental Site of the University of Debrecen (Hungary). The authors aimed to monitor the changes in spectral reflectance at leaf and canopy level at several growth stages of two different maize hybrids. Another objective was to evaluate their field agronomic performance and eventually compare between their results. Thus, SPAD, NDVI and LAI indices were recorded at five phenological stages (6-leaf, 12-leaf, silking, dough, maturity) of the development of two maize hybrids. Other agronomic characteristics of maize had been measured, including plant height, cob length, stalk diameter, grain moisture content, nitrogen accumulation and grain yield.
The results demonstrated that Mv 352 hybrid had higher potential in terms of yield produced (13.64 t/ha) comparing to Fornad (12.93 t/ha), in addition to higher plant height, cob length and stalk diameter. The SPAD, NDVI and LAI recorded values showed higher values as the different growth stages developed and then decreased reaching the maturity phase. It was found that both hybrids had slight variation in their performance in this regard. However, in terms of nitrogen accumulation, Mv 352 had higher nitrogen content accumulated during the whole growing period in comparison with Fornad, highlighting its great performance in terms of nitrogen absorption and translocation.
This study highlights the importance of monitoring SPAD, NDVI, and LAI values, as well as the plant nitrogen accumulation that provides insights into the physiological conditions of maize plants during the different growth stages, allowing for the early detection of stress factors, therefore enabling timely interventions. Additionally, this work emphasises the crucial aspect of performing these measurements for the selection and breeding of high-performing maize hybrids. -
Víz- és tápanyag-gazdálkodási tartamkísérlet (NPK) eredményei
79-95Megtekintések száma:165Vizsgálatunk során különböző tápanyag-utánpótlási szinteket elemeztünk 1996–2021 között szántóföldi polifaktoriális tartamkísérletben látóképen. A tápanyag-utánpótlási tartamkísérlet során a vizsgált évjáratok és az öntözés átlagában az N150 kg/ha dózis eredményezte a legnagyobb termésmennyiséget 10,74 t/ha értékkel. A tápanyag-szintenként történő elemzés során megállapítható, hogy az öntözés csökkentette az évjáratok közötti különbségeket és ehhez pozitívan hozzájárult a műtrágya-utánpótlás. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy optimális műtrágya-ellátás és öntözés hatására az évjáratok kedvezőtlen hatása csökkenthető. -
A növényprodukciós döntéstámogatás fejlődése: termésmodellek, precíziós adatintegráció és mesterséges intelligencia
151-170Megtekintések száma:57Jelen tanulmány szakirodalmi-szintetizáló áttekintésként mutatja be a növényprodukciós döntéstámogatás fejlődését a folyamat-alapú termésmodellezéstől a precíziós adatforrásokon át a mesterséges intelligencia és a hibrid modellek alkalmazásáig. Célja annak összehasonlító értelmezése, hogy a DSSAT, WOFOST és AquaCrop típusú modellek, a szenzoros, távérzékelési és hozamtérképezési adatok, valamint az AI-alapú módszerek milyen döntési helyzetekben és feltételek mellett növelik a termesztési döntések megbízhatóságát. Az áttekintés fő megállapítása, hogy a döntéstámogatás gyakorlati értéke nem egyetlen modell vagy technológia alkalmazásából, hanem a tudományosan megalapozott modellek, minőségellenőrzött helyspecifikus adatok és értelmezhető, adaptív algoritmusok integrációjából származik. A tanulmány következtetése szerint a hazai alkalmazhatóság kulcsa a helyi kalibráció, a tartamkísérleti és üzemi adatbázisok erősítése, valamint a felhasználói kompetenciák fejlesztése. -
Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (2000–2020)
119-137Megtekintések száma:173A magyar mezőgazdaság 2000 és 2020 között jelentős változásokon ment keresztül. A 2000-ben működő mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoknak (965 ezer) mindössze 25%-a működött 2020-ban. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok (273 ezer) száma drasztikusan lecsökkent, közel felére. Ezen belül szántóföldi növénytermesztéssel és ültetvénnyel kevesebb, kertészettel több gazdaság foglalkozott.
2000-ben 2883 növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezet és 270 736 egyéni gazdaság működött. A következő években nőtt a gazdasági szervezetek, és jelentősen csökkent az egyéni gazdálkodók száma. Mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál a szántóföldi növénytermesztés súlya figyelhető meg. A gazdasági szervezetek azonban nagyobb arányban foglalkoztak szántóföldi növénytermesztéssel, míg az egyéni gazdálkodóknál fontos szerepet játszott a kertészeti és ültetvényágazat.
A gyakori 1 és 5 hektár birtokméretű gazdaságokat felváltotta a közepes birtoknagyság, és ezek a vállalkozások birtokolták a teljes mezőgazdasági terület 57%-át.
A termőterület aránya az ország területének 83%-ról (7,7 millió hektár) 78,7%-ra csökkent. Csökkent a mezőgazdasági terület aránya, bővült a hazai erdőállomány és érdemben nem változott a nádas és a halastavak aránya. A szántó részaránya növekedett, a gyümölcsös hasonlóan alakult, míg a konyhakert, a szőlő és a gyepterületek aránya csökkent.
A búza és a kukorica vetésterülete állandónak tekinthető (1–1,2 millió hektár), de egyes években a vetésterület egymillió hektár alá csökkent. Mindkét növény jelentőségét mutatja – az utóbbi évek vetésterületi ingadozások ellenére –, hogy hazánkban a szántóterület jelentős részén, 22–23%-án búzát, míg 24–26%-án kukoricát termesztettek. A napraforgó vetésterülete több mint duplájára, a repce területe közel háromszorosára növekedett. E két olajos növény területi aránya a szántó művelési ágban jelentősen növekedett, a napraforgó a 2000. évi 6,6%-ról 2020-ra 15,2%-ra, a repce 2,6%-ról 7,7%-ra nőtt. A gyümölcsfélék és a szőlő területe nagy mértékben csökkent. A zöldségfélék esetében hasonló visszaesés volt tapasztalható, mint a gyümölcstermesztésnél.
A termésmennyiség folyamatosan nőtt, a búza és a kukorica esetében a bővülés 2000-hez képest 41,7%, illetve 71,4% volt. A napraforgó mennyisége több mint háromszorosára, a repce pedig közel ötszörösére növekedett. Ugyanakkor az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, és ennek köszönhetően megnőtt a hektáronkénti átlagos termésingadozás. Búzánál 2,6–5,4 t/ha, kukoricánál 3,7–8,6 t/ha, napraforgónál 1,6–3,0 t/ha és a repcénél 1,5–3,6 t/ha között mozgott. -
Néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica (Zea mays L.) szemtermésének kémiai összetételére
109-120Megtekintések száma:68Tartamkísérletben (a beállítás kezdete 1983) mészlepedékes csernozjom talajon vizsgáltuk a kukorica szemtermésének beltartalmi paramétereit a kedvező vízellátottságú 2023. évben. A vizsgálatokat a DA 7250 NIR készülékkel hajtottuk végre. A vetésváltás nem befolyásolta szignifikánsan a fehérje-, olaj- és keményítőtartalmat. Az öntözés hatása vetésváltástól függően eltérő volt. Mono- és trikultúrában öntözés hatására a fehérjetartalom csökkent (mono: száraz 7,20%, öntözött 6,90%; tri: száraz 7,44%, öntözött 7,24%), míg a keményítőtartalom nőtt (mono: száraz 64,97%, öntözött 65,22%; tri: száraz 64,78%, öntözött 65,06%). Ezzel ellentétes hatásokat lehetett megállapítani bikultúrában (fehérje – száraz: 6,88%, öntözött: 7,21%; keményítő – száraz: 65,16%, öntözött 64,18%). Az agrotechnikai elemek közül legnagyobb mértékű, szignifikáns hatást a trágyázás gyakorolta a kukorica fehérje- és keményítőtartalmára. Mindhárom vetésváltásban a növekvő műtrágya adagok növelték a fehérjetartalmat (száraz és öntözött kezelés átlagában monokultúrában 6,51%-ról 7,39%-ra, bikultúrában 6,56%-ról 7,35%-ra, trikultúrában 6,97%-ról 7,55%-ra), míg ezzel ellentétesen a keményítőtartalmat csökkentették (száraz és öntözött kezelés átlagában monokultúrában 65,99%-ról 64,55%-ra, bikultúrában 65,78%-ról 63,94%-ra, trikultúrában 65,15%-ról 64,42%-ra). Az olajtartalomra a trágyázásnak nem volt hatása. -
Szuperédes csemegekukorica (Zea mays L. convar saccharata Koern) beltartalmi paramétereinek elemzése eltérő évjáratokban öntözéses termesztésben
29-46Megtekintések száma:154A csemegekukorica termesztés eredményességét elsősorban az évjárat hatások jelentős eltérései határozzák meg. Magyarországon, nagyszámú aszályos periódusok indokolják az öntözéses termesztést. Öntözés nélkül a termesztés kockázatos, súlyosan aszályos évben még a költségek megtérülése is bizonytalan. Vizsgálatainkat három eltérő évjáratban (2020, 2021, 2022) végeztük. A tenyészidőszakban (május–augusztus) 2020-ban 138 mm-rel több, míg 2021-ben 65 mm-rel és 2022-ben 140 mm-rel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlaghoz képest. A csemegekukorica víz igényét csepegtető öntözéssel biztosítottuk a teljes időszakban. Kísérleti eredményeink alapján a 2022-es extrém száraz évjáratban mért nyersterméshez (11,359 t/ha) viszonyítva 2020-ban hektáronként 5,828 tonnával, 2021-ben 7,127 tonnával nagyobb termést értünk el. Tudományos kutatási eredményeink alapján megállapítottuk, hogy öntözés nélkül a csemegekukorica termesztés kockázatos, azonban az extrém aszályos évjáratokban a nagy hőstressz miatt az öntözés teljes mértékben nem képes az évjárathatást kompenzálni. -
Eltérő intenzitású termesztéstechnológiák hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségére
93-108Megtekintések száma:71Mészlepedékes csernozjom talajon a növényi modellek, a vetésváltás és a műtrágyázás interaktív hatásait vizsgáltuk az őszi búza szemtermésének minőségi paramétereire tartamkísérletben a 2023. vegetációs periódusban. Kutatási eredményeink azt bizonyították, hogy az eltérő intenzitású technológiai modelleknek (eltérő fungicidhasználat, levéltrágyák és növekedésszabályozó anyagok) nem, illetve csak részben (trikultúra) volt szignifikáns hatása a búza vizsgált minőségi paramétereire (fehérje-, keményítő-, száraz és nedves sikértartalom, Zeleny-index, szemkeménység). A fehérje- és keményítőtartalom negatív korrelációt mutatott. A trikultúra vetésváltásban nagyobb fehérje, száraz és nedves sikér, Zeleny-index és szemkeménység értékeket mértünk, mint bikultúra vetésváltásban. A minőségi mutatók közül egyedül a keményítőtartalom volt nagyobb bikultúrában. A minőségi paraméterekre a legnagyobb, szignifikáns hatást a trágyázás gyakorolta. A fehérje-, száraz és nedves sikértartalom a növekvő műtrágya adagok hatására bikultúrában 7,58–13,42%, 4,48–11,32%, 12,06–31,10%, trikultúrában pedig 7,93–14,41%, 5,45–12,85%, illetve 13,86–34,79% közötti intervallumban növekedett. Bikultúrában az N200+PK (legnagyobb) műtrágya kezelésben a nedves sikértartalom elérte a jó minőséget jelentő malmi I. kategóriát (31,13–32,10%), míg trikultúrában a malmi I. kategóriát (31,22–32,62%) már az N100+PK trágyaadagnál elértük, és az N200+PK kezelésben ezek az értékek (34,55–34,79%) a prémium minőségi kategóriába kerültek. Trikultúra vetésváltásban a kontroll (műtrágya és levéltrágya nélkül) kezelésben a fehérje-, a száraz és nedves sikértartalom szignifikánsan nőtt a szuperintenzív technológia alkalmazása esetén a levéltrágyák fiziológiai aktiváló hatásai miatt. A Zeleny-index és szemkeménység értékek bikultúrában kisebbek voltak (4,66–34,51 ml, illetve 10,9–86,1), mint trikultúrában (12,86–39,61 ml, illetve 29,0–93,1), továbbá trágyázás hatására szignifikánsan növekedtek mindkét vetésváltásban. -
A hasznosítási módok hatása az extenzív gyep növényállományának ökológiai szempontú nitrogénigény mutatóira
127-143Megtekintések száma:153Különböző gyephasznosítási módok növényállomány szerkezetre gyakorolt hatását vizsgáltuk a Karcagi Kutatóintézetben 2017–2020 között, egy olyan kísérlet során, amelyet 2009-ben állítottunk be. A kísérletnek helyt adó gyepterületnek a Natura 2000, az ökogyep minősítés előírásrendszerének, valamint a horizontális Agrárkörnyezetvédelmi Programban vállalt előírásoknak is meg kell felelnie. Az ökológiai szempontokat előtérbe helyező támogatási rendszerek különböző gyephasznosítási módokat predesztinálnak egy adott gyepes termőhelyen, ez a tény indokolja kutatómunkánk aktualitását. Konkrét kutatási célkitűzésünk a Közép-Tiszai tájegységben legelterjedtebb gyephasznosítási módok során végbemenő növényállomány-szerkezeti változások pontosítása volt, ökológiai szempontú mutató, a Borhidi-féle N-igény alapján, a tájegységre jellemző réti szolonyec talajtípuson. A közepes réti szolonyec talajadottságú kísérleti helyszínen három ismétlésben a következő gyephasznosítási módokat vizsgáltuk: zéró hasznosítás, vagyis parlagon hagyott gyep, mulcsozott gyep, ahol szárzúzás után szintén nem került eltávolításra a fitomassza, kaszálóhasználat, ami a főnövedék évi egyszeri eltávolítását jelentett, valamint réthasználat, ahol a főnövedék kaszálása után a sarjút juhokkal legeltettük le. Minden év májusában a domináns pázsitfüvek virágzásakor cönológiai felvételezést végeztünk és Borhidi-féle ökológiai nitrogénigény szerinti mutatókba soroltuk a növényfajokat. A legnagyobb fajdiverzitást a réthasználatnál találtuk (21 növényfaj), míg a legkevesebbet a parlagon hagyott gyepnél (hat faj). Eredményünk a hasznosítatlanul hagyott fitomassza okozta avarréteg növényfaj szelekciót generáló hatására utalhat a gyeptársulás alkotó növények esetén. Megállapítottuk, hogy a kísérlet tizedik évére vezérnövényváltás történt a mulcsozott és a rét hasznosítást reprezentáló hasznosításoknál. A Festuca pseudovina domináns gyeptársulásalkotóvá válása a réthasználat esetén, a sarjúnövedék alacsony tarlómagasságra történő legeltetésére utal. A felhalmozódott avaros fitomassza ellenére nem a hasznosítatlan hagyott zéró és mulcsozott hasznosításoknál volt a legnagyobb a nitrogénkedvelő gyepalkotók borítása, hanem a kaszálóhasználatnál. Eredményünk arra utalhat, hogy az Alopecurus pratensis, megőrizve vezérnövény pozícióját a kaszálóhasználat esetén, s mivel a Borhidi-féle besorolásban tápanyaggazdag termőhelyek jelzőnövényei közé van sorolva, meghatározta az eredményt. A kísérleti eredményeink reprodukálhatóságának pontosítása érdekében, az eltérő talajadottságok miatt, indokolt lehet más termőhelyeken és gyepasszociációknál hasonló irányultságú vizsgálatok végzése. -
A földimogyoró termesztés nemzetközi és hazai helyzete, kihívások, lehetőségek a magyar agráriumban
105-120Megtekintések száma:180A földimogyoró az egyik legszélesebb körben fogyasztott olajos mag a világon, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) jelentése szerint 2024-ben 50,48 millió tonna földimogyorót termeltek világszerte (Agrocrops 2024, USDA 2025).
A földimogyorót többféleképpen is felhasználják – kulcsfontosságú összetevőként számos rágcsálnivalóban, édességben és a mogyoróvajban, valamint fehérjében gazdag takarmányként az állati takarmányozásában. Ugyanígy a földimogyoró-olajat sütéshez, a földimogyorólisztet főzéshez, és a földimogyoró héjat fűtésre.
A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Mint ismert, a földimogyoró termesztése egyre fontosabbá válik a világ mezőgazdaságban, hiszen tápláló értéke és sokoldalúsága miatt világszerte népszerű növény. A nemzetközi piacon a földimogyoró iránti kereslet folyamatosan növekszik, különösen az egészségtudatos fogyasztók körében.
A legtöbb földimogyoró éves viszonylatban Kínában terem. A piaci statisztikák szerint a legjobb minőségű termés Argentína és az USA farmjairól kerül ki, nagy mennyiségben pedig Ázsiában termesztik (Agrocrops 2024).
A földimogyoró Európába első ízben 1840-ben Jaubert útján került, még pedig a Cap Verdei szigetekről Marseilles-be. Készítettek belőle egy időben kávépótlékot is. A két sziklevélre szétválasztott és megpörkölt mag afrikai dióbabkávé néven 1925-ben került a Német Birodalomban és Svájcban forgalomba (Agrártudományi Közlemények 09/1957). König szerint azonban a hámozott, zsírtalanított és pörkölt földidió Austria-kávé néven szerepelt a kereskedelemben (MTA Urania 1923, Ortutay 1977).
Magyarországon az 1930-as években az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet foglalkozott földimogyoró-termesztési kísérletekkel. Az 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén 300 hektáron folyt földimogyoró-termesztés (MTA Urania 1923, Tétényi 1951, Karakasevich 1957). A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró a múlt század elején bekerült ugyan a hazai kultúrflórába, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon. Napjainkra a magyar földimogyoró a klímaváltozás nyertese az elmúlt évek tapasztalatai alapján (Balla 2021). -
A fajtakitermesztés rendszere, metodikája
113-126Megtekintések száma:200Hazánkban a vetőmag-előállítás szigorú, jogi elemekkel szabályozott minősítési rendszerben zajlik, amelynek célja a növénytermesztés alapját adó vetőmag minőségének és genetikai értékének megőrzése, nyomon követése. A minősítési rendszer egyik jelentős eleme a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Monorierdei Fajtakitermesztő Állomásán végzett kisparcellás posztkontroll vizsgálat, közismert nevén fajtakitermesztés. Ez a folyamat a vetőmagminősítés utolsó, un. utód ellenőrző lépése, amely két fő vizsgálatot foglal magában a fajtaazonosság és a fajtatisztaság ellenőrzését. Mindkettő a megkülönböztethetőség, egyöntetűség, állandóság (DUS) alapjaira épül, amelyek garantálják, hogy a fajták vetőmagjai jól azonosíthatók, homogének és stabil tulajdonságúak legyenek generációkon át. A vizsgálatok végrehajtását és értékelését szabvány és belső szabályzat rögzítik részletesen. Ezek határozzák meg a fajtakitermesztés módszertanát, az értékelési szempontokat, valamint a minősítés hivatalos eljárásrendjét. Az eljárás lehetővé teszi a fajták fenntartásának és szaporításának ellenőrzését, hozzájárulva a vetőmagtermesztés megbízhatóságához, a minőség védelméhez. Ezzel biztosítva a növénytermesztés genetikai stabilitását. -
A növénytermesztési tartamkísérletek agronómiai jelentősége
103-113Megtekintések száma:53A növénytermesztési tartamkísérletek célja immár évszázadok óta a növény és a talaj kölcsönhatásainak tanulmányozása, törvényszerűségeinek megismerése. A tartamkísérletek lényegében élő eszközrendszerek, amelyek ’ceteris paribus’ feltételeket biztosítanak időbeli egymásutániságban.
Jelen áttekintés a világ és Magyarország nagy növénytermesztési tartamkísérleteinek rövid bemutatására vállalkozik. A teljesség igénye nélkül összefoglalja a növényi táplálkozással kapcsolatos kutatások gyökereit, Homérosz első megfogalmazásától, van Helmont legendás fűzfa kísérletén át, a von Liebig, Lawes és Boussingault táplálkozás-élettani tételeiig. Az összeállítás áttekintést ad a legrégebbi tartamkísérletekről, mint a padovai Orto Botanico-ról, az uppsalai Linné Garden-ről és a rothamstedi Broadbalk-ról is.
A nagy hazai tartamkísérletek agronómiai, oktatási és tudományos előnyeit az 1929-ben alapított Westsik, Martonvásár, majd az 1963-ban alapított Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) példáján mutatja be a dolgozat. A tartamkísérletek jegyzéke tájékoztatást nyújt a legutolsó 2017-es felmérés szerinti legfontosabb kísérleti helyszínekről és kutatási tevékenységekről. -
A kukorica (Zea mays L.) paramétereinek értékelése a fenofázisokban – a hőösszegek függvényében – öntözéses termesztésben
85-103Megtekintések száma:286Magyarországon a kukorica az egyik legnagyobb területen termesztett kultúrnövény, vetésterülete stabil, 0,8–1 millió hektár. Ennek oka a növény rendkívüli terméshozama, amely lehetővé teszi, hogy egységnyi területen jelentős mennyiségű értéket állítsunk elő. A hazai termelés elsősorban takarmányozási célt szolgál – különösen a baromfi- és sertéságazatban, valamint kérődző állatok etetésére. Felhasználása nemcsak élelmiszer formájában vagy takarmánynövényként történik, hanem olaj, bioetanol és energia-előállításában is egyre nagyobb szerepet kap. A kukorica beltartalmi értékei – fehérje-, keményítő- és olajtartalom – meghatározó szerepet játszanak az ipari, a takarmány és az élelmiszeripari felhasználásában. A kukorica tápanyag-ellátása elengedhetetlen a növényfejlődés biztosításához. A megfelelő tápanyag-pótlás igen fontos a fenntartható gazdálkodás és a magas terméshozamok biztosításához. Az alkalmazott tápanyag-adagokat úgy kell a növény igényeihez igazítani, hogy a hibridek jól tolerálják az évjárathatások okozta stresszt, és a termésbiztonság fenntartható maradjon.
A vízhiány az egyik legkomolyabb abiotikus stressz, amely negatívan befolyásolja a növények növekedését, fejlődését és terméshozamát. Az extrém időjárási viszonyok csökkentik a terméshozamot és veszélyeztetik a termelés stabilitását. A kukorica beltartalmi értékei, minősége és ipari felhasználása szorosan összefügg a genetikai, ökológiai és agrotechnikai tényezőkkel. A megfelelő hibrid kiválasztásával és az ehhez alkalmazkodó termesztéstechnológia alkalmazásával a beltartalmi mutatók a különböző célokhoz illeszthetők. A 2024-es évre vonatkozó agrotechnikai vizsgálatok során elemeztük a fő termésmeghatározó tényezőket, az egyes agrotechnikai elemek, illetve fenofázisok vonatkozásában értékeltük az időjárást is. A kutatás elsősorban a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén folyó meteorológiai mérések adatain alapulnak. A 2023/24-es téli félévben 6 hónap alatt 283 mm csapadék hullott, ami 69 mm-rel meghaladja a sokéves átlagot. Júniusban a szélsőségektől mentes, kiegyenlített, de a sokévi átlagnál magasabb hőmérsékletű időjárás volt. Az átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék (66 mm), a talaj mélyebb rétegeiben lévő talajnedvességgel együtt jó vízellátottságot biztosított.
Mind a júliusi, mind az augusztusi középhőmérséklet rekord közelében alakult (24,2 °C). Az augusztusi rendkívüli meleg (a hónap közepe, vége) elsősorban az érési fázis lerövidülésében nyilvánult meg. A júliusi 29 mm-nyi csapadék nem érte el a sokévi átlag felét és az ezt követő augusztus hónap is száraz volt (33 mm). A nyári teljes csapadékösszeg 128 mm volt. Szeptember elején folytatódott az évszakhoz képest rendkívül meleg idő, az első dekád közel 7 °C-os pozitív anomáliát mutatott. A kukorica fiziológiai érettsége és gyors vízleadása, száradása lehetővé tette a korai betakarítást. A 2024-es évet a kukoricatermesztés szempontjából határozott kettősség jellemezte.
Szántóföldi kukorica tartamkísérleteink lehetővé tették a teljes tenyészidőszak alatt a növények fenofázisainak felvételezését (Hanway-skála). Új eredménynek számít, hogy elemzéseink szerint – különösen a generatív szakaszban – pontosabb adatokat kaptunk a hasznos hőösszeg (HU) számításokat figyelembe véve. A keléstől a nővirágzásig 60 nap telt el 545 HU hőösszeg felhasználásával. A nővirágzástól a viaszérésig (R4) 32 napra és 422 HU-ra volt szükség. Megállapítottuk, hogy a nővirágzástól a fiziológiai érésig a genotípusra jellemzően, 815 HU-ra volt szükség. A H470-es kukorica hibrid termőképessége öntözéses termesztésben kiváló (20,76 t/ha). A hibrid szárazanyag-beépülési dinamikája kiemelkedő. Hetente mértük a szárazanyag-gyarapodást. A fiziológiai érés fenofázisban (2024. augusztus 30.) 1360 HU felhasználásával a szárazanyag-tartalom 77,1% volt. A szárazanyag-tartalom mérések lehetővé tették a kiváló termőképességű kukorica hibrid vízleadási dinamikájának értékelését. A méréseket, elemzéseket hétnaponta végeztük. A vízleadás mértéke az első héten 5,5%, a második héten 5,8%, a harmadik héten 4,6%, a negyedik héten 6,9% volt. A fiziológiai éréskor a szemnedvesség kedvező értéket mutatott (22,9%). A fiziológiai érést követően a 21 napos időszak alatt a napi vízleadás 0,23% volt. -
Szilícium- és kénkezelések hatásának vizsgálata az őszi zab vegetatív fejlődésére és gyökérmorfológiai jellemzőire
19-34Megtekintések száma:60A zab a világ egyik jelentős takarmány- és élelmiszernövénye, amely kiemelkedő tápértékkel rendelkezik. A növények gyökérzetének fejlődése meghatározó szerepet játszik a tápanyagfelvételben, ezáltal közvetett módon befolyásolja a terméshozamot is. Jelen vizsgálatban őszi zab növényeken elemeztük a szilícium, a kén, valamint e tápelemek együttes alkalmazásának hatását a növények vegetatív fejlődésére tenyészedényes kísérletben, – a vízellátás kivételével – nem kontrollált természetes időjárási viszonyok mellett.
A kén (S) esszenciális tápelem, hiszen többek között a cisztein és a metionin aminosavak alkotórészeként alapvető fontosságú a fehérjeszintézis során, valamint fontos szerepe van az enzimatikus folyamatokban és a növények védekezési mechanizmusaiban. A szilíciumot (Si) általánosságban nem tekintik esszenciális elemnek, azonban bizonyíthatóan számos kedvező élettani hatással rendelkezik kalászos kultúrák esetében, mivel a sejtfalba beépülve növeli a növények szilárdságát, valamint javítja a növények abiotikus és biotikus tényezőkkel szembeni ellenálló képességét. A két elem együttes alkalmazása pedig szinergista hatást eredményezhet. A hazánkat érintő klímaváltozás hatására egyre inkább felértékelődik a növényi stressz mérséklésére alkalmazható technológiai elemek használata, melyre a kén és szilícium tartalmú lombtrágyák jó alternatívát jelenthetnek, ezáltal fokozható a termésstabilitás kevésbé kiszámítható éghajlati viszonyok között is. A vizsgálatokat műszeres mérések és objektív számítások segítségével végeztük el.
Eredményeink alapján a SPAD-értékek tekintetében a szilícium- és kénkezelésben részesült növények mutatták a legkedvezőbb értékeket, ugyanakkor az NDVI-értékek esetében a kezelések között nem volt kimutatható különbség. A növénymagasság vizsgálatakor a kombinált kezelés eredményezte a legmagasabb átlagértékeket, hasonlóan a bokrosodási rátához, azonban ezek az eltérések nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak a kontrollhoz viszonyítva. A gyökérhossz esetében szintén a kombinált kezelés mellett mértük a legnagyobb átlagértékeket, ami statisztikailag igazolhatóan eltért a többi kezelés eredményétől. A gyökértömeg tekintetében a kénkezelés eredményezte a legmagasabb értékeket, azonban ebben az esetben az eltérés nem volt szignifikáns. Kísérletünk eredményei alapján megállapítható, hogy a kombinált kezelés alkalmazása a SPAD, növénymagasság, bokrosodási ráta és a gyökérhossz paraméterek esetén pozitív hatást gyakorolt, elősegítve a növények fejlődését, ezáltal közvetetten befolyásolva a terméshozamot. -
Genotípus és néhány agrotechnikai tényező hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségi paramétereire
61-76Megtekintések száma:59Tartamkísérletben kilenc őszi búza fajta és hibrid minőségi paramétereit (fehérje-, keményítő-, száraz- és nedvessikér-tartalom, Zeleny-index, szemkeménység) vizsgáltuk DA 7250 NIR készülék segítségével mészlepedékes csernozjom talajon eltérő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemeskukorica) után három műtrágya kezelésben (kontroll, N90+PK, N150+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy a vetésváltásnak csak kismértékű, nem szignifikáns hatása volt a minőségi paraméterekre. A legnagyobb hatást a trágyázás és a genotípus gyakorolta ezekre a mutatókra. Vizsgálati eredményeink szerint a búza genotípusok fehérje- és keményítőtartalma ellentétes módon változott az agrotechnikai tényezők hatására. A trágyázás hatására szignifikánsan nőtt a búza genotípusok fehérjetartalma (kontroll 7,40–11,73%; N150+PK 11,21–16,22%) és szignifikánsan csökkent a keményítő- tartalom (kontroll 73,55–76,56%; N150+PK 67,80–75,10%). A száraz- és nedvessikér-tartalmat a trágyázás és a genotípus szignifikánsan módosította. A nedvessikér-tartalom a kontroll kezelésben 11,38–23,55%, az N150+PK trágyaadagnál pedig 24,38–37,22% között változott. A vizsgált genotípusok közül a nedves sikér alapján a prémium (javító) sütőipari csoportba a GK Börzsöny és a KG Vitéz tartozott. A Zeleny-indexet és a szemkeménységet szignifikánsan növelte a trágyázás. A kontroll kezelésben a Zeleny-index 8,30–27,63 ml, a szemkeménység 16,34–69,88 között, az N150+PK kezelésben pedig 31,19–42,17 ml, illetve 42,75–84,11 között változott előveteménytől és genotípustól függően. Tartamkísérleti eredményeink alapján legjobb Zeleny-indexet mutatott a Hydrock, a Hyxperia és a Hycardi hibrid. A legjobb Zeleny-indexet mutató genotípusok csak átlagos értékeket értek el az egyéb minőségi paraméterek tekintetében. -
A kukorica (Zea mays L.) hibridek egyedi paramétereinek elemzése öntözéses tartamkísérletben
49-83Megtekintések száma:60A növénytermesztés fenntartható fejlesztése napjaink egyik legfontosabb agronómiai kihívása. A modern technológiák, például a precíziós gazdálkodás, köztük a tápanyag-gazdálkodási és öntözési stratégiák kulcsszerepet játszanak a terméshozam optimalizálásában és a fenntarthatóság biztosításában. A DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen beállított kísérletben intenzív termesztéstechnológia alkalmazása mellett vizsgáltuk négy eltérő érésidővel jellemezhető kukorica hibrid (FAO 350, 390, 410 és 550) fenometriai (levélterület-index, fejlődésdinamika), fiziológiai (relatív klorofilltartalom, NDVI érték, vízleadási dinamika), valamint termésparamétereit (termésmennyiség, egyedi cső- és szemtömeg, egyedi szemszám, ezermagtömeg, fehérje-, olaj-, keményítő- és szemnedvesség-tartalom). A termésmennyiség értékelése alapján megállapítottuk, hogy a legmagasabb termést (20,95 t/ha) a középérésű, FAO 390 hibrid érte el, szignifikánsan meghaladva a többi vizsgált hibrid terméseredményét. Összességében megállapítottuk, hogy az egyes különböző érésidejű kukorica hibridek között a vizsgált fenometriai, fiziológiai és termésparaméterekben jelentős, számos esetben statisztikailag igazoltható különbségek voltak, lehetővé téve az egyes hibridek főbb tulajdonságainak pontos elkülönítését. -
Bíbor és kék szemszínű őszibúzák lisztminősége és antocián-tartalma
83-92Megtekintések száma:53Vizsgálatainkban két bíbor és két kék szemszínű őszibúza törzs, és a GK Csillag őszibúza fajta (nem színes szemű kontroll) 2020, 2021 és 2022 években learatott terméséből készült fehérlisztek és teljes kiőrlésű őrlemények farinográfos értékszámát, cipótérfogatát és antocianin-tartalmát mértük.
Az évjáratok jelentősen befolyásolták a fehér liszt és teljes kiőrlésű liszt farinográfos értékszámát és a belőlük készített cipók térfogatát. A rendkívül aszályos 2022-ben learatott termésekből készült lisztek farinográfos értékszáma és a cipók térfogata kisebb volt, mint a csapadékosabb éveké (2020, 2021). A bíbor és kék szemszínű búzák lisztminősége és cipósütési minősége általában hasonló volt a standardéhoz – a GK Csillag malmi búzáéhoz –, de 2022-ben a GK Bíbor-2 és a Kék-1 törzs lisztminősége lényegesen gyengébb volt a standardnál. A legjobb farinográfos értéke (100FE) 2020-ban, és 2021-ben a GK Bíbor-1 és a GK Kék-2 törzsnek volt. A teljes kiőrlésű lisztek farinográfos értéke a jelentős korpatartalom miatt mindig kisebb a fehér lisztekénél, és a belőlük készített cipók térfogata is kb. 30%-kal kisebb.
A kék búzák teljes kiőrlésű lisztjének antocianin-tartalma gyakran elérte a 100 mg/kg értéket, fehér lisztjeikben ez az érték 6,7–14,7 mg/kg volt. A bíbor búzák antocianin-tartalma jóval kevesebb (20,7; illetve 36,1 mg/kg) volt, és a fehér lisztjükben is csak 2,7–8,57 mg/kg volt. Az antocianin-tartalomra az évjáratnak és a termőhelynek is jelentős hatása van. Mivel az antocianin-tartalom a teljes kiőrlésű lisztekben a legmagasabb, ezért ezzel a liszttel lehet hatékonyan javítani, növelni a tészta- és a sütőipari termékek antocianin-tartalmát. -
Talajművelési rendszerekre adaptált precíziós kukorica (Zea mays L.) vetési rendszerek hatásai a kukorica kelési dinamikájára
85-106Megtekintések száma:243Az elmúlt évek szemléletmódváltást hoztak a talajművelés tekintetében. Egyre több gazdálkodó változtat a hagyományos forgatásra építő szemléletmódján és átáll különböző forgatás nélküli megoldásokra. Sok esetben ezek elővetemény és terület függvényében csak részlegesek. Sokszor érzékelik a gazdaságok más agrotechnológia szükséges, ha változtatunk a talajművelési gyakorlaton, akkor a vetés kivitelezési módját is változtatni kell.
Kutatásunk a különböző talajművelési rendszereket és a környezetre gyakorolt hatásaikat vizsgálja. Ezzel összefüggésben vizsgáljuk a forgatásos/hagyományos és többféle forgatás nélküli talajművelési rendszert, továbbá vizsgáljuk a különböző talajművelési rendszerek által létrehozott környezeti feltételek között a kukorica hibridek kelési idejét. A vizsgálatokat többtényezős, hosszú távú talajművelési szántóföldi kísérletben végeztük. Bemutatjuk különböző vetéstechnológiai megoldások vizsgálatát. Azonos vetőgépre három különböző vetőkocsi terhelő rendszert szereltünk. Ezekkel a megoldásokkal azonos kukorica hibrid azonos vetőmag tétele lett elvetve több évjáratban. A környezeti feltételek hatásainak vizsgálata mellett felvételeztük az egyes rendszerek hatását a kelési folyamatokra.
Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a környezeti feltételekhez automatikusan, azonnali alkalmazkodásra képes precíziós vetőkocsi terhelő rendszerek hatására kialakuló kukoricakelés szignifikánsan egyöntetűbb és gyorsabb, mint a mechanikus rendszerek esetében. -
A szkréperezés hatása a domborzatra és a terméshozamra egy kötött talajú, belvízzel veszélyeztetett területen
45-60Megtekintések száma:49Dolgozatunkban a szképerezés, földnyesővel történő földtömeg-elosztás, alkalmazhatóságát vizsgáltuk egy Békés vármegyei, heterogén domborzatú, belvízzel erősen veszélyeztetett mezőgazdasági táblán. A beavatkozás hatását a domborzat homogenitásának és a termésadatok alakulásának a számszerűsítésével elemeztük. Megállapítottuk, hogy a táblán eredetileg kialakított magassági kategóriák szintkülönbségei csökkentek, a tábla felszíne homogénebb lett, melynek hatására a 2020-ben végzett szkréperezés óta a területen nem alakult ki belvízborítás. A magassági kategóriák hozamai között korábban meglévő szignifikáns különbségek lecsökkentek, a homogén domborzat homogén terméshozamot eredményezett a táblán. A beavatkozás óta elért terméshozamok meghaladták az előző évek hozamait és nagyarányú terméstöbbletet eredményeztek a vármegyei átlagokhoz képest. Mindezek alapján a szkréperezés hatékony eljárásnak tekinthető és talajtani szempontból javasolt az ehhez hasonló adottságokkal rendelkező, belvízzel veszélyeztetett területeken. -
Különböző talajművelési rendszerek hatása eltérő genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereire, fehérje-, szénhidrát- és olajtartalmára
37-57Megtekintések száma:192Kutatásunk célja a különböző talajművelési rendszerek kukorica (termésmennyiség, betakarításkori szemnedvesség-tartalom) paramétereire és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira (keményitő-, fehérje-, olajtartalom) gyakorolt hatásának vizsgálata. A kukorica szántásos alapművelését vetettük össze a talaj szerkezetének megóvása szempontjából előnyös művelési módokkal (tárcsás lazító, egyeneskéses lazító, sávművelő). A vizsgálatunkat két eltérő évjáratban, két különböző csapadékeloszlású évben – 2020-ban és 2021-ben – végeztük Nádudvar határában, középkötött réti csernozjom talajon, mezoparcellás kísérletben, három különböző érésidejű hibrid (FAO 380, FAO 420, FAO 490) bevonásával.
2020-ban a vetést megelőzően márciusban, majd áprilisban is kevés csapadék hullott, a sokéves átlag mindössze 23%-a és 39%-a, ami nem kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek, így a kukoricának sem. Ezzel szemben júniusban és júliusban 256%-a, illetve 217%-a hullott le a sokéves átlagnak. 2021-ben is rendkívüli volt a csapadék eloszlása. Áprilisban csupán a sokéves átlag 52%-a, ugyanakkor májusban a sokéves átlag 144%-a hullott le. Az év összességében – a sokéves átlaghoz képest – szélsőségesen száraz volt, különösen júniusban és júliusban, amikor a csapadék a sokéves átlag mindössze 14%-át, valamint 69%-át érte el.
A művelési mód hatása a terméseredményre mindkét vizsgált évben szignifikáns volt. 2020-ban a szántás (15,84 t/ha) terméseredménye egyaránt felülmúlta a sávos és a talajvédő lazításos művelés eredményeit. 2021-ben is a szántás eredménye volt a legnagyobb (5,46 t/ha), felülmúlta az összes többi művelési mód eredményét, de 10,37 t/ha-ral maradt el a 2020-as terméseredménytől.
2020-ban és 2021-ben a hibridek terméseredmény alapján kialakított rangsora eltérően alakult. A legjobb terméseredményt 2020-ban a FAO 490-es hibrid érte el (16,18 t/ha), ez szignifikánsan magasabb a két másik hibridhez képest. 2021-ben a rangsor megváltozott. A száraz évjáratban A FAO 420-as hibrid volt képes a legmagasabb (4,33 t/ha) terméseredményt elérni. A kukoricaszemek beltartalmi vizsgálatánál eltérő eredményeket mértünk a két évjárat tekintetében. 2020-ban az olajtartalom a négy művelési mód közül a redukált művelésben szignifikánsan magasabb volt, a többi művelésnél nem alakult ki valós eltérés. A keményítőtartalom vizsgálata alapján a szántás, talajvédő és a sávos művelés között nem alakult ki szignifikáns különbség, valamint a redukált és a sávos művelés között sem volt mérhető eltérés. A fehérjetartalom 2021-ben különbséget mutatott, a szántás és a talajvédő művelési mód igazoltan alacsonyabb értéket ért el, mint a redukált művelés. 2020-hoz képes 6%-ról 8%-ra emelkedett a fehérjetartalom 2021-ben. A keményítőtartalomban is jelentős különbséget mértünk, 2020-ban 66%, 2021-ben 62% volt a keményítőtartalom. -
Eltérő nitrogénreakciójú kukorica hibridek termése és vízhasznosítási hatékonysága tartamkísérletben
35-48Megtekintések száma:158A precíziós növénytermesztés és a precíziós tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen tényező a modern mezőgazdasági gyakorlatban. Az új kukorica hibridek pozicionálása a növények tápanyag-szükségletének és –reakcióinak pontos ismeretében lehetséges. Ahogy éghajlatunk egyre inkább szélsőségessé válik, a növénytermesztés időjárási kitettsége tovább növekszik, amihez a környezethez sikeresen alkalmazkodó hibridek termesztése, nemesítése szükséges. Jelen tanulmányban két Syngenta kukorica hibridet teszteltünk tartamkísérletben hat nitrogéndózis szinten (kontroll N0 0 kg/ha dózis és szintenként 60 kg/ha nitrogén dózissal nőttek a szintek egészen 300 kg/ha-ig), öntözött és öntözetlen platformon. A kísérlet a kukorica számára nem ideális, gyenge csapadék ellátottságú aszályos évben (2021) valósult meg.
Az eredmények alapján két eltérő trágyareakciót mutattak a hibridek. az SY Minervát a „workhorse” (igásló) kategóriába tudjuk sorolni. Ezen csoport hibridjeire jellemző, hogy a változó talajon is elfogadható mennyiségű termést adnak. Nitrogénreakciójuk már alacsony dózisnál (esetleg nitrogén kijuttatása nélkül is – N0+PK 7,23 t/ha és 9,55 t/ha öntözetlen és öntözött platformon) markánsan jelentkezik. Magasabb N-adagoknál a nitrogénreakció mérsékeltebb, illetve termésdepresszió is tapasztalható – mint a kísérleti eredményekben (N240+PK és N300+PK szint között -1,77 t/ha volt a különbség az öntözetlen platformon). A „racehorse” (versenyló) SY Solandri hibrid kezdeti (N0 kg/ha hatóanyag) nitrogénreakciója alacsony, azonban a nitrogéndózis magas szintre emelésével – ideálishoz közeli környezeti feltételek mellett – kiemelkedő termésmennyiség-növekedést mutat. Ez egyértelműen leszűrhető a N0+PK és az N240+PK szintekre adott termésválaszával mindkét platformon.
Öntözetlen és öntözött platformon a következőképp alakultak a terményeredmények: N0+PK szintnél 4,62 t/ha, illetve 6,11 t/ha; N240+PK szintnél 10,94 t/ha és 13,25 t/ha. Az SY Minerva kiemelkedő vízhasznosítási eredményeket mutatott mindkét kezelés esetében 44,4 kg és 40,1 kg/mm értékekkel a kontroll parcellákon (N0+PK). Az SY Solandri WUE (vízhasznosulási hatékonyság) és IRRWUE (öntözött vízhasznosulási hatékonyság) értékei ezektől lényegesen alacsonyabbak voltak (28,3 és 25,7 kg/mm). Az öntözés az optimális N240+PK ellátás esetén kimagasló eredményeket mutatott mindkét hibridnél mindkét platform esetén. Az SY Solandri az öntözetlen kezelésében rendkívül magas 67,1 kg mm értéket kaptunk.
A kapott kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a genotípusnak nagy szerepe van a vízhasznosulási hatékonyság alakulásában, a trágyázás a kontroll parcellához képest mindkét vizsgált hibridnél pozitív módon befolyásolta a WUE és IRRWUE értékeket. -
Különböző gombaölő szerek hatása a fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.) és a tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) termésmennyiségére és magfertőzöttségére
41-58Megtekintések száma:60Csillagfürt (Lupnis albus L.) és tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) növényekben gombaölő szeres vizsgálatot végeztünk a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetben homok talajon. Ezen kultúrákban kevés a növényvédelmi témájú irodalmi forrás. A különböző gombás megbetegedések visszavethetik a növények fejlődését, valamint negatív hatással lehetnek a termésmennyiségre, továbbá szintén lényeges a betakarított magok vitalitása. Mindkét kultúrában három kezelést alkalmaztunk június közepén a tebukonazol + proklórázt, a mefenoxám + mankocebet és az azoxistrobin + ciprokonazolt. A vegetációs változások nyomon követése céljából a Trimble GreenSeeker HCS-100-as mérőműszer használatával NDVI adatokat gyűjtöttünk. Betakarítást követően a Westrup Kamas laboratóriumi magtisztító alkalmazásával tisztítottuk a betakarított termést és feljegyeztük a növényi hulladék mennyiségét. Dokumentáltuk a különböző maghozamokat, majd magfertőzöttségi vizsgálat céljából Papavizas-féle táptalajra helyeztük a magokat. A csillagfürt parcelláin felvételezett NDVI értékek szerint a legmagasabb átlagos NDVI értéket a tebukonazol + prokloráz hatóanyaggal kezelt parcellákon felvételeztük a gombaölő szeres kezelést követően. A legkevesebb fertőzött mag mindkét felvételezési időpont szerint szintén a tebukonazol + proklorázzal kezelt parcellákról származott, azonban maghozam tekintetében ezek a parcellák nem szerepeltek kiemelkedően. A tavaszi bükköny gombaölő szeres kezelését követő NDVI értékek alapján a legmagasabb átlag NDVI értéket a tebukonazol + prokloráz hatóanyaggal kezelt parcellák mutatták. A magfertőzöttségi vizsgálatban első ellenőrzéskor a kontroll parcellákon fordult elő a legkevesebb fertőzött mag, második ellenőrzéskor már az azoxistrobin + ciprokonazol hatóanyaggal kezelt parcellákról származó magok között volt a legkevesebb gombás fertőzött mag. A betakarított maghozam értékek alapján egyik kultúrában sem eredményezett egyik gombaölő szeres kezelés sem hozamnövekedést. Szignifikáns különbséget nem mutattunk ki, azonban mindkét növény esetében a kontroll parcellák átlagos maghozama volt a legnagyobb. Az alkalmazott hatóanyagok egy része kivonásra került – vagy a közel jövőben fog kivonásra kerülni –, ebből kifolyólag új hatóanyagok bevonása indokolt a kutatásokba.
Adatbázis logók
Keywords
Make a Submission
Lapszámok éves bontásban