Folyóiratcikk

• A Honey csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibrid szárazanyag-, nitrogén- és kalcium-beépülés dinamikájának vizsgálata

  21-35

  Bakos Zsuzsanna

  Alrasheed Abakir Abdalla Rania

  Illés Árpád

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  33

  A csemegekukorica termesztése hazánkban nagy jelentőséggel bír. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig a világ második legnagyobb exportőrei vagyunk. A világszerte keresett magyar csemegekukorica több éves átlaga a jól megválasztott precíziós termesztéstechnológiának köszönhetően eléri az 500 ezer tonnát. A csemegekukorica terméshozama átlagon felüli a precíziós gazdálkodásban, a területek közel 70%-át öntözik.
  A 2022-es aszály rendkívüliségében fontos tényező volt, hogy a megelőző téli félévben nem volt elegendő csapadék a talajok mélyebb rétegéinek feltöltődéséhez. Az április még átlagosan csapadékos volt, ezt követően azonban igen jelentős csapadékhiány alakult ki. A három nyári hónapban összesen 66 mm csapadék esett. A vízhiányt és annak káros hatásit fokozta, a hőmérséklet a május–augusztus közötti időszakban a szokásosnál lényegesen magasabban alakult. A vízhiányt a tenyészidőben precíziós csepegtető öntözéssel pótoltuk, a kiöntözött víz mennyisége 344 mm volt. Különösen a nyári hónapok voltak a sokévi átlagosnál sokkal melegebbek, rendre 3,4 °C, 2,4 °C, illetve 2,9 °C-os pozitív hőmérsékleti eltéréseket mutattak. A csemegekukorica terméseredményeinek legjobb mutatója a szárazanyag-beépülés dinamikája.
  A fenofázisban mért eredmények alapján megállapítottuk, hogy a tenyészidő három meghatározó intervallumra bontható. A Honey csemegekukorica hibrid az első szakaszban, a keléstől a juvenilis fázisig 18% szárazanyagot produkált, a juvenilis fázistól a virágzásig további 4%-ot. A szárazanyag-beépülés intenzív szakasza a virágzástól az R3 fenofázisig (betakarításig) tartott, összesen 72%. Az üzemi eredményesség érdekében fontos mutató a csemegekukorica szem nedvességtartalmának folyamatos ismerete. Kutatásaink szerint az R3 fenofázisban a növényi részek nedvességtartalmai szoros összefüggést mutatnak, a szem nedvességtartalma volt a legmagasabb. Kutatási eredményeinkkel bebizonyítottuk, hogy a nővirágzástól az R3 (betakarítás) fázisig a szárazanyag-gyarapodás igen intenzív, a teljes hőösszeg-igény a vizsgált hibridnél 840 HU volt.

  PDF

  2

• Eltérő ozmotikus stressztoleranciájú burgonya szülő és nemesítési vonalak primer és szekunder gumóinak tesztelése izolált és fóliasátras termesztési közegben

  37-61

  Hanász Alexandra

  Dobránszki Judit

  Zsombik László

  Megtekintések száma:

  12

  Korunk talán egyik legmeghatározóbb problémája a növekvő népesség élelmiszer ellátásának biztosítása. A mai modern növénytermesztés a kockázati tényezők minimalizálását és a siker maximalizálását tartja szem előtt. Kísérletünkben olyan ismert ozmotikus stressztűréssel rendelkező burgonya szülő vonalakat (C103, C107) és nemesítési vonalaikat (C11, C20) vizsgáltunk, melyek korábbi ismereteink alapján értékes nemesítési alanyai lehetnek a jelenlegi és jövőbeni kutatásainknak egyaránt. In vitro mikroszaporítással létrehozott hajtástenyészetekből primer gumót állítottunk elő izolált körülmények között, majd a betakarított primer gumók fóliasátorban nevelkedtek tovább normál (T1: 25 cm, F1: 20–45 mm) és sűrített (T2: 15 cm, F2: -19 mm) tőtávolság és frakciócsoport szerint ültetve. Vizsgáltuk a gumóhozamban történő változásokat, valamint a tőszámsűrítés befolyásoló szerepét mind a betakarított gumók mennyiségében, mind frakciók közötti eloszlásban. A szekunder gumó esetében megfigyeltük a kelés dinamikáját, a lombmagasság és friss lombtömeg értékeket betakarítás előtt, a friss levelek klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalmát, valamint a klorofill-fluoreszcencia Fv/Fm értékeit a szülőpárnál. Az anyatövenként mért gumóhozam primer gumóknál kisebb tőtávnál minden esetben kevesebb volt, és a szekunder gumóknál T2 tőtávolságnál is körülbelül felére csökkent. Az állománysűrítés hatására betakarított primer gumók mennyiségében szignifikánsan eltérő eredményeket a vizsgált genotípusok közül három (C103, C107, C20), a szekunder gumók vizsgálatakor két (C103, C20) genotípusnál kaptunk. A frakció eloszlást a primer gumók számában a tőszámsűrítés C103 (2. frakció), C20 (3. frakció) genotípusoknál pozitívan befolyásolta, míg C107 (3. frakció) és C11 (3. frakció) genotípusoknál enyhe csökkenést tapasztaltunk. A vizsgált szekunder gumók kelési dinamikája nagymértékben függött a genotípusra jellemző adottságoktól, azonban a tőszámsűrítés és frakcionálás is döntően befolyásoló szereppel bírt. A kelés 50%-át legkorábban a C11, legkésőbb a C107 genotípusnál mértünk (43. és 79. DAP). A tőszám/frakciócsoport szerinti értékelésben az 50%-os kelési arányt és a kelés maximumát általánosan 4–11 nappal később érte el a sűrített növényállomány, mint a normál tőtávolságon neveltek. A lombmagasság, a friss lombtömeg, a klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalom mérések adataiban genotípus és tőszám szerint a C103 és C20 genotípusok értékei az esetek többségében szignifikánsan magasabbak voltak, mint a másik két genotípus. Az állománysűrítés hatására az egységnyi területre jutó gumótömeg jelentősen mérséklődött a vizsgált szülő (C103, a: 371,97 g/m2; C107, bc: 61,73 g/m2) és nemesítési vonalaknál (C20, b: 97,28 g/m2; C11, c: 2,13 g/m2). A tőszám sűrítés és frakcionált ültetés a szekundergumók tömegében szignifikánsan csökkenő értékeket eredményezett a C103 és a C20 genotípusok esetében, valamint a frakciók közötti eloszlás vizsgálatakor is ennél a két genotípusnál mértünk statisztikailag mérhető eltérést. Eredményeink jó alapot biztosítanak a vizsgálatba vont burgonya genotípusok fejlődési folyamatainak megismeréséhez és a jelen kor szélsőséges időjárási körülményeihez alkalmazkodó nemesítési vonalak létrehozásához, azok sajátos adottságaihoz alkalmazandó termesztéstechnológiai, illetve vetőmagelőállítási módszerek kidolgozásához.

  PDF

  0

• Szegedi őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) szárazságstresszre adott válasza esőárnyékoló alatt

  63-78

  Nagy Dániel

  Cseuz László

  Pauk János

  Megtekintések száma:

  15

  Kísérletük során arra kerestük a választ, hogy a nemesítési programunkból származó fajták közül melyek azok, amelyek kedvező szárazság-toleranciával rendelkeznek. A kísérletek 2013-tól 2022-ig tartó időszakban, tenyészkerti körülmények között, az Intézetünk automata esőárnyékoló berendezése alatt, míg közvetlenül mellette a kontroll kezelések kerültek beállításra. A vizsgálat során 12 szegedi búzafajta és egy szárazságtűrő kontroll fajta (a Plainsman V.) szárazságstresszre adott válaszreakcióját hasonlítottuk össze – három agronómiailag fontos paramétert (kalászolási idő, növénymagasság, és terméskülönbség) figyelembe véve. A vízmegvonás hatására a termésmennyiség reagált a legérzékenyebben, ennél a tulajdonságnál átlagosan 31%-os termésdepressziót realizáltunk a vizsgált fajtáknál. A kalászolási idő és a növénymagasság nem reagált ennyire érzékenyen a vízmegvonásra, azonban egyes fajták esetében e paraméterek alapján is jelentős eltérések mutatkoztak. A vizsgált fajták közül egyes esetekben az átlag értékektől pozitív és negatív irányban is számottevő eltérést figyeltünk meg. Eredményeink alapján megállapítható, hogy mely fajták alkalmasak az aszály sújtotta területeken történő termesztésre, és használhatóak fel a szárazságstressz hatásainak további részletes kutatásához, valamint szolgálhatnak alapanyagul a szárazságtűrésre történő nemesítés számára.

  PDF

  4

• Víz- és tápanyag-gazdálkodási tartamkísérlet (NPK) eredményei

  79-95

  Nagy János

  Gombos Béla

  Hadászi László

  Bojtor Csaba

  Illés Árpád

  Megtekintések száma:

  32

  Vizsgálatunk során különböző tápanyag-utánpótlási szinteket elemeztünk 1996–2021 között szántóföldi polifaktoriális tartamkísérletben látóképen. A tápanyag-utánpótlási tartamkísérlet során a vizsgált évjáratok és az öntözés átlagában az N150 kg/ha dózis eredményezte a legnagyobb termésmennyiséget 10,74 t/ha értékkel. A tápanyag-szintenként történő elemzés során megállapítható, hogy az öntözés csökkentette az évjáratok közötti különbségeket és ehhez pozitívan hozzájárult a műtrágya-utánpótlás. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy optimális műtrágya-ellátás és öntözés hatására az évjáratok kedvezőtlen hatása csökkenthető.

  PDF

  1

• A kukorica (Zea mays L.) kelési dinamikának a termésre gyakorolt hatása

  97-112

  Sojnóczki István

  Nagy János

  Kecskés István

  Megtekintések száma:

  30

  Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a vetési technológiák és gyakorlatok fejlesztése iránt, mivel a vetés az egyik legfontosabb, ha nem a legkritikusabb művelet, amelyet a termelő a vegetációs időszakban végez. Az elvetett vetőmag kelési dinamikája több szerző szerint is kihathat a terméspotenciálra. Ezt a feltételt vizsgáltuk két évjáratban, melyek eltértek környezeti feltételek tekintetében. Megvizsgáltuk, hogy ilyen hatások mellett, hogyan alakult a legkorábban kikelt és a később kelt növények egyedi termése. Mértük a különböző fizikai paramétereket, mint a csősúlyt, csőhosszt, csőátmérőt, valamint az egyedi szemtermés tömegét, ezerszemtömeget és a szemszámot. Összefüggést találtunk a képződött termések ezen paraméterei és a kelési idő között. Eredményeink alátámasztották, hogy hatással van a kelési dinamika a terméspotenciálra, mivel a legkorábban kikelő növények hozzák a legnagyobb termést. Vetéstechnológiánknak tehát azt a célt is meg kell valósítania, hogy minél több növény keljen az első kelési időszakban.

  PDF

  3

• Eltérő FAO-számú kukorica hibridek (Zea mays L.) minőségelemzése öntözött termesztésben

  113-124

  Zelenák Annabella

  Nagy János

  Széles Adrienn

  Megtekintések száma:

  38

  A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Telepén vizsgáltunk három eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 450 és 550) kukorica hibridet. A meglehetősen aszályos 2022. évjáratban a csapadékhiányt öntözéssel pótoltuk.
  A kukorica hibridek terméseredményét értékelve megállapítottuk, hogy a nagyobb FAO számú hibridek több termést produkáltak. A FAO 350 hibrid terméseredményéhez viszonyítva (14,241 t/ha) a FAO 450 hibrid 12%-kal, a FAO 550 hibrid 13,3%-kal szignifikánsan többet termett.
  A szemnedvesség értékeket elemezve hasonló összefüggést mutattunk ki, a magasabb terméshez magasabb szemnedvesség tartozott. Megállapítottuk, hogy a FAO 350 hibrid szemnedvességéhez képest (15,1%) a FAO 450 hibrid 7%-kal, a FAO 550 hibrid 29%-kal szignifikánsan magasabb értékeket mutatott.
  A kukoricaszemek minőségvizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a fehérjetartalom – szemben a terméseredményekkel és a szemnedvesség értékekkel – a FAO számok növekedésével megbízhatóan alacsonyabb volt. A FAO 350 hibrid fehérjetartalmához képest (7,27%) a FAO 450 hibrid 14%-kal, a FAO 550 hibrid 18%-kal kevesebb értéket ért el. Az olajtartalom nem különbözött megbízhatóan az eltérő FAO számú hibridek esetében (3,82; 3,54 és 3,14%) A keményítőtartalom a nagyobb FAO szám hibrideknél 2–3%-kal magasabb volt, de a különbség nem szignifikáns.

  PDF

  1

• Eltérő FAO számú kukorica hibridek (Zea mays L.) smart paramétereinek elemzése

  5-20

  Sólyom János

  Bojtor Csaba

  Illés Árpád

  Zelenák Annabella

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  32

  A kukorica melegigényes növény és jelentős a vízigénye. A termés mennyiségét leginkább meghatározó meteorológiai tényező a csapadék, a kukoricatermelés legnagyobb problémája a vízhiány. Amennyiben a tenyészidőszak száraz és a hőmérséklet átlag feletti, akkor a nyári időszakra jellemzően kialakul a talajaszály. A tenyészidőszakot megelőző őszi-téli időszak szárazsága növeli az aszály kialakulásának kockázatát. A kutatásunkban öt eltérő FAO számú kukorica genotípust vizsgáltunk intenzív termesztéstechnológia alkalmazásával, meghatározva az elérhető termésmennyiséget és az azt meghatározó főbb termésparamétereket, a közöttük lévő összefüggéseket. Kísérletünkben mind az öt kukorica hibrid terméseredménye kiváló volt. A legnagyobb termést a H11 hibrid érte el (18,4 t/ha), mintegy 5,7–22,8%-kal meghaladva a többi vizsgált hibrid értékeit. A hibridek egyedi szemtömeg értékei között szignifikáns különbséget mértünk. A H13 hibrid a legmagasabb egyedi szemtömeg értékkel emelkedett ki,1,6–25,9%-kal haladta meg a többi genotípust. Az egyes paraméterek közötti korrelációanalízis alapján igazoltuk az egyedi szemtömeg statisztikailag szignifikáns (p<0,05) pozitív korrelációját az egyedi szemszám értékeivel (r=0,568), valamint a betakarításkori szemnedvességgel is (r=0,592). Az eredményeink alapján az egyes mért, egyedi termésparaméterek különböző mértékben járulnak hozzá a nagy termés eléréséhez, szignifikáns hatásokat eredményezve.

  PDF

  0