Suchen
Ergebnis der Suche
-
INTERNATIONAL CONFERENCE ON APPLICATIONS OF VIRTUAL REALITY IN PERFORMING ARTS AND THE BALLETWHERE PROJECT
3-8.Views:45Absztrakt
A cikk a „3Dance 3Didactics” nagyprojekt részét képező “Balletwhere – Testing a ballet historical 3D classroom as an educational, collaborative and promotional space” keretében zajló konferenciáról ad ismertetést. A „Conference on Applications of Virtual Reality in Performing Arts” címmel megrendezett esemény 2022 augusztusában zajlott, az Ohridi-tó partján.
Abstract
The article reports on the conference that was held in the frame of project "Balletwhere - Testing a ballet historical 3D classroom as an educational, collaborative and promotional space", which is part of the "3Dance 3Didactics" larger project. The event, entitled "Conference on Applications of Virtual Reality in Performing Arts", took place in August 2022 on the shores of Lake Ohrid.
-
TESTING A BALLET HISTORICAL THREE-DIMENSIONAL CLASSROOM AS AN EDUCATIONAL, COLLABORATIVE AND PROMOTIONAL SPACE
9-15.Views:523D balett történeti tanterem oktatási, együttműködési és promóciós térként való tesztelése. A cikk művészethez kapcsolódó VR tereket mutat be, amelyek nagyrészt a Debreceni Egyetemen készültek el. Ezek a terek a MaxWhere balett történeti előadóterem előzményeként szolgálnak. A cikkben összefoglalunk néhány, a háromdimenziós virtuális balett tanterem teszteléséhez kapcsolódó eredményt.
The article introduces VR spaces related to art, which were largely created at the University of Debrecen. These spaces serve as a prequel to the MaxWhere ballet history auditorium. We summarise some results connected to testing of the three-dimensional virtual ballet classroom.
-
A MACEDÓN RITUÁLIS TÁNCHAGYOMÁNY JELLEGZETESSÉGEI
28-34.Views:188Absztrakt
A macedón terepen, kulturális, történelmi sajátosságokból adódóan, ma is találhatók rituális értelmű táncok. 2010 és 2018 között végzett terepmunkák során ezeket gyűjtöttük és elemeztük. A terepmunka mellett forrásainkat 20. századi leírások és terepmunka gyűjtések képezték. Öt helyszínen vizsgáltuk meg a legfőbb macedón évköri ünnepek szokásait: karácsonyi ünnepkör Stip vidékén, vízkereszt a Kicsevo melletti Kopacska terület Lavcsani falujában, Lázár-nap a Radovis melletti Inyevo faluban, húsvét Porecse területen és György-nap a mijak területen. A vizsgálat célja a rituális tánchagyomány néphithez való kapcsolódásainak feltérképezése, keresztény tartalmak kapcsolódásának felderítése volt. A cikk a monografikus kutatás eredményéről ad rövid tézisszerű összegzést.
Absztrakt
On the Macedonian folklore territory, due to cultural and historical peculiarities, ritual dances still exist today. We collected and analyzed them during fieldworks between 2010 and 2018. In addition to fieldwork, our sources were 20th century descriptions and fieldwork collections. We examined the customs of the main Macedonian feasts at five locations: a Christmas celebration in Shtip region, Epiphany in the village of Lavchani in Kopachka area near Kichevo, Lazarus Day in the village of Injevo near Radovish, Easter in Poreche region and St. George's Day in the Miyak area. The aim of the study was to map the connections of the ritual dance tradition to the folk belief, to explore the relations to Christian contents. The article gives a short thesis-like summary of the results of the monographic research.
-
INTERJÚ MIHÁLYI GÁBORRAL
2-8.Views:129Interjú Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti Vezetőjével, Harangozó Gyula-és Imre Zoltán-díjas, Kiváló Művésszel, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjával: balkáni folklór inspirációiról, jövőbeli balkáni folklórral kapcsolódó munkáiról.
Interview with Gábor Mihályi, Artistic Director of the Hungarian State Folk Ensemble, Harangozó Gyula Prize and Imre Zoltán Prize, Excellent Artist, correspondent member of the Hungarian Academy of Arts: about the inspirations of Balkan folklore, future collaborations related to Balkan folklore.
-
HUNGARIAN ELEKTRA: THE CHOREOGRAPHER AND THE DANCER MAKE MAGIC TOGETHER
2-10Views:23Absztrakt
A balkáni lánctánckultúra különleges helyet foglal el a tradíciót kiváló művészi tehetséggel feldolgozó, iskolaalapító koreográfusok életművében. Ennek egyik legszebb példája Novák Ferenc Magyar Elektra című filmalkotása. A Magyar Elektra kivételes lehetőséget biztosított Fülöp Viktornak, a kivételes balett-táncosnak. A szerepet megtestesítő Fülöp Viktor a mű leglényegesebb aspektusát később figyelemre méltó tisztasággal fogalmazta meg: „A folklór számomra olyan, mint egy gyönyörű terebélyes fa, amelynek a gyökere jó mélyen a földben található, s ami onnan kinő, az is földszagú, tehát maga az élet. Ugyanakkor az ágakra leszállnak a madarak – és ez már költészet. A Magyar Elektra azért jó táncmű, mert »földszagú«, ugyanakkor sokkal több az egyszerű néptáncnál. Az egész fa képviselve van benne: megkomponált dráma, érzelmileg és gondolatilag erősen ható színház született, de nem szakadt ki a földből.” A cikk a tradíció feldolgozásának színházelmléleti kérdéseit vizsgálja.
Abstract
The Balkan chain dance culture has a special place in the oeuvre of school-founding choreographers who have worked with the tradition with outstanding artistic talent. One of the best examples of this is Ferenc Novák's film work Hungarian Elektra. Hungarian Elektra provided an extraordinary opportunity for Viktor Fülöp, an exceptional ballet dancer. Viktor Fülöp, who embodied the role, later expressed the most important aspect of the work with remarkable clarity: "For me, folklore is like a beautiful tree with a large canopy, whose roots are deep in the earth, and what grows out of it smells of earth, that is, of life itself. At the same time, birds land on its branches - and that is poetry. Hungarian Elektra is a good dance piece because it smells of earth, but it is also much more than a simple folk dance. The whole tree is represented: it is a composed drama, a theatre that is emotionally and intellectually powerful, but not torn out of the ground". The article explores the issue of adapting tradition from the perspective of theatre theory.
-
VELIGDENSKI IGRI VO POREČE – VRSKI SO TVOREŠTVOTO NA KOSOVO
3-14.Views:132Absztrakt
A macedón folklór terület érdekes jelensége volt az 1970-es évekig fennmaradt, majd a gyermekjátékokban továbbélt hagyomány, a húsvéti drámai szokások, az úgynevezett gacskák eljátszása, Porecse régióban. A szokásokat elsősorban a Jankovics nővérek és Vera Klicskova regisztrálta, akiknek a terepmunkáiból részletes leírást kapunk. Ma a ezeknek a játékoknak egyes részeit megfigyelhetjük Makedonszki Brodban, felújított formában. Előző számunkban, a cikk első részében a húsvéti gacskák egy részét mutattuk be. Ebben a második részben további játékokat mutatunk be, kiegészítve a játékok gyűjtések alapján készült listáját. Ezután a szokások és a Dionüszosz-kultusz nyomainak kapcsolatát vizsgáljuk, mozgásos modellek elemzésének tükrében. Elkülönülten vizsgáljuk a szokássor keretét adó két rituális táncot. Végül leírjuk azt a szűkebb régiót, ahol terepmunka leírások alapján ilyen jellegű táncok és játékok megtalálhatóak voltak.
Abstract
An interesting phenomenon of the Macedonian folklore area was the tradition that survived until the 1970s and then survived in children's games: the dramatic custom of Easter, the so-called gachki in Poreche region. The customs were registered primarily by the Jankovich sisters and Vera Klichkova, whose fieldwork gives a detailed description about them. Today, some parts of these games can be observed in Makedonski Brod in a renewed form. In our previous issue, in the first part of the article, we introduced some of the Easter gachki. In this second section, we present additional plays, supplementing the list of plays based on collections. We then examine the relationship between the customs and traces of the cult of Dionysus in light of the analysis of movement models. We examine separately the two ritual dances that form the framework of the play-serial. Finally, we describe the narrower region where such dances could be found based on fieldwork descriptions.
-
ADDITIONS TO THE ISSUES OF EUROPEAN FOLKLORE PROCESSING IN CONNECTION WITH THE STYLE OF SÁNDOR TIMÁR AND THE TANEC ENSEMBLE IN SKOPJE
21-32.Views:167Absztrakt
A cikk a néptánc színpadi feldolgozásának két európai példán való összehasonlító vizsgálatát adja. A Timár Sándor nevével fémjelzett, a szakirodalom által újfolklorista irányzatnak nevezett művészi koncepció legfontosabb vonásait hasonlítja össze a Tanec Macedón Nemzeti Tánc- és Énekegyüttes folklórfeldolgozási stílusának jellegzetességeivel. Mindkét művészeti stílusban felfedezi a klasszikus zenei formaalkotás jelenlétét és a tradicionális anyag különféle formájú művészi feldolgozásait. Timár Sándor és a Tanec Együttes legismertebb színpadi művei közül elemzésre kerülnek például Timártól a Szatmári táncok vagy a Magyarszováti táncok, a Tanectől a Gyurgyovden vagy a Lazarenki. A cikket két részben teszi közzé a folyóirat. A második rész a következő, 2021/2 számban olvasható.
Abstract
The article provides a comparative study of the folk dance stage processing in two European examples. The most important features of the artistic concept, which is marked by the name of Sándor Timár and is called the new folklorist trend in the literature, are compared with the characteristics of the folklore processing style of the Tanec National Ensemble of Dances and Songs of Macedonia. In both artistic styles, it discovers the presence form-shaping of the of classical music and artistic adaptations of traditional material in various forms. Among the most well-known works of Sándor Timár and the Tanec Ensemble, the article analyzes, for example, the Dances of Szatmár, the Dances of Magyarszovát from Timár, Ghyurghyovden as well as Lazarenki from Tanec. The article is published in two parts by the journal. The second part can be read in the next issue.