Keresés

Keresési eredmények

• Matematikai attitűdök, matematikai szorongás, teljesítmény és változásmenedzsment

  19-31

  Erdei Róbert

  Nagyné Kondor Rita

  Megtekintések száma:

  31

  A tanulmány célja, hogy a releváns szakirodalom és az elméleti keretek felvázolásával, kritikai elemzésével átfogó képet adjon a matematikai attitűdök, a matematikai szorongás és a teljesítmény kapcsolatáról, kialakulásukról és megváltoztatásuk lehetőségeiről. A matematikához kapcsolódó attitűdök, mint az érdeklődés, az önhatékonyság, az észlelt hasznosság és a szorongás, meghatározó szerepet játszanak a tanulói teljesítményben, az iskolai részvételben és a pályaválasztási döntésekben. Tanulmányunk a nemzetközi kutatási eredmények és a magyar köznevelési környezet sajátosságainak figyelembevételével vizsgálja a matematikai attitűdök alakulását és fejlesztésének lehetőségeit. Áttekintjük a matematika-szorongás és a teljesítmény kapcsolatát, valamint azokat a motivációs és affektív elméleteket, amelyek értelmezik a tanulók matematikához való viszonyának formálódását. Emellett olyan fejlesztési területekre fókuszálunk, mint az autonómia- és kompetenciatámogatás, a formatív értékelés, az érzelemszabályozást segítő beavatkozások, valamint a pedagógusok szakmai tanulása és az intézményi implementáció. A változásmenedzsment klasszikus modelljeit (Lewin, Kotter, Guskey) az oktatási innovációk beágyazását segítő elemzési keretként alkalmazzuk. Következtetéseink szerint a matematikai attitűdök tartós javítása csak az egyéni, interakciós és rendszerszintű tényezők összehangolt, bizonyítékokra épülő fejlesztésével érhető el. Az írás áttekintést nyújt a modell korlátairól, feltárja a rejtett hatásmechanizmusokat, melyek alapján módszertani keretet javasol a jövőbeni kutatások számára.

• Átalakuló pedagógus kompetenciák, szerepek, feladatok és attitűdök az oktatásban a mesterséges intelligencia tükrében

  43-54

  Gerencsér Judit

  Megtekintések száma:

  1000

  A technológiai és ipari forradalmak mindig hatással voltak az oktatásra és a neveléstudományra azáltal, hogy új lehetőségeket, eszközöket, módszereket biztosítottak, illetve valós kihívásokat is megjelenítettek a pedagógusok számára. Az új technológiák között a mesterséges intelligencia (MI) technológiai és pedagógiai alkalmazását az oktatásban egyre inkább az oktatási innováció és kreativitás kulcsfontosságú motorjaként tekintik a 21. században. Azonban az is kiemelt jelentőségű, hogy az oktatásban szükség van a pedagógusok folyamatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai fejlődésének biztosítására és támogatására tekintettel arra, hogy az új technológiák megjelenése és alkalmazása új kompetenciákat, új szerepeket, átalakuló attitűdöt vár el a pedagógusoktól. A tanulmányban az MI tanári 21. századi oktatási környezetben való megjelenését és alkalmazását járom körben a trendek, az új kompetenciák ás átalakuló szerepek vonatkozásában felvázolva egy lehetséges jövőképet a sikeres és pozitív forgatókönyv érdekében.

• A PÁLYAORIENTÁCIÓ BEÉPÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBE

  135-140

  Olteanu Lucián Líviusz

  Megtekintések száma:

  387

  A pályaorientációt támogató szakemberrel szemben számos komplex szakmai elvárást megfogalmaz a társadalom és a szakma egyaránt. Egyrészt, fontos, hogy a pályaorientációs szakember interdiszciplináris szemlélettel rendelkezzen, másrészt birtokolja a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő szociális kompetenciákat. Jelen tanulmányban a megfelelő kompetenciák kialakulását elősegítő pályaorientációs pedagógus továbbképzések, és a pedagógus alapképzésben működő pályaorientációs lehetőségek bemutatására törekszünk. Az iskolai pályaedukáció hatékony működtetése csak akkor lehet sikeres, ha ez a tevékenység integrálódik a mindennapi pedagógusi feladatok rendszerébe, ezért fontos, hogy a pedagógusok ismerjék azokat a lehetőségeket és képzési formákat, ahol a pályaorientáció kerül előtérbe.

• SZAKMAI AJÁNLÁS AZ UTAZÓTANÁROK MUNKÁJÁRA A KÖZÉPISKOLÁS LÁTÁSSÉRÜLTEK HABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSÉHEZ

  101-107

  Somogyiné Lakatos Andrea

  Megtekintések száma:

  312

  A középiskolai tanulmányok elején a látássérült fiataloknak számos kezdeti nehézséggel kell megküzdeniük a mindennapi iskolai élet során. Az intézmény területén való tájékozódás, a középiskolai életritmus, a magasabb osztálylétszámok, a szaktanárok által alkalmazott, magasabb szintű, önállóbb gondolkodást igénylő tevékenységek és módszerek nagyobb kihívást jelentenek számukra, mint ép társaiknak. Különösen nehezebb helyzetekkel találkoznak azok a látássérült fiatalok, akik a korábbi években szegregált intézményben tanultak, ahol kisebb osztályközösségben, tiflopedagógus, speciális eszköz, egyéni megsegítést biztosító fejlesztő foglalkozások támogatással végezték tanulmányaikat. Az utazótanári szolgáltatás biztosítja azt, hogy integrált környezetben ez a támogató megsegítés jelen legyen a látássérült tanulók és a velük foglalkozó középiskolai szaktanárok számára egyaránt.