Keresés

Keresési eredmények

• Pszichoterápiás utazások a gyógyítás spirituális világába a Gnawa zene szárnyán: egy antropológiai tanulmány

  63-70

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  432

  A szenvedésekből született a művészetük, a rabszolgaéletük során átélt kínzásokból született a zenéjük. A rabszolgák kínzó eszközeiből alkották meg saját hangszereiket. Rabszolgaként kiabálásukból egyedi ritmusokkal új zenét komponáltak. A gnawa kulturális jelenséggé vált Marokkóban. Egy szúfi konfrerie, amely Istenhez, a prófétához és a szentekhez könyörög, hogy szabadítsa meg őket a rabszolgaságtól, a kínzástól és a szenvedéstől, amellyel találkoztak. Zenéjüket spirituálisnak tartják, mert a lelkeket hívja, hogy csatlakozzanak a varázslatához. A gnawa a szinkretikus rituálék gyakorlata és a transzállapot révén pszichoterápiás szerepet játszik az emberek különböző betegségekből való gyógyításában, amelybe a résztvevőket helyezik. Mindezen elemek, a zene, a táncok és a rituálék egybeolvadnak és szintetizálódnak egy lila nevű eseményben, egy gazdag szertartásban, amelyben a szellemek által gyötört betegek meggyógyulhatnak. Ez a tanulmány pszichológiai szempontból vizsgálja a lila szertartás gyakorlatát és hatását a közösségre, feltárva a kollektív gyógyulási folyamat egyes lépéseit és a rituálék során alkalmazott módszereket.

• GNAWA: A GYÓGYULÁS SPIRITUÁLIS ZENÉI. RABSZOLGASÁG, RITUÁLÉK, ZENE

  127-133

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  468

  Marokkó kulturális és etnikai sokszínűségéről ismert. Jelen tanulmányban egy misztikus marokkói etnikai csoportra szeretnénk rávilágítani, amely sok embert zavarba ejtett a világ minden tájáról, egy olyan népcsoport, akik a rabszolgák leszármazottai, s származásukat a szubszaharai országokból (Mali, Guinea, Ghána, Szenegál, Niger) eredeztetik. Nevükhöz kapcsolódik az ún. Gnawa, amely egy spirituális zenei típus, amely speciális szertartásokkal gyógyító módszerként használható.

• A szent kommodifikációja: a gnawa a rituáléktól és hagyományoktól a nemzetközi elismertségig

  101-108

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  102

  A gnawa zenei és rituális gyakorlatok jelentős hatást gyakoroltak a globális zenei színtér meghatározó alakjaira, visszhangjuk a világ legtávolabbi pontjaira is eljutott, és sajátos spirituális és esztétikai világába különböző kulturális közösségeket vonzott. Olyan előadók, mint a Led Zeppelin, Bob Marley vagy Jimi Hendrix, valamint számos jazz-, blues- és rockzenész integrálták a gnawa ritmikai és zenei elemeit, hozzájárulva hibrid zenei formák kialakulásához. Marokkóban a gnawa közösség nem csupán etnikai csoportként értelmezhető, hanem az ország kiemelkedő kulturális örökségének része, amelyet az UNESCO az autenticitása és sajátos rituális gyakorlatai miatt az emberiség szellemi kulturális örökségeként ismert el. A növekvő nemzetközi ismertség, a kommodifikáció (árucikké válás) folyamatai és a turizmus hatásai ellenére a gnawa közösség megőrizte hagyományainak és rituáléinak – különösen a gyógyító célú gyakorlatoknak – lényegi elemeit. E folytonosságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gnawa kultúra továbbra is szakrális és autentikus jelleggel bírjon. Ennek következtében a gnawa napjainkra transznacionális kulturális jelenséggé és mozgalommá vált, amely világszerte hatást gyakorol különböző közönségekre és kulturális diskurzusokra.

• Nagyböjt és húsvét a Fülöp-szigeteken: katolikus vallási gyakorlatok a nemi performativitás diskurzusában

  123-134

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo L.

  Megtekintések száma:

  817

  A filippínók a nagyhetet a nagyböjt és a húsvét legszentebb időszakának tartják. Ez idő alatt az országot évszázados rituálék és gyakorlatok lepik el, amelyek a mai napig fennmaradtak. A tanulmány a gender performativitás kereteit felhasználva a pamamanata (áhítat, odaadás) három formáját vizsgálja: a pagsasanto (egy vallási kép gondozása), a penitensya (vezeklés) és a salubong (húsvéti körmenet). A cél a feminin, maszkulin, meleg, illetve a maszkulin és feminin típusok közötti határesetnek számító pamamanata-gyakorlatok azonosítása. A tanulmány maximalizálta a szerző terepmunkájából és a tudósok által írt néprajzi anyagokból származó adatokat. A tanulmány megállapította, hogy a három pamamanata-hagyomány nemek szerinti gyakorlat, melyekre a család, a közösség és a vallási szervezetek is hatással vannak.

• A hagyományok áthidalása: a Vedda tánc és a Sabaragamuwa tánc közötti kulturális kapcsolatok tanulmányozása

  99-108

  Kumarasiri Lakni Prasanjali

  Megtekintések száma:

  244

  A kutatást annak feltárására végezték, hogy a Sabaragamuwa régió és a Vedda népcsoport között az irodalmi áttekintés során azonosított kapcsolat miként tükröződik a vedda táncban és a sabaragamuwa táncban. Az adatgyűjtés elsősorban releváns szakirodalom tanulmányozásával, interjúkkal és terep-látogatásokkal történt. Az adatelemzés eredményei azt mutatták, hogy a Srí Lanka-i őslakos kultúra és a Sabaragamuwa tartomány közötti diffúzió volt a vedda tánc és a sabaragamuwa tánc közötti kapcsolat oka. Ezen túlmenően, a két kultúra közötti diffúzió rávilágított a közös kulturális hatásokra és a két hagyomány összekapcsoltságára.

• Sayaw Ng Bati - a köszöntés tánca: a húsvéti táncos patrónusi rendszer A Fülöp-Szigeteki Angono városában

  187-199

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo

  Megtekintések száma:

  321

  A Fülöp-szigeteken létező katolicizmus ötvözi a keresztény és a népi hagyományokat. A gyarmatosítás előtti időszakban a közösségi rituálék támogatása kötelezettséget jelentett a datu (törzsfőnök) és a helyi arisztokrácia számára, mivel ezek az események jelentős erőforrásokat igényeltek. Az ország spanyol gyarmatosítása során bekövetkezett keresztényesítés átalakította ezeket a patrónusi hagyományokat: új támogatási gyakorlatok alakultak ki a helyi elit körében, amelyek a santo (szentképek) tiszteletéhez és a fiesta (a település védőszentjének ünnepe) kultuszához kapcsolódtak. Jelen tanulmány egy sajátos katolikus patrónusi rendszert vizsgál a Dél-Tagalog régióban, amely sayaw ng bati vagy egyszerűen bati néven ismert. Ez egy táncos rituálé, amelyet a Fülöp-szigeteki Angono városában, Rizal tartományban, húsvétkor adnak elő. A három előadóval készített mély interjúk alapján a tanulmány áttekintést nyújt a bati mint patrónusi rendszer működéséről, különös tekintettel az előadóvá válás folyamatára és annak motivációira, a gyakorlat anyagi és gazdasági vonatkozásaira, valamint a bati vallásos fogadalomként (panata) való értelmezésére.