Keresés
Keresési eredmények
-
Az internethasználat és az internetes zaklatás alakulása a tanulásban akadályozott gyermekek életében - egy kvalitatív pilot vizsgálat tapasztalatai
7-18Megtekintések száma:347Az internet terjedésével annak előnyei mellett a hátrányai is egyre nagyobb teret nyelnek. A tanulmányban a tanulásban akadályozott 14-18 éves diákok internethasználati szokásait vizsgáljuk kvalitatív módszerrel, az őket tanító pedagógusok és gyógypedagógusok (n=8) véleményének megkérdezésével. A pilot vizsgálatban feltárjuk, hogy az iskolai-, illetve internetes zaklatás hogyan és milyen mértékben jelenik meg a tanulók életében, kik azok, akiket gyakrabban érintettek az ilyen jellegű támadások. Kutatásunk eredményei alapján a pedagógusok véleménye szerint a tanulásban akadályozott gyermekek gyakrabban találkoznak az iskolában offline, mint online zaklatással, a verbális és fizikai abúzus a legelterjedtebb. A nem, a fogyatékosság mértéke/típusa, az egyes specifikus tulajdonságok, valamint a családi háttér meghatározó az áldozattá válás szempontjából. A pilot vizsgálatban megjelenő alacsony mintaszám miatt a kapott eredmények viszont csak figyelemfelhívó jellegűek, s a jelenség további kutatásának szükségszerűségére hívják fel a figyelmet.
-
Őshonos tudás és környezeti kormányzás – a helyi bölcsességen alapuló megközelítés Indonéziában (irodalmi áttekintés)
65-79Megtekintések száma:281A tanulmány azt vizsgálja, hogy Indonézia őshonos közösségei milyen fontos szerepet játszanak a környezetgazdálkodásban, a generációkon átörökített helyi bölcsesség alapján. A kutatás módszere leíró kvalitatív vizsgálat. Az adatok szakirodalmi áttekintés révén kerültek összegyűjtésre. Az alkalmazott módszer a leíró kvalitatív elemzés, amelyet különböző társadalmi, antropológiai és környezeti elméletek segítségével vizsgáltunk. Ezek az elméletek rávilágítanak a társadalmi normák, az ökológiai tudás és a környezeti fenntarthatóság szoros kapcsolatára. A szakirodalmi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Indonézia különböző őshonos közösségei fenntartható ökológiai rendszereket alkalmaznak hagyományos természetvédelmi gyakorlatokon keresztül. Ilyen például a subak öntözőrendszer Balin, a sasi szabályrendszer a tengeri és szárazföldi erőforrások védelmére Malukuban, valamint a válogatás nélküli fakivágás tilalma Waerebóban és a Baduy közösség körében. Ezek a rendszerek kulturális és spirituális értékeken alapulnak, amelyek az ember és a természet közötti egyensúly fenntartását hangsúlyozzák. Az őshonos rendszerek folytonosságát azonban számos kihívás fenyegeti, például a modernizáció, a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint a földhasználati politikák változása és a tengeri környezetszennyezés. Ezért a tanulmány kiemeli a jogi védelem és az inkluzív politikák fontosságát, amelyek elismerik az őshonos közösségek jogait a környezetgazdálkodásban. A helyi bölcsesség integrálása a modern természetvédelmi politikákba stratégiai lépést jelent a fenntartható fejlődés elérése érdekében, az őshonos közösségek részvételére alapozva. A kutatás hozzájárul a társadalmi, kulturális és környezeti tudományok területének megértéséhez.
-
A TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT MENTORPROGRAM EREDMÉNYESSÉGE
87-101Megtekintések száma:505Az oktatás területén évtizedek óta meglévő problémaként van jelen a hátrányos helyzet, melynek csökkentésére számos hátránykompenzáló programot alakítottak ki. Ezen programok egy részének lényegi elemét képezi a mentorálási folyamat, melynek elsődleges célja a támogatás biztosítása, a segítségnyújtás egy fiatalabb egyén részére. A kutatás alanyait képezik a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramban résztvevő diákok. A kérdőíves vizsgálatra 2019 őszén került sor (n=585), amely során a gyermekek mentorprogramtól való elvárásaikra, a tanulás során adódó nehézségeikre, a tanulási motivációra, a továbbtanulási terveikre fókuszáltunk. A diákok a motivációik alapján klaszterekbe sorolhatók, ami rávilágít arra, hogy a résztvevők köre ebből a szempontból sem homogén. A koronavírus-járvány a hagyományos oktatást egy jelentős mértékű kihívás elé állította, s a személyes mentorálás nyújtotta lehetőségek az elmúlt másfél évben háttérbe szorultak. A digitális oktatásra való átállással sorozatos kihívásokkal szembesültek a pedagógusok és a diákok (Kristóf, 2020). A jelenléti mentorálás távmentorálás formájában folytatódhatott. Jelenlegi kutatásunkban vizsgáljuk a Tanítsunk Magyarországért programban a távmentorálás meglétét, a tapasztalatok feltárását, valamint a résztvevők felkészültségét. Az adatgyűjtés 2021 decemberében kezdődött, s a lekérdezés folyamata még jelenleg is tart. A felmérést kevert módszer alkalmazásával végezzük. A diákok körében kvantitatív adatokat gyűjtünk kérdőívek segítségével, amely a gyermekek megszerzett élményeire, véleményeire, felkészültségére fókuszál. Továbbá kvalitatív, interjús vizsgálati módszert is alkalmazunk, amely a tapasztalatok átfogóbb megértését biztosítja. Az interjúkat a pedagógusok, mentorok és mentorált diákok körében készítjük. A kutatás alanyait Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy-egy kistelepülésének általános iskolás diákjai, mentorai, pedagógusai képezik (n=60 fő).
-
Figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral felnőttkorban diagnosztizált személyek tanulási tapasztalatai
129-140Megtekintések száma:80Az elmúlt években világszerte, így Észtországban is jelentősen megnőtt a figyelemhiányos és hiperaktivitás-zavar (ADHD) diagnózisainak száma a felnőttek körében. Jelen tanulmányban egy 2024-ben készült kutatás bemutatására kerül sor, amely olyan felnőttek tanulási tapasztalataira összpontosított, akiknél felnőttkorban diagnosztizálták az ADHD-t. A vizsgálatban összesen 10, 23 és 49 év közötti felnőtt vett részt, akiknek korábban volt felsőoktatási tanulási tapasztalatuk. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a felnőttkorban diagnosztizált ADHD-s személyek tanulási élményeit és megítélését az oktatási tevékenységekkel való megbirkózásról. Kvalitatív kutatási módszert alkalmaztak, az adatgyűjtés narratív interjúk révén történt. A résztvevők nehézségekről számoltak be a végrehajtó funkciók, tanulási problémák és mentális egészség terén. Bár időnként kaptak támogatást mind az iskolából, mind azon kívül, többnyire saját maguk által kialakított stratégiákra és személyes kitartásukra kellett támaszkodniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy az érzelmi és szociális támogatás, a támogató hálózat bevonása, valamint a tanulási környezethez való alkalmazkodás rendkívül fontos az ADHD-s tanulók támogatásában. A kutatás rámutat arra, hogyan lehet hatékonyabban segíteni az oktatási rendszerben a hasonló igényű tanulókat.
-
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZVEVŐ KÜLFÖLDI HALLGATÓK TÁRSADALMI ALKALMAZKODÁSÁNAK FELTÁRÁSA MAGYARORSZÁGON
95-109Megtekintések száma:133A Magyarországot választó külföldi hallgatóknak alkalmazkodniuk kell a magyar társadalomhoz. A nemzetközi hallgatók, különösen a doktoranduszok társadalmi adaptációjának ismerete újabb perspektívát adott a felsőoktatási társadalmi adaptációnak. A tanulmány célja a külföldi hallgatók magyarországi társadalmi adaptációjának feltárása volt és az, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodtak a nemzetközi hallgatók a magyarországi társadalomhoz. A tanulmány módszere kvalitatív vizsgálat, ahol félig strukturált interjúkat alkalmaztunk. A tanulmány a demográfiai adatok leíró statisztikáit is ismerteti. A mintánkban hét nemzetközi diák került, akik Indonéziából, Malajziából, Mianmarból, Üzbegisztánból és Irakból érkeztek. Az interjúk angol nyelven készültek. A tanulmány tizenegy kategóriát azonosít a tanulók alkalmazkodásában. Ezek a személyiség, az első meglátogatott hely, az első barát, az adaptációs típusok, az ismerkedés módjai, az időhöz való alkalmazkodás, a társas alkalmazkodás kihívása, a társadalmi alkalmazkodás tényezője, a társadalmi adaptáció beállítása, az önreflexió, valamint egy ismeretlen tevékenység vagy új szokás.
-
Pedagógusok véleménye a mesterséges intelligencia oktatási célú felhasználásáról sajátos nevelési igényű tanulók esetében
115-128Megtekintések száma:137A kutatás célja a mesterséges intelligencia sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában való alkalmazásával kapcsolatos tanári vélemények megismerése. A kutatás tárgya annak mélyreható megismerésére irányult, hogy a tanárok mit gondolnak a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásáról, a mesterséges intelligencia technológia osztálytermi gyakorlatba való integrálásáról, és milyen javaslataik és elvárásaik vannak a mesterséges intelligencia alkalmazásának fejlesztésével kapcsolatban. A vizsgálati csoport 54 tanárból állt, akik Bursa, Çanakkale és Isztambul tartományokban dolgoztak a 2024-2025-ös tanév első félévében. Az adatokat különböző tanszékekről érkező és különböző tapasztalattal rendelkező tanároktól gyűjtötték a kutatók által kidolgozott félig strukturált interjúk felvételével. Az adatelemzés tartalomelemzéssel történt, és az eredményeket kódokba, kategóriákba és témákba sorolták.
-
A Luang-Szigetek helyi bölcsessége: A ‘Hygeralay’ történeti aspektusai
47-62Megtekintések száma:171A kutatás célja, hogy történelmi szempontból azonosítsa a hygeralai-t, mint a helyi tudás egyik lokális típusát, amely az indonéziai Maluku tartományban található Luang-sziget őslakos közösségében él. A kutatás történeti megközelítésű kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, melyek mélyinterjúk, helyszíni megfigyelések és szakirodalmi tanulmányok révén valósulnak meg történeti elemzés révén. A terepkutatás eredményei azt mutatják, hogy a hygeralai etimológiája az identitás, a tulajdon és a területi határok jeleként alakult ki a Luang-sziget ősei által. Fejlődése során számos attribútummal és szerveződéssel kapcsolatos változáson ment keresztül, a protestáns kereszténység belépésével. A hygeralai etimológiáját a környezet és a földrajz is befolyásolta, ezt bizonyítja a Luang-szigeten termő egyik növényhez, a koli fához való kötődése. Ebből a hovatartozási anyagból az is fontos, hogy megmutassuk a Luang-sziget helyét az indonéziai flóra Wallacea és Weber vonal szerinti felosztásában, így válik elemezhetővé az ősök által használt növényi mozgások története a hygeralai etimológiájában. A hygeralai kutatási eredményeit ebből a történeti pozícióból aztán általánosságban összehasonlítjuk a környezet- és természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos más malukui kifejezésekkel. A kutatás eredményei hozzájárulnak a helytörténethez, különösen a természeti erőforrások helyi bölcsességen alapuló kezeléséhez a tengerparti közösségekben és a határ menti területeken.