Keresés

Keresési eredmények

• Az özvegyek kihívásai és megküzdési stratégiái a Kwara állambeli Ilorin metropolisban

  85-99

  Adegboyega Lateef Omotosho

  Okafor Ifeoma P.

  Onongha Grace I.

  Megtekintések száma:

  44

  Az özvegység sok kihívást jelent a nők számára, amihez megküzdései stratégiák szükségesek. Jelen tanulmány az Ilorin metropoliszban élő özvegyek kihívásait és megküzdési stratégiáit vizsgálta. A vizsgálatban n=50 véletlenszerűen kiválasztott özvegy vett részt Ilorinban, Kwara államban. A vizsgálatban a „Widow Practices Questionnaire (WPQ)” kérdőív felvételére került sor. A hipotézisek tesztelése során t-próbát és Varianciaanalízis (ANOVA) statisztikát használtak, a vizsgálathoz generált hipotézisek 0,05-ös szignifikanciaszinten történő tesztelésére. A tanulmány feltárta, hogy az özvegyek olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a pszichoszociális problémák elviselése partnerük halála után, a kedvezőtlen kormányzati támogatásból adódó problémák elviselése, és negatív nyomást tapasztalnak többek között a haláleset családja részéről. Az özvegyek soha nem függenek a családtól. Ahhoz, hogy életben maradhassanak partnerük halála után vallási testületektől és a kormánytól kapnak támogatás, emellett nem kormányzati csoportok ajándékait is elfogadják. Szignifikáns különbségek mutatkozott az Ilorin metropoliszban élő özvegyek által tapasztalt kihívásokban és megküzdési stratégiákban az életkor és a munkatípus alapján. Javaslatok: a kormány és a vallási szervek támogassák az özvegyeket. A kormányzatnak és az érintett feleknek törekedniük kell olyan intézkedések és jogszabályok megalkotására, amelyek segítik az özvegyek védelmét és jogaik megőrzését, valamint a juttatásokhoz való hozzáférést. Az özvegyeket arra kell ösztönözni, hogy találkozzanak tanácsadókkal problémáik feltárása érdekében.

• A SEGÍTSÉGKÉRŐ VISELKEDÉS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA A FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN

  7-19

  Almássy Zsuzsanna

  Somogyi Dominika

  Szatmári Ágnes

  Megtekintések száma:

  399

  Háttér és célkitűzés: Az utóbbi évek kutatásaiban a segítségkérő viselkedés egyre nagyobb figyelmet kapott. Jelen tanulmány a segítségkérő viselkedés jellegzetességeire fókuszál, fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttek veszélyeztetettek a mentális betegségek kialakulását tekintve, így a segítségkérő viselkedés hátterében álló tényezők feltárása és megértése fontos. Módszerek: Összesen 228 vizsgálati személy töltötte ki a kérdőívet (átlagos életkor: 22,5 év; SD=3,29). A kérdőív a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió Kérdőívet és az Általános Segítségkérő Viselkedés Kérdőívet tartalmazta (személyes és családi problémák témakörben). Eredmények: A nők közelebbi segítségnyújtó személyeket jelölnek meg, mint a férfiak, és hajlamosabbak a partnerüktől segítséget kérni, mint a férfiak. Depressziós tünetek fennállása esetében azok a vizsgálati személyek, akik csak férfi depressziós tünetet mutattak, kevésbé hajlandóak segítségért folyamodni, mint azok, akik nem mutatnak vágóérték feletti depresszió szintet, és mint akik a depresszió hagyományos tüneteit mutatják. Következtetések: Mivel a férfi depressziós tünetek gyakran a bevezető tüneteket jelentik a depresszió kialakulásában, és általában maladaptív megküzdési stratégiák alkalmazásához vezetnek, választ kell adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet növelni a segítségkérő viselkedés mértékét.

• A SPORTOLÁS HATÁSA KISKAMASZOK ÉNKÉPÉRE, SZORONGÁSÁRA ÉS MEGKÜZDÉSÉRE

  43-56

  Kovács Karolina Eszter

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  344

  Jelen tanulmány a sportolás énképre, szorongásra, pszichológiai immunkompetenciára és teljesítményigényre gyakorolt hatásaira fókuszál prepubertások körében. Minta: 47 sportoló (kézilabdázó) és 46 nem sportoló fiú alkotta a mintát (kor: 11-13 év). Módszer: Coopersmithféle önértékelési kérdőív (Coopersmith, 1984), a Spielberger féle Vonás- és Állapotszorongás Kérdőív (STAI, Spielberger, 1973), a Teljesítményigény kérdőív (Tóth, 2005), illetve a Pszichológiai Immunkompetencia Junior Kérdőív (PIK-J, Oláh, 2005). Eredmény: a sportolás hatékony az önértékelés és megküzdés növelésében, illetve a szorongás és a túlzott megfelelési igény csökkentésében. Mivel ezek a tényezők egymástól nem függetlenek, így az egyikben bekövetkező pozitív változás a többi faktorban is pozitív változást eredményez.

• TANULMÁNYI EREDMÉNYESSÉG A TEHETSÉG, AZ EGÉSZSÉG ÉS A SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

  43-56

  Józsa Bianka

  Kárándi Gergő Mihály

  Motel Petra Bianka

  Visnyei Lili

  Megtekintések száma:

  367

  Háttér és cél: A tanulmányi eredményességet számos intra- és interperszonális faktor határozza meg. A tehetség olyan személyen belüli tényező, amelynek szerepe a tanulmányi előmenetelben kétségkívüli (Dávid és tsai, 2014a; Mező, 2008; Ceglédi, 2008). Az egészségtudatosság szintén személyen belüli tényező. A rendszeres fizikai aktivitás és a pozitív énkép, ezen belül a testképpel összefüggő önértékelés pozitív hatást fejt ki a tanulmányi teljesítményre (Kovács, 2020). Ezentúl az interperszonális és környezeti tényezők szerepét is szükséges hangsúlyozni (Szemerszki, 2015; Ceglédi, 2012). Ugyanakkor e tényezők deficitjei (amelyek közül igen súlyos például a kirekesztés) ellentétes hatással bírnak. Kutatásunkban az önértékelt tehetségpreferenciák, az önmagunkkal való elégedettség, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a kirekesztettséggel kapcsolatos megküzdés szerepét vizsgáltuk a Debreceni Egyetem hallgatói körében (N=159). Eredmények: A lineáris regresszióanalízis eredményei alapján a kirekesztés maga negatív hatással bír a tanulmányi eredményességre, azonban pozitív hatást mutat az én-elégedettség, valamint a kirekesztéssel való megküzdés. Eredményeink felhívják a figyelmet a szociális kapcsolatok és a kirekesztés elleni prevenció fontosságára, hiszen a társas kirekesztés hosszútávon az önértékelésre és a felsőfokú tanulmányi eredményességre is kihat, és annál erősebb, minél korábbi színtéren jelenik meg.