A tanulmány egy rendkívül időszerű és releváns témakört vizsgál, amely két, egymással szorosan összefüggő területet ölel fel: az interperszonális közelség élményét, valamint a serdülők életértelmének érzékelését. A kortárs, fogyasztáscentrikus társadalomban felnövekvő fiatalok egyre inkább a befogadásra, a megszerzésre irányulnak, miközben a kapcsolatok minősége, a közelség és az élet értelmének megélése háttérbe szorul. E tendenciák következtében az interperszonális kapcsolatok leépülhetnek, ami hosszú távon hozzájárulhat a pszichés egyensúly felborulásához, illetve a valósággal való megküzdés képességének csökkenéséhez. A tanulmány egy lengyelországi kvalitatív kutatás eredményeit ismerteti, amely strukturált interjúmódszert alkalmazott. Az interjúkérdések az élet értelmére, valamint az interperszonális közelség megtapasztalására irányultak. A kutatás eredményei mind prevenciós, mind terápiás szempontból jelentőséggel bírnak, mivel rávilágítanak azokra a pszichológiai tényezőkre, amelyek elősegíthetik a serdülők mentális jóllétének támogatását és fejlesztését.