Keresés

Keresési eredmények

• A szudáni Gezira Öntözéses Mezőgazdasági Rendszer: az agrár neoliberális reformok – szakítás vagy újraalakulás az irányító gyarmati ismeretelméleten belül?

  29-54

  Ibrahim Ibrahim

  Bakhit Mohamed A. G.

  Megtekintések száma:

  134

  Az angol–egyiptomi kondomínium gyarmati uralma idején (1899–1956) létrehozott, majd a poszt-koloniális Szudánban is központi fejlesztési projektként tovább működtetett Gezira-rendszer irányítási struktúrája jelentős átalakulásokon ment keresztül. A domináns szakirodalom szerint a korábban köz-pontilag irányított, bürokratikusan szervezett öntözőhálózattal és viszonylag jól működő infrastruktúrával jellemezhető rendszer egy liberalizáltabb és decentralizáltabb modell irányába mozdult el. Ebben az értelmezési keretben a reformokat a gyarmati örökségként fennmaradt logikától való elszakadásként értelmezik, amelyet az állam visszahúzódása, valamint a kockázatok és felelősségek bérlőkre, mezőgazdasági munkásokra és helyi megélhetési gazdaságokra történő átruházása jellemez. E megközelítések hangsúlyozzák a korábbi kormányzási formáktól való törést, és gyakran a gyarmati rendszert a jelenleginél koherensebbnek és hatékonyabbnak ábrázolják. Ugyanakkor ez a perspektíva figyelmen kívül hagyja, hogy e változások miként fedik el egy mélyebben meghúzódó gyarmati episztemológiai és kormányzási keretrendszer fenn-maradását, amely továbbra is meghatározza a föld, a munkaerő, a népesség és a természeti környezet szervezését, kategorizálását és kontrollját. A rendszer – a közelmúltbeli újratermelési feltételek egyenetlenségei ellenére – továbbra is egy centralizált hidraulikus öntözési infrastruktúrán keresztül működik, amely a gazdálkodók és a mezőgazdasági termelés szabályozásának kulcsmechanizmusaként szolgál. Ez szorosan összefonódik az agrárszubjektivitások folyamatos formálódásával a bérleti rendszer keretein belül, amely a helyi arab csoportokat legitim agrárpolitikai szereplőkként ismeri el, míg a nyugat-afrikai munkásokat és különböző etnikai kisebbségeket marginalizált, illetve kizárt pozíciókba helyezi. A közelmúlt reformjai egyúttal a gyarmati extraktív gazdasági logika továbbélését és elmélyülését tükrözik, amely a technokrata, tudományos tudásformákat a helyi ismeretrendszerekkel és őshonos szükségletekkel szemben részesíti előnyben. A hosszú távú etnográfiai kutatás és a dekoloniális perspektíva összekapcsolásával, valamint egy olyan módszertani keret alkalmazásával, amely a többszínterű etnográfiát dekoloniális kritikai irodalommal integrálja, ez a megközelítés lehetővé teszi annak feltárását, hogy a gyarmati episztemológiák miként maradnak fenn hegemonikus, újraértelmezett és vitatott formákban a hasonló szudáni agrárkörnyezetekben, illetve tágabban a posztkoloniális Afrikában.

• Társadalmi sérülékenység az indonéziai posztkonfliktusos Malukuban: szociológiai perspektíva

  79-89

  Kubangun Nur Aida

  Megtekintések száma:

  106

  A malukui régió Indonézia egyik olyan posztkonfliktusos térsége, amely továbbra is hosszú távú társadalmi következményekkel szembesül. A konfliktus nem csupán fizikai pusztítást eredményezett, hanem tartós társadalmi sérülékenységet is létrehozott, amely a társadalmi kapcsolatok fragmentáltságában, a csoportok közötti bizalom meggyengülésében, valamint a társadalmi és oktatási erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférésben nyilvánul meg. Jelen tanulmány célja a posztkonfliktusos társadalmi sérülékenység dinamikájának elemzése Malukuban szociológiai megközelítésben, különös tekintettel arra, hogy a helyi közösségek miként értelmezik, tapasztalják és kezelik e feltételeket mindennapi társadalmi életük során. A kutatás kvalitatív megközelítést alkalmaz esettanulmányi kutatási terv keretében, mélyinterjúkra, résztvevő megfigyelésre, valamint közösségi alapú társadalmi és szokásjogi gyakorlatok dokumentációjára támaszkodva. Az adatok elemzése tematikus és narratív módszerekkel történt annak érdekében, hogy feltárhatók legyenek a konfliktusemlékezet, a társadalmi struktúra és a közösségi alapú helyreállítási mechanizmusok közötti össze-függések. Az eredmények arra utalnak, hogy a posztkonfliktusos társadalmi sérülékenység Malukuban strukturális, relációs és történeti természetű; ugyanakkor nem eredményezi a közösségek társadalmi kapacitásának teljes ellehetetlenülését. A szokásjogi intézmények és a közösségi kapcsolatok jelentős szerepet játszanak a társadalmi kohézió újjáépítésében, a társadalmi inklúzió elősegítésében, valamint a béke intergenerációs értékeinek közvetítésében. E megállapítások rámutatnak arra, hogy a posztkonfliktusos helyreállítás nem kizárólag formális állami beavatkozásokon alapul, hanem nagymértékben függ a helyi társadalmi és kulturális gyakorlatok erejétől, valamint a történeti tudatosságtól is. A tanulmány hozzájárul a posztkonfliktusos szociológia és a társadalmi inklúzió szociológiájának fejlődéséhez azáltal, hogy hangsúlyozza a közösségalapú megközelítések jelentőségét a társadalmi sérülékenység megértésében és kezelésében.

• GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN

  41-52

  Támba Renátó

  Megtekintések száma:

  442

  Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához.  Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort.  Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.

• Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(4)

  1-201

  Szerkesztősége Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  244

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 4.szám - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)

  1-126

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  649

  KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)

  1-126

  folyóirat Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  359

  Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám

• HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ - OKTATÓI SZEMMEL

  19-33

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  581

  A tanulmány célja, hogy a hallgatói szocializáció két szálát, a szakmai szocializációt és a felsőoktatás nevelésszociológiai aspektusát az oktatók nézőpontjából mutassa be. Az elméleti keretet a hallgatói szocializáció és az értelmiségképzés lehetőségei adják. de kitérünk az egyetemek átalakuló világára is, amelyben az általunk vizsgált folyamat zajlik. Kutatásunk kezdete óta (2019. szeptembere) 21 félig strukturált interjút rögzítettünk egy olyan oktatói mintán, amellyel eddig a képzési struktúra tíz területét és az ország hét városát fedtük le. Jelen elemzésünk az interjús beszélgetések alábbi területeire fókuszál: a hallgatói populáció leírása, az egyetem kulturális klímája, illetve az egyetem hatásmechanizmusa (ez utóbbiban az oktatói hatásokat is áttekintjük). Eredményeink arra utalnak, hogy az egyetemi szocializáció intézményenként változatos képet mutat, amelyet a város nagysága, az egyetemek kulturális klímája, az intézmények szervezeti jegyei és az oktatói közeg is alakít. A hallgatói szocializáció folyamatát a középiskolából érkező diákok sajátosságai is formálják, illetve olyan külső, az egyetemtől független kontextusok, mint a mediatizáció, az olvasási-tanulási szokások megváltozása vagy a diákok motivációja

• Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2026.12(2)

  1-137

  Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  36

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2026 év, 12. évfolyam, 2. szám - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)

  1-114

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  483

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)

  1-183

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  336

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)

  1-107

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  523

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)

  1-90

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  505

  Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(3)

  1-217

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  249

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 3.szám - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM

  1-111

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  623

  Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)

  1-157

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  830

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)

  1-112

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  797

  KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)

  1-111

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  449

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2024.10(1)

  1-136

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  269

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  520

  Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)

  1-103

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  390

  Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)

  1-231

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  271

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg 

• A KULTÚRA ÉS A KULTURÁLIS DIFFERENCIA KONCEPTUALIZÁLÁSA A NEVELÉS-SZOCIOLÓGIAI PROFILÚ KUTATÁSOKBAN

  91-100

  Tóth Norbert

  Megtekintések száma:

  421

  A tanulmány a pedagógiai-antropológia abból az alapkoncepciójából indul ki miszerint a kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje, hogy a kisebbségi miliőből érkező diákok tanulmányi sikertelensége a kulturális differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)

  1-167

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  511

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)

  1-122

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  488

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (4.)

  1-162

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  308

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évfolyam.4. szám - teljes szöveg