Keresés

Keresési eredmények

• Pszichoterápiás utazások a gyógyítás spirituális világába a Gnawa zene szárnyán: egy antropológiai tanulmány

  63-70

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  115

  A szenvedésekből született a művészetük, a rabszolgaéletük során átélt kínzásokból született a zenéjük. A rabszolgák kínzó eszközeiből alkották meg saját hangszereiket. Rabszolgaként kiabálásukból egyedi ritmusokkal új zenét komponáltak. A gnawa kulturális jelenséggé vált Marokkóban. Egy szúfi konfrerie, amely Istenhez, a prófétához és a szentekhez könyörög, hogy szabadítsa meg őket a rabszolgaságtól, a kínzástól és a szenvedéstől, amellyel találkoztak. Zenéjüket spirituálisnak tartják, mert a lelkeket hívja, hogy csatlakozzanak a varázslatához. A gnawa a szinkretikus rituálék gyakorlata és a transzállapot révén pszichoterápiás szerepet játszik az emberek különböző betegségekből való gyógyításában, amelybe a résztvevőket helyezik. Mindezen elemek, a zene, a táncok és a rituálék egybeolvadnak és szintetizálódnak egy lila nevű eseményben, egy gazdag szertartásban, amelyben a szellemek által gyötört betegek meggyógyulhatnak. Ez a tanulmány pszichológiai szempontból vizsgálja a lila szertartás gyakorlatát és hatását a közösségre, feltárva a kollektív gyógyulási folyamat egyes lépéseit és a rituálék során alkalmazott módszereket.

• GNAWA: A GYÓGYULÁS SPIRITUÁLIS ZENÉI. RABSZOLGASÁG, RITUÁLÉK, ZENE

  127-133

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  243

  Marokkó kulturális és etnikai sokszínűségéről ismert. Jelen tanulmányban egy misztikus marokkói etnikai csoportra szeretnénk rávilágítani, amely sok embert zavarba ejtett a világ minden tájáról, egy olyan népcsoport, akik a rabszolgák leszármazottai, s származásukat a szubszaharai országokból (Mali, Guinea, Ghána, Szenegál, Niger) eredeztetik. Nevükhöz kapcsolódik az ún. Gnawa, amely egy spirituális zenei típus, amely speciális szertartásokkal gyógyító módszerként használható.

• Nagyböjt és húsvét a Fülöp-szigeteken: katolikus vallási gyakorlatok a nemi performativitás diskurzusában

  123-134

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo L.

  Megtekintések száma:

  318

  A filippínók a nagyhetet a nagyböjt és a húsvét legszentebb időszakának tartják. Ez idő alatt az országot évszázados rituálék és gyakorlatok lepik el, amelyek a mai napig fennmaradtak. A tanulmány a gender performativitás kereteit felhasználva a pamamanata (áhítat, odaadás) három formáját vizsgálja: a pagsasanto (egy vallási kép gondozása), a penitensya (vezeklés) és a salubong (húsvéti körmenet). A cél a feminin, maszkulin, meleg, illetve a maszkulin és feminin típusok közötti határesetnek számító pamamanata-gyakorlatok azonosítása. A tanulmány maximalizálta a szerző terepmunkájából és a tudósok által írt néprajzi anyagokból származó adatokat. A tanulmány megállapította, hogy a három pamamanata-hagyomány nemek szerinti gyakorlat, melyekre a család, a közösség és a vallási szervezetek is hatással vannak.