Keresés

Keresési eredmények

• A személyes tényezők és az öngyógyítás gyakorlata közötti kapcsolat a nigériai Oyo állam általános iskolai tanárai körében

  101-107

  Omolara Oladele

  Olanrewaju Muraina Kamilu

  Maruf Muraina Kehinde

  Megtekintések száma:

  73

  A tanulmány a személyes tényezők és az öngyógyítás gyakorlata közötti kapcsolatot vizsgálja a nigériai Oyo államban élő általános iskolai tanárok körében. Módszer: a mintát ötszáz résztvevő alkotta, amelyből az adatfelvétel után csak 476-ot használtak fel. Mind a független, mind a függő változókat validált eszközökkel mérték 0,85 megbízhatósági együtthatóval, és a kapott adatokat a Pearson Product Moment Correlation (PPMC) statisztikai módszerrel elemezték. Két kutatási hipotézist fogalmaztak meg és tesz-teltek 0,05-ös szignifikanciaszinten. Eredmények: szignifikáns kapcsolat van a szegénység és az öngyógyítás gyakorlata (r= .823; p<0,05), valamint az analfabetizmus és az öngyógyítás gyakorlata (r= .643; p<0,05) között az általános iskolai tanárok körében. Konklúziók: a szegénység és az írástudatlanság jelentős hatással van az öngyógyítás gyakorlatára az általános iskolai tanárok körében. Ajánlásként meg-fogalmazták, hogy az oktatásban érdekelt felek rendszeresen szervezzenek szemináriumokat és workshopokat az öngyógyítás veszélyeiről, különösen a vidéki területeken élő általános iskolai tanárok számára.

• LÁTHATATLAN VONALAK, LÁTHATATLAN ÉLETEK; AZ AFGÁN MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA ÉS JÖVŐJE AZ IRÁNI HATÁROKON BELÜL

  91-108

  Taherizadeh Mozhdeh

  Megtekintések száma:

  215

  A Szovjetunió Afganisztán-megszállása, az ország határain belüli tálib felkelés és az azt követő USA-val folytatott háború eredményeként az e földön lakó emberek kénytelenek voltak elhagyni országukat, átlépve az Iráni Iszlám Köztársasággal szomszédos határokat. Mindez az iráni társadalomban körülbelül 3.000.000 ember tartózkodását eredményezte ami konstruktív, ugyanakkor zavaró gazdasági és oktatási tapasztalatokat hozott mindkét nemzet számára. A kulturális hasonlóságok és eltérések, egyes esetekben a kölcsönös nyelv és a közös vallás az integrációs lehetőségek és kihívások mögöttes okaként lettek prezentálva. Jelen tanulmány elmagyarázza, hogy hogyan ingadoztak eddig az iráni afgánok oktatási tendenciái, mégis kiemelkedően hatékonyabbak voltak a kiindulási pontjuknál. Az iráni afgánok második, harmadik sőt negyedik generációjának oktatási jövője nagy kérdéssé vált a két ország gazdasági helyzete és politikai kapcsolatai tekintetében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy fel kell ismerni és ki kell egészíteni az afgán oktatás hiányosságait. A cél elérése a földrajzi determinizmussal szemben álló emberi jogok, az írástudatlanság, az előítéletek és a túlzó viselkedések a fogadó országon belüli áttekintésének összetévesztésén keresztül fog megtörténni.