Search

Search Results

• In memoriam Lajos Felföldy [In Hungarian]

  35–46

  Béla Csányi

  Views:

  82

  Munkakapcsolatunk látszólag igen rövid ideig tartott. Az ő 15 éves, vízügynél befutott pályája és az én vele egy munkahelyen töltött három évem (csak 1977 októbere és 1980 szeptembere között dolgoztunk együtt) nevetségesen csekély idő-átfedés. Ennek ellenére – pláne mai szemmel nézve – ez igen-igen speciális időszak volt, amikor még kézzel írtuk a jelentéseinket, valamint írógéppel, megfelelő határozókönyvek híján, számítógép nélkül dolgoztunk, nekem tereptapasztalataim még egyáltalán nem voltak, vizeink élővilágát csekély módon ismertem csak, s a környezetszennyezés durvábbnál durvább eseteivel sem igen találkoztam. Egy mérnöki szemlélet által uralt kutatóintézeti közegben kezdtem a munkát, a hazai vizek átfogó feltárásáról  még nem esett sok szó, és meg lehet említeni – az akkori KGST-kapcsolatok ellenére – a bizonyos fokú nemzetközi elszigeteltségünket is. Felföldy Lajossal ekkor találkozhattam és dolgozhattam együtt. Ő volt az a kutató, akitől kollegáimmal elsajátíthattuk a hidrobiológiai szemléletmódot, a környezet- és természetvédelem szeretetét és ápolását, a magas fokú szakmaiságot...

• Lajos Felföldy: a prominent Hungarian botanist and hydrobiologist

  3–25

  Attila Molnár V.

  Béla Csányi

  Róbert Vidéki

  Norbert Bauer

  Ferenc Dolánszky

  Viktor Gábor Papp

  Krisztina Nótári

  Krisztina Buczkó

  Pál Gulyás

  Viktor Virók

  Views:

  160

  Lajos Felföldy (1920–2016) was one of the most versatile and open-minded Hungarian biologists. He began his scientific career as a student of Prof. Rezső Soó. Between 1938 and 1946 he participated in geobotanical studies in University of Debrecen and Kolozsvár (Cluj-Napoca, Romania). He contributed with important achievements to the development of several biological disciplines. His pioneering study on the effects of air pollution on epiphytic lichens (1942) was among the firsts in the world. He described Hemitherophyte life-form as a discrete unit within Raunkiaer's plant life-form system (1942). He was a pioneer in the cytological (caryological) study of wild vascular plant species in Hungary (1947–1949). His results regarding to primary production of freshwater algae and algal culture (1958–1960) were in leading edge. In 1972 he founded and until 1990 edited the Hungarian series entitled ‘Vízűgyi Hidrobiológia’. Books of this series aimed to publish identification keys of freshwater taxa. These books were proved to be decisive and useful tools for Hungarian hydrobiologists in biological classification of brooks, streams, rivers and different types of stagnant waters. Between 1934 and 2009 he collected more than ten thousand herbarium sheets. After his retirement, he dealt with the revision of the herbarium material of Department of Botany in Hungarian Natural History Museum and Botanical Garden of Eötvös University (Budapest). He participated in the preparation of the New Hungarian Herbal. His scientific work was characterised by deep humility for nature, which was founded on strong theoretical and practical background.