Keresés
Keresési eredmények
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII.
85-88Megtekintések száma:58497Munkánk azon közleménysorozat tizenharmadik tagja, amely előfordulási adatok rendszeres közlésével egészíti ki a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kiadvány előfordulási térképeit. Ezúttal összesen 1307 előfordulási adattal járulunk hozzá a hazánkban előforduló hajtásos növények elterjedésének pontosabb ismeretéhez. Összesen 634 edényes taxon előfordulási térképéhez szolgáltatunk lelőhely adatokat, melyek 256 kvadrátban oszlanak meg. Az adatok eloszlása diszperz jelleget mutat, amely az adatgyűjtés egyenetlenségéből adódik. Az felsorolásban szereplő fajok többsége az Alföld, az Északi-Magyarországi-Középhegység és a Kisalföld nagytájakról származik. Az enumerációban szerepeltetünk ritka honos fajokat, ritka, vagy adathiányos adventív fajokat és szubspontán megjelenő honos fajokat, vonalas létesítmények mellett terjedő adventív, és szubspontán megjelenő honos fajokat, és az országban elterjedt, de az atlaszban alulreprezentált taxonokat is.
-
A Csepel-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)
57–78Megtekintések száma:478Jelen tanulmány a Magyarország középső részén levő Duna-ártér fehérnyár-ligeteinek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Laza öntéshomok alapkőzeten és nyers öntéstalajon kialakult állományaik az alacsony ártér viszonylag magasabb szintjeit foglalják el. Faji összetételükkel és fejlett cserjeszintjükkel jól elkülöníthetők a mintegy 1–1,5 m-rel mélyebben fekvő, kötött és iszapos talajú, cserjeszint nélküli fűzligetektől (Leucojo aestivi-Salicetum albae), valamint a magasabb ártéri szinten fejlődő tölgy-kőris-szil ligetektől (Scillo vindobonensis-Ulmetum). Aljnövényzetükben egyes – részben szubmontán jellegű – növények is megjelenhetnek, amelyek az Alföld egyéb tájain ritkák, vagy teljesen hiányoznak: Anemone ranunculoides, Carex remota, Clematis recta, Crataegus × degenii, Crataegus nigra, Epipactis helleborine, Equisetum hyemale, Galanthus nivalis, Lathraea squamaria, Leucojum aestivum, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Vitis sylvestris. Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer „Populenion nigro-albae Kevey 2008” alcsoportjába helyezhető.
-
A Szarvasi Arborétum mohaflórája
140–152Megtekintések száma:516Ebben a munkában a szarvasi Arborétum mohaflóráját mutatjuk be. A terület bejárása 2017-ben, 2019-ben, 2020-ben és 2021-ben történt meg. Az arborétumban leírt viszonylag nagy fajszám (7 májmoha faj és 88 lombosmoha faj) kiemelkedő az Alföld és a Tiszántúl területén. A fajok többsége közönséges Magyarországon, de néhány moha nagyon ritka a Tiszántúlon: Lophocolea coadunata, Climacium dendroides, Hylocomiadelphus triquetrus, Pleurozium schreberi, Polytrichum formosum, Rhytidiadelphus squarrosus, Ulota crispula, Zygodon rupestris. Ezek az eredmények megerősítik az arborétum természetvédelmi és tudományos értékét is.
-
A Közép-Tisza-vidék tölgy-kőris-szil ligeterdeinek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) maradványai
103–128Megtekintések száma:231Jelen tanulmány a Közép-Tisza-vidék tölgy-kőris-szil ligeterdeinek (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963) társulási viszonyait mutatja be 20 cönológiai felvétel alapján. Talajvíz által mérsékelten befolyásolt, azonális asszociációval állunk szemben. Állományai a Felső-Tisza-vidék ligeterdeihez képest egy elszegényedett változatot képviselnek. Ennek ellenére említésre méltó fajai a következők: Acer platanoides, A. pseudoplatanus, A. tataricum, Aegopodium podagraria, Arum orientale, Carduus crispus, Carex remota, C. sylvatica, Carpinus betulus, Cephalanthera longifolia, Cerasus avium, Corydalis cava, Dryopteris carthusiana, D. filix-mas, Elymus caninus, Epipactis helleborine agg., Fagus sylvatica, Gagea lutea, Hedera helix, Fraxinus angustifolia ssp. danubialis, Melica altissima, Moehringia trinervia, Myosotis sparsiflora, Neottia nidus-avis, Ornithogalum brevistylum, Padus avium, Platanthera bifolia, Ranunculus auricomus, Ribes rubrum, Stachys sylvatica, Tilia platyphyllos, T. tomentosa, Ulmus laevis, Viburnum opulus, Viola reichenbachiana stb.
-
Végveszélyben: a fejfás temetők botanikai és kultúrtörténeti értékei Magyarországon és Erdélyben
51-64Megtekintések száma:537Napjainkban világszerte tapasztalható a természetes élőhelyek pusztulása és eltűnése. Emiatt a kisebb kiterjedésű, de természetközeli állapotban lévő másodlagos élőhelyek, például a temetők szerepe egyre nagyobb természeti értékeink megőrzésében. Munkánk során Románia és Magyarország három különböző régiójában (Északi-középhegység, Alföld, Erdély) mértük fel 51 temető növénytani értékeit, és temetkezési szokásait. A vizsgált temetőkben összesen 25, a magyar jogszabályok szerint védett növényfaj előfordulását regisztráltuk, egy temetőben átlagosan 1,5 védett fajt találtunk. Megfigyeléseink alapján a hagyományos fejfás temetkezés helyét gyorsuló ütemben veszik át a modern temetkezési szokások. Nem reprezentatív közvéleménykutatásunk (n=102) szerint az átlagpolgárok 90%-a elégedett vagy nagyon elégedett a temetők jelenlegi állapotával. A fűnyírás gyakoriságát a válaszadók mintegy harmada megfelelőnek ítéli, kétharmada gyakoribbá tenné, 75%-uknak pedig a modern síremlékek jobban tetszenek, mint a hagyományos sírhantok. A fejfás temetkezés eltűnése (és ezzel összefüggésben a temetők hagyományos, „természetkímélő” használatának megváltozása) nem csak kultúrtörténeti szempontból jelent veszteséget, hanem a temetőkben fennmaradt természeti értékeket is veszélyezteti.
-
A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963)
179-220Megtekintések száma:420Jelen tanulmány Magyarország keleti részén, a Nyírség tölgy-kőris-szil ligeterdeinek társulási viszonyait mutatja be 75 cönológiai felvétel alapján. Mérsékelten talajvíz által befolyásolt, azonális asszociációval állunk szemben. Állományaikban feltűnőek egyes szubmontán elemek, amelyek az Alföldön általában ritkák. Különösen a Fagetalia elemek gyakorisága jellemző: Actaea spicata, Allium ursinum, Anemone ranunculoides, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine bulbifera, Carex pilosa, Cerastium sylvaticum, Chaerophyllum aromaticum, Corydalis cava, Corydalis solida, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Euphorbia amygdaloides, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Isopyrum thalictroides, Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Maianthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Polygonatum multiflorum, Pulmonaria officinalis, Ranunculus cassubicus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea stb. E növények főleg a Nyírség keleti részén fordulnak elő, s valószínűleg az egykori hűvösebb, csapadékosabb és kiegyenlítettebb klímájú „Bükk I. kor” (i.e. 2500-tól i.e. 800-ig) maradványfajai.
-
A Szentendrei-sziget zárt ártéri tölgyesei (Melico nutantis-Quercetum roboris KEVEY 2008)
147-178Megtekintések száma:415Jelen tanulmány a Szentendrei-sziget zárt száraz tölgyeseinek társulási viszonyait mutatja be tíz cönológiai felvétel alapján. A felmért állományok az egyéb alföldi tájak erdei közül a Szigetköz zárt ártéri tölgyeseivel (Melico nutantis-Quercetum roboris) mutatják a legközelebbi rokonságot. Az elemzési eredmények szerint ezen erdőkben az elmúlt 70 év alatt megnövekedett a természetes gyomok (W), a meghonosodott idegen fajok (I) és az agresszív tájidegen inváziós fajok (AC) aránya.