Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II.
    187–194
    Megtekintések száma:
    266

    Közleményünkben a Soproni-hegység és Soproni-medence területén 2014 és 2020 között gyűjtött érdekesebb floriszikai adatokat adjuk közre. Felsorolásunkban ös­szesen 26 taxon szerepel, 15 a Soproni-hegység, 10 a Soproni-medence területéről, egy to­vábbi faj pedig mindkét területetről. Adataink közül kiemeljük a Soproni-hegységre nézve új Tetragonolobus maritimus előfordulását, a terület hazai felére nézve új Ajuga chamaepithys, Lycopsis arvensis előkerülését. Fontos eredmény az egyaránt védett, aktuális előfordulások­kal eddig nem rendelkező Agrostemma githago, Gentianopsis ciliata, valamint a Sesleria uligi­nosa egy újabb kis állományainak felfedezése. A Soproni-medence területéről nem közölték korábban a gyomjellegű Aegilops cylindrica, Galium parisiense, Geranium rotundifolium, Kochia scoparia, Lepidium virginicum, Oenothera salicifolia, Sagina apetala subsp. apetala, Verbascum lychnitis előfordulását, amelyek közleményünkben jelennek meg első ízben.

  • A potenciálisan inváziós vesszős aggófű (Senecio inaequidens DC.) aktuális elterjedése
    179-187
    Megtekintések száma:
    172

    Munkánkban a dél-afrikai eredetű, hazánkban potenciális özönnövénynek számító Senecio inaequidens magyarországi előfordulási adatait foglaljuk össze, valamint beszámolunk néhány újabb hazai megtelepedéséről. Irodalmi, herbáriumi, illetve saját adatokat összegeztünk, valamint ak­tu­a­li­záltuk a faj elterjedési térképét.  Szemléltetjük a faj inváziójának aktuális stádiumát és a termé­szet­kö­zeli élőhelyekre jelentett lehetséges veszélyeit.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII.
    85-88
    Megtekintések száma:
    57838

    Munkánk azon közleménysorozat tizenharmadik tagja, amely előfordulási adatok rend­szeres közlésével egészíti ki a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kiad­vány előfordulási térképeit. Ezúttal összesen 1307 előfordulási adattal járulunk hozzá a hazánkban előforduló hajtásos növények elterjedésének pontosabb ismeretéhez. Összesen 634 edényes taxon előfordulási tér­képéhez szolgáltatunk lelőhely adatokat, melyek 256 kvadrátban oszlanak meg. Az adatok eloszlása disz­perz jelleget mutat, amely az adatgyűjtés egyenetlenségéből adódik. Az felsorolás­ban szereplő fajok több­sége az Alföld, az Északi-Magyarországi-Középhegység és a Kisalföld nagytájak­ról származik. Az enumerá­cióban szerepeltetünk ritka honos fajokat, ritka, vagy adathiányos adventív fajokat és szubspontán megje­lenő honos fajokat, vonalas létesítmények mellett terjedő adventív, és szubspontán megjelenő honos fajokat, és az országban elterjedt, de az atlaszban alulreprezentált taxo­nokat is.

  • Sótűrő budavirágfajok terjedése a Dunántúl útjain
    141-150
    Megtekintések száma:
    131

    Az észak-dunántúli főközlekedési utak környezetének 2013-tól folytatott florisztikai feltárása során összesen 826 kilométer hosszú útszakaszt vizsgáltunk. Kimutattuk a hazánkból koráb­ban csak természetközeli élőhelyekről ismert Spergularia marina és Spergularia media állományait. Nyugatról kelet felé helyenként futótűzszerű terjedést mutat a Spergularia marina, amely összesen 14 főközlekedési út padkájáról került kimutatásra. Számos lelőhelyén monodomináns növényzeti sávot képez. Kisebb intenzitású a Spergularia media terjedése, amelyet 4 főközlekedési út mellett regisztrál­tunk. Mindkét faj a hazai szikes társulások jel­legzetes eleme, útmenti terjedésük hátterében azonban az utak intenzív sózása, valamint a belföldi és nemzetközi gyorsforgalmi úthálózat töretlen fejlesztése és a megnövekedett autóforgalom áll. Mun­kánkban a két faj másodlagos terjedését mutatjuk be, tárgyal­juk a terjedés hátterében húzódó abiotikus és ökológiai háttérviszonyokat. A nemzetség határozási nehéz­ségeinek enyhítése érdekében kiegészített határozókulcsot teszünk közzé.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX.
    253–256
    Megtekintések száma:
    247

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a kilencedik része, melynek célja Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 734 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 222 fló­ra­tér­képezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből és a Duna–Tisza-köze északi ré­széből, valamint a Hanság déli pereméről, a Maros-mentéről és a Hortobágyról. Összesen 1632 új adattal járulunk hozzá az Atlaszhoz. Az adatok között számos ritkább, vagy lokálisan jelentős őshonos, esetleg bi­zonytalan őshonosságú taxont találunk, sok esetben számolunk be terjedő idegenhonos fajok új le­lő­he­lye­i­ről, egyes esetekben pedig túlélő idegenhonosokról. Emellett országosan elterjedt fajok esetében is kö­zöl­jük az Atlasz térképein korábban nem jelölt lelőhelyeket.

  • Apró közlemények
    168-174
    Megtekintések száma:
    173

    1. A Lycopodium clavatum L. előfordulása az Egri-Bükkalján

    2. Néhány adat Debrecen urbán-flórájához

    3. Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz

    4. Sisyrinchium bermudiana L. új előfordulási adata a Kárpát-medencében

    5. A légyfogó (Myagrum perfoliatum L.) előfordulása Mezőberény mellett

  • A csókalábú útifű (Plantago coronopus) folytatódó térhódítása Magyarországon
    19–26
    Megtekintések száma:
    455

    Magyarországi úthálózat vizsgálata során az atlanti-mediterrán elterjedésű Plantago coronopus L. intenzív terjedését tapasztaltuk. 2017–2019 között a fajt újabb 47 flóratérképezési kvadrát-ból mutattuk ki, amellyel 81-re nőtt előfordulásainak száma. Kimutattuk, hogy a gyorsforgalmi utak mellett a faj erős terjedése a főközlekedési utakat is elérte, ezen kívüli megjelenései egyelőre ritkák. Legnagyobb kiterjedésű és egyedsűrűségű állományai az útpadkák mechanikus és ozmotikus stressztől erősebben érintett (gyakran növényzetmentes) sávja mögötti részén találhatók, de néhány előfordulás ilyen helyeken kívül is ismert. 2013-tól ismert állományai közül több helyen ma is összefüggő tömegben van jelen, így a faj egyértelműen meghonosodott (de nem átalakító) neofitonnak tekinthető.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III.
    122-146
    Megtekintések száma:
    189

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a harmadik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 558 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 186 flóratérképezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből. Az adatok között ritkább őshonos taxonok (például Marsilea quadrifoliaSalicornia prostrataStellaria palustrisPotentilla patulaAlthaea cannabinaLythrum tribracteatumAjuga laxmanniiPlantago schwarzenbergianaAlisma gramineumGagea bohemicaG. szovitsii), ritka, vagy legalábbis adathiányos idegenhonos fajok (például Chorispora tenellaThladiantha dubiaSenecio vernalis) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé alulreprezentált fajok (például Scleranthus annuusVicia hirsutaV. lathyroides) esetében is közöljük az Atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket. A legközönségesebb fajok esetében a lelőhelyek részletezése nélkül csupán KEF-kódokat adunk meg.

  • A Gagea minima és a Dictamnus albus újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről
    304–316
    Megtekintések száma:
    135

    A szerzők a 2011 és 2017 közötti időszakban az Alföldről gyűjtött floriszti­kai adataik közül az érdekesebbeket adják közre. A cikkben 49 faj, illetve hibridfaj előfordu­lását, élőhelyi körülmé­nyeit, esetenként a térségből ismert történetét mutatjuk be. További 13 faj esetében – azok természet­védelmi jelentősége miatt – a Magyarország edényes nö­vényfajainak elterjedési atlaszához (Bartha et al. 2015, a továbbiakban: „Flóraatlasz”) meg­jegyzések nélküli kiegészítéseket is közlünk. A tárgyalt adatok többsége a Gyula, Békéscsaba és Doboz térségében elterülő keményfás ligeterdőkből származik, emellett további szór­ványadatokat közlünk az Alföld számos pontjáról. Eredményeink közül legjelentő­sebbek a Dél-Tiszántúlról kipusztultnak vélt Dictamnus albus, illetve az „elfeledett” Gagea minima újra­felfedezése. Emellett több, az Alföld, illetve az adott közép- vagy kistáj flórájára új (pél­dául Draba muralisNicandra physalodesCystopteris fragilis), illetve regionálisan veszélyez­tetett faj adatát (például Inula heleniumOphioglossum vulgatum) ismertetjük. Bemutatunk továbbá ritka gyomnövényeket (pél­dául Calepina irregularisCardamine impatiens), terjedő­ben lévő adventív fajokat (Chorispora tenellaEuphorbia maculataPhytolacca americanaPh. esculentaSicyos angulata), illetve az adott térségben feltűnően alultérképezett fajokat (pl.: Loranthus europaeus, Arabis hirsuta, Rumex confertus).

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI.
    87-102
    Megtekintések száma:
    185

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a hatodik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 389 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 117 flóratérképezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből, Szolnok környékéről és Nyugat-Magyarországról. Az adatok között ritkább őshonos taxonok (pl. Equisetum fluviatile, Galium rivale, Gladiolus imbricatus, Hypericum maculatum, Persicaria bistorta, Potentilla inclinata, Ranunculus lingua, Rhinanthus rumelicus, Trifolium fragiferum subsp. bonannii, Viola pumila), ritka, vagy legalábbis adathiányos idegenhonos fajok (pl. Amaranthus blitum subsp. blitum, Cymbalaria muralis, Elymus elongatus, Euphorbia peplus, Heracleum sosnowskyi, Impatiens balfourii, Lepidium densiflorum, Rhus typhina, Telekia speciosa) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé alulreprezentált fajok (pl. Carex otrubae, Chenopodium polyspermum, Crepis tectorum, Filipendula vulgaris, Petrorhagia prolifera, Poa palustris) esetében is közöljük az Atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket. A legközönségesebb fajok esetében a lelőhelyek részletezése nélkül csupán KEF-kódokat adunk meg.