Keresés

Keresési eredmények

• Florisztikai adatok Észak-Pest és Nyugat-Nógrád vármegyék térségéből

  193–202

  Lengyel Attila

  Megtekintések száma:

  361

  Ebben a cikkben az utóbbi években Pest vármegye északi és Nógrád vármegye nyugati részén talált, jelentősebb florisztikai adataimat adom közre. A 100 előfordulás 54 fajt reprezentál, melyek közül három haraszt, 51 virágos növény. Az előfordulások legalább kistáji szinten újak, illetve egyes esetekben régi vagy bizonytalan adatok megerősítései. Az Északi-középhegység szintjén új vagy jelentős adattal bővült fajok száma 14. A fajok többsége idegenhonos, vagy utak mentén másodlagos terjedést mutató őshonos növény. Közülük több faj hazai elterjedésének északi irányú bővülését sike­rült kimutatni.

• Florisztikai adatok Észak-Magyarországról IV. Helleborus dumetorum a Cserhátban és egyéb növény előfordulások

  209–210

  Vojtkó András

  Megtekintések száma:

  427

  A rövid közleményben a 2023 tavaszán az Északi-középhegység különböző tájegysége­iben talált új és érdekes növény előfordulásokat foglaltam össze. Új adat a Helleborus dumetorum a Dunától keletre, a Cserhát-dombvidékéről, a Lunaria annua a Mátrából, a Dryopteris affinis a Bükk hegységből. Szintén itt sikerült megtalálni, a több, mint 100 éve gyűjtött Ranunculus aquatilis-t is újra ez év tavaszán. A Zempléni-hegységből még a Rubus saxatilis került elő, amely a negyedik ismert adata a hegységben.

• Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II.

  187–194

  Schmidt Dávid

  Haszonits Győző

  Megtekintések száma:

  742

  Közleményünkben a Soproni-hegység és Soproni-medence területén 2014 és 2020 között gyűjtött érdekesebb floriszikai adatokat adjuk közre. Felsorolásunkban ös­szesen 26 taxon szerepel, 15 a Soproni-hegység, 10 a Soproni-medence területéről, egy to­vábbi faj pedig mindkét területetről. Adataink közül kiemeljük a Soproni-hegységre nézve új Tetragonolobus maritimus előfordulását, a terület hazai felére nézve új Ajuga chamaepithys, Lycopsis arvensis előkerülését. Fontos eredmény az egyaránt védett, aktuális előfordulások­kal eddig nem rendelkező Agrostemma githago, Gentianopsis ciliata, valamint a Sesleria uligi­nosa egy újabb kis állományainak felfedezése. A Soproni-medence területéről nem közölték korábban a gyomjellegű Aegilops cylindrica, Galium parisiense, Geranium rotundifolium, Kochia scoparia, Lepidium virginicum, Oenothera salicifolia, Sagina apetala subsp. apetala, Verbascum lychnitis előfordulását, amelyek közleményünkben jelennek meg első ízben.

• Palkó Sándor (1959–2002) emlékezete

  179-186

  Bódis Judit

  Farkas Sándor

  Molnár László

  Molnár V. Attila

  Óvári Miklós

  Vidéki Róbert

  Megtekintések száma:

  506

  Palkó Sándor (1959–2002) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság első Zala megyei felügyelője volt. Bár madarászként tett szert országos elismertségre, botanikusként is számos florisztikai adattal bővítette tudásunkat, mégis elsősorban aktív természetvédelmi munkássága miatt emlékezünk rá főhajtással. Természetvédők tucatjait indította útnak, elhivatottsága magával ragadta az arra fogékonyakat. Az általa megszervezett Fenékpusztai Kutató- és Gyűrűzőtábor az ország egyik legjelentősebb vonuláskutató bázisává és természetvédelmi táborává vált.

• 180 éve született dr. Waisbecker Antal

  179–192

  Balogh Lajos

  Keszei Balázs

  Megtekintések száma:

  322

  Dr. Waisbecker Antal Vas vármegye tisztifőorvosa és a XIX–XX. század fordulóján a megye legjelentősebb botanikusa volt. A megye botanikai monográfiáját jegyző Borbás Vincét is jelentős florisztikai adatokkal segítette. Tanulmányaiban többek között feldolgozta Vas megye harasztjait és Kőszeg vidékének edényes növényeit. Érdemeket szerzett a sások ismerete terén, különösen a Carex fritschii leírásával. Adományozott növénygyűjteményével a Vasvármegyei, ma Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának egyik alapítója (SAMU). Gyűjteményének másik része a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) található.

• A villányi Somsich-hegy természeti értékei, a veszélyeztető tényezők és természetvédelmi teendők

  55–62

  Tolnay Dolly

  Megtekintések száma:

  233

  A Somsich-hegy a Villányi-hegység kevéssé ismert, ám lokálisan jelentős természeti értékekkel rendelkező tagja. Növényzetéről eddig mindössze néhány elszórt florisztikai adat és egy néhány soros jellemzés született. Jelen tanulmány célja a Somsich-hegy természetközeli élőhelyeinek jellemzése, az itt előforduló védett növények aktuális egyedszámának megadása, a természeti értékeket veszélyeztető tényezők összefoglalása, valamint javaslatok megfogalmazása a természetvédelmi problémák megoldására. A Somsich-hegyen (a teljesen mesterséges élőhelyeket leszámítva) öt élőhelytípust különítettem el, amelyek közül a karsztbokorerdő a legértékesebb. A területről eddig 15 védett növényfajt jeleztek, amelyek közül jelenleg 11 található itt meg. A természeti értékek fennmaradását veszélyeztető faktorok részben a kis kiterjedésből és az elszigeteltségből adódnak, részben illegális tevékenységekre vezethetők vissza. A kedvezőtlen hatások nem szüntethetők meg teljesen, mérséklésükre azonban van lehetőség.

• Siroki Zoltán (1906–1987) emlékezete

  3-14

  Papp László

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  329

  Siroki Zoltán (1906–1987) agrármérnök és tanár aktív szakmai tevékenysége javarészt Debrecenhez kötődik. Madártani munkássága és közleményei széles körben ismertek, ugyanakkor figyelemreméltóak a zömmel az Északi-középhegységre, a Tiszántúlra és a Nyírségre vonatkozó florisztikai és cönológiai vizsgálatai is. A mintegy 20 000 lapot számláló növénygyűjteménye (Siroki Zoltán Herbárium) a Debreceni Egyetem Herbárumának (DE) értékes része.

• A Cuha-völgy aktuális botanikai felmérése: élőhelytérképezése és védett fajai

  80-88

  Sinigla Mónika

  Megtekintések száma:

  188

  A közlemény a Cuha-völgyben 2009 és 2011 között gyűjtött fontosabb florisztikai adatokat és a terület aktuális élőhelytérképét adja közre. A völgy természetföldrajzi tényezői sokszínű erdei ökoszisztéma kialakulását tették lehetővé, mely az évszázadok során – a sorozatos erdőkiélések ellenére is – többé-kevésbé megőrizte természetközeli jellegét. A terület domináns vegetációtípusát a bükkösök alkotják. Sajátos, kiemelendő élőhelyei a szurdokerdők, törmeléklejtő erdők és bükkös sziklaerdők. A szurdokerdők feletti dombtetőkön, teraszokon és déli kitettségű, magasan fekvő lejtőkön mészkedvelő tölgyes jellegű sziklaerdő található. A területen jelenleg összesen 423 hajtásos növényfaj (köztük 31 védett taxon) előfordulása ismert. A Zirc irányába kiszélesedő völgyben a szurdokerdőkre, égerligetekre jellemző növényzetet – mindvégig a Cuha-patak partján maradva – özönnövények (Impatiens glandulifera, Fallopia spp., Heracleum mantegazzianum) váltják fel, kiszorítva ezzel az őshonos patakparti növényfajokat.