Évf. 19 szám 2 (2014): Palkó Sándor emlékszám

Eredeti közlemények

A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége

Megjelent július 1, 2014
Szerzők
Sonkoly Judit
Debreceni Egyetem
, Molnár V. Attila
Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék
, Török Péter
MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
Megtekintés
Kulcsszavak
csíranövény megtelepedés csírázás magbank magméret magpredáció magterjedés
Hogyan kell idézni
Selected stlye: APA
Sonkoly, J., Molnár V., A., & Török, P. (2014). A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége. Kitaibelia, 19(2), 295–330. Elérés forrás https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/8909
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

A recens növényfajok esetében mintegy 12 nagyságrendnyi eltérés van a legkisebb és a legnagyobb magvak tömegében. A tapasztalt nagy variabilitás okainak keresése, a tér- és időbeli mintázat és ezzel összefüggésben lévő ökológiai tényezők vizsgálata napjainkban az ökológiai kutatások egyik jelentős irányvonala. A jelen közleményben a témában megjelent cikkek legfontosabb eredményeit tekintjük át, hogy átfogó képet nyújtsunk a magok tömegének variabilitásáról, ennek lehetséges okairól, valamint a terjedésre, magpredációra, magbank-képzésre, csírázásra, növekedésre, valamint a növényközösségek összetételére gyakorolt hatásairól. A témában megjelent publikációk nagy száma miatt igyekeztünk az utóbbi néhány évtized során a rangos nemzetközi lapokban megjelent publikációkra koncentrálni, valamint kiemelt hangsúlyt fektetni a hazai kutatások eredményeinek bemutatására. A magtömeg variabilitásának vizsgálata során a fajok közötti variabilitás tekintetében a legfontosabb eredmények az életforma, testméret, genomméret, a klimatikus- és regionális zonáció illetve a fényviszonyok tekintetében születtek. Az egyedszintű variabilitás legfőbb okainak az anyanövényen való elhelyezkedés hatása és a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak, az egyedek közötti variabilitásra pedig leginkább az anyanövény környezete és méretevalamint szintén a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak a legnagyobb hatásúnak. A magtömeg-variabilitás legfontosabb következményei kapcsán a szél- és magpredátorok általi terjesztésre, a csírázási arányra és a csíranövények túlélésére gyakorolt hatásairól tudunk a legtöbbet. Az utóbbi mintegy két évtizedben népszerű kutatási irány a perzisztencia illetve a magtömeg és magalak összefüggésének vizsgálata. A magtömeg-variabilitás növényközösségek szerkezetére gyakorolt hatásának kutatása is egyre nagyobb jelentőségű, azonban ezen a téren egyelőre nincsenek kimutatott általános érvényű összefüggések.