Évf. 25 szám 1 (2020)
Cikkek

Florisztikai adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről

Megjelent április 16, 2020
Ildikó Judit Türke
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
László Lontay
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
József Serfőző
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Tamás Zsólyomi
Tokaji Természetvédelmi Egyesület
Attila Drozd
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Gábor Pelles
Sátoraljaújhely
PDF

APA

Türke, I. J., Lontay, L., Serfőző, J., Zsólyomi, T., Drozd, A., & Pelles, G. (2020). Florisztikai adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről. Kitaibelia, 25(1), 33–56. https://doi.org/10.17542/kit.25.33

Cikkünkben a Tokaj–Zempléni-hegyvidék területéről és környékéről (a Szerencsközből, a Hernád-mentéről, a Bodrogközből, a Taktaközből és a Harangodból) az elmúlt évtized legfontosabb és legérdekesebb florisztikai eredményeiről számolunk be.  A Zempléni-hegységből két új védett fajt (As­plenium javorkaeanum, Epipactis nordeniorum), a Bodrogköz magyarországi részéről pedig hét új védett fajt mutattunk ki (Cephalanthera damasonium, Cirsium brachycephalum, Epilobium palustre, Epipactis palustris, Lycopodium clavatum, Pyrola rotundifolia, Polystichum aculeatum). Számos ritka faj új lelőhe­lyére bukkantunk (Epipactis exilis, Dryopteris expansa, Blechnum spicant, Androsace maxima, Orchis cori­ophora, Orchis purpurea, Dactylorhiza sambucina, Sonchus palustris, Cicuta virosa). Továbbá sikerült megerősítenünk több olyan faj adatát, amelyek már évtizedek óta nem kerültek elő (Sedum hispanicum, Erysimum wittmannii subsp. pallidiflorum, Pseudolysimachion spurium, Botrychium lunaria).

  1. BÁNKÚTI K. & VOJTKÓ A. (1995): Adatok a Sonchus palustris L. elterjedéséhez. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 49–50.
  2. BARATI S., HUDÁK K. & ÉZSÖL T. (2009): Növénytani és madártani adatok a monoki Őr-hegy és Szőlős-hegy területéről. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 415–421.
  3. BARINA Z. (2009): Brassicaceae (Cruciferae) – Keresztesvirágúak családja. In: KIRÁLY G. (szerk.), Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki NPI, Jósvafő.
  4. BARTHA D., KIRÁLY G., SCHMIDT D., TIBORCZ V., BARINA Z., CSIKY J., JAKAB G., LESKU B., SCHMOTZER A., VIDÉKI R., VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
  5. BERTOVÁ L (szerk) (1988): Flora Slovenska IV/4. – Veda, Bratislava.
  6. BERTOVÁ L (szerk) (1992): Flora Slovenska IV/3. – Veda, Bratislava.
  7. BOROS Á. (1930): A Nyírség flórája és növényföldrajza. – Stúdium Könyvkiadó Rt., Budapest.
  8. BOROS Á. (1970): Florisztikai közlemények V. – Botanikai Közlemények 57(1): 69–72
  9. BORSOS O. (1959): Geobotanische monographie der orchideen der pannonischen unfkarpatischen flora II. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös 2: 59-93.
  10. CHYZER K. (1905): Adatok északi Magyarország, különösen Zemplén megye és Bártfa sz. kir. város flórájához. – Magyar Botanikai lapok 4(12): 304–331.
  11. CSERHALMI D., NAGY J., SZIRMAI O., GÁL B., CZÓBEL Sz., SZERDAHELYI T., ÜRMÖS Zs. & TUBA Z. (2006): Új florisztikai adatok a magyarországi Bodrogköz területéről. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 71–73
  12. CSIKY J., BARÁTH K., CSIKYNÉ RADNAI E., DEME J., WIRTH T., ZURDO J. A. & KOVÁCS D. (2018): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. – Kitaibelia 23(2): 238–261.
  13. E. VOJTKÓ A., TAKÁCS A., MOLNÁR V. A. & VOJTKÓ A. (2014): Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). – Kitaibelia 19(2): 339–348.
  14. FARKAS J. (2010): A Hernád és környékének vegetációja. In: MOLNÁR Cs., MOLNÁR Zs. & VARGA A. (szerk.), Válogatás az első 13 MÉTA-túra túrafüzeteiből 2003-2009. – MTA-ÖBKI, Vácrátót, pp. 389–391.
  15. FARKAS S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  16. FARKAS T. (2011): Adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye flórájához I. – Kitaibelia 15(1-2): 167–179.
  17. FINTHA I. (1994): Az Észak-Alföld edényes flórája. – TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
  18. FUTÁK J. (1966): Flora Slovenska II. – Veda, Bratislava.
  19. FUTÁK J. (1982): Flora Slovenska III. – Veda, Bratislava.
  20. GÁL B., SZIRMAI O., CZÓBEL Sz., CSERHALMI D., NAGY J., SZERDAHELYI T., ÜRMÖS Zs. & TUBA Z. (2006): Jellegzetes gyep- és erdőtársulások a magyarországi Bodrogközben. – Folia Historico Naturalia Musei Mat¬ra¬en¬sis 30: 43–62.
  21. GOLIAŠOVÁ K. (1997): Flora Slovenska V/2. – Veda, Bratislava.
  22. GOMBOCZ E. (1939): Kitaibel Pál: Iter Bereghiense 1803. A Hegyaljára vonatkozó naplórészletek. – Botanikai Közlemények 36: 273–296.
  23. HALÁSZ A. (2008): A Blechnum spicant (L.) Roth megjelenése a Zempléni-hegységben. – Kitaibelia 13(1): 162.
  24. HARGITAI Z. (1939): A Long-erdő és vegetációja. – Acta Geobotanica Hungarica 2(2): 143–149.
  25. HARGITAI Z. (1940): A sárospataki előhegyek vegetációja. – Acta Geobotanica Hungarica 3(1): 18–29.
  26. HARGITAI Z. (1944): Mikroklíma vizsgálatok a Sátorhegységben Sárospatak környékén. – Acta Geobotanica Hungarica 5(2): 290–312.
  27. HAZSLINSZKY F. (1864): Éjszaki Magyarhon viránya. – Éjszaki Magyarhon viránya, Kassa.
  28. HAZSLINSZKY F. (1866): A Tokaj-Hegyalja viránya. – Mathematicai és Természet Tudományi Közlemények 4: 105–143.
  29. HULJÁK J. (1926): Florisztikai adatok a Gömör-Szepesi Érchegység és az Eperjes-Tokaji hegylánc területének ismeretéhez. – Magyar Botanikai Lapok 25: 266–269.
  30. HULJÁK J. (1938): Coronilla latifolia és néhány más adat a Hegyaljáról. – Botanikai Közlemények 36: 325.
  31. HULJÁK P. (1997): Néhány újabb adat a Zempléni-hegység dendroflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 2: 44–45.
  32. JÁVORKA S. (1912): Az Erysimum erysimoides (L.) Fritsch csoportról. – Magyar Botanikai Lapok 11: 20–35.
  33. JÁVORKA S. (1925): Magyar flóra (Flora Hungarica). – Stúdium, Budapest.
  34. JÁVORKA S. (1935): Újabb érdekes növényelőfordulások. – Botanikai Közlemények 32(1-6): 161–163.
  35. JÁVORKA S. (1937): A Magyar flóra kis határozója. 2. kiadás. – Stúdium, Budapest.
  36. KÁLLAYNÉ Sz. J. (2018): A bordapáfrány (Blechnum spicant) új előfordulási adata a Zempléni–hegységből. – Aktuális flóra és vegetációkutatások a Kárpát-medencében XII. Konferencia kötet, Debrecen, p. 72.
  37. KANITZ Á. (1862): Reliquiae Kitaibelianae. – Apud Guil. Braumüller, Bécs.
  38. KEVEY B. (2015): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez X. – Botanikai Közlemények 102(1–2): 39–60.
  39. KEVEY B. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. – Kitaibelia 22(2): 358–382.
  40. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki NPI, Jósvafő.
  41. KISS Á. (1939): Adatok a Hegyalja flórájához. – Botanikai Közlemények 36: 180–273.
  42. KRICSFALUSY V. & MIHALY A. (2009): Flora and vegetation of the Bodrog catchment area (International expedition to the Upper Tisza region. – Thaiszia Journal of Botany 19: 135–151.
  43. LAKATOS E. (1975): A szerencsi szigethegység és a határos Hernád-völgy növénytársulásai. – Abstracta botanica 3: 113–120.
  44. MARGITTAI A. (1933): Addimenta ad floram Carpatorum Septentrionali-orientalium. – Magyar Botanikai Lapok 32: 95.
  45. MARGITTAI A. (1938): Az Északkeleti-Kárpátok néhány érdekes növénye. – Botanikai Közlemények 35: 58–63.
  46. MARSCHALL Z. & TUBA Z. (2009): New botanical data to the northeastern margin of Hegyalja (Zemplén Mountains, Hungary). – Thaiszia Journal of Botany 19(1): 39–47.
  47. MARSCHALL Z. (2004): Az Iris aphylla subsp. hungarica (W. et K.) Hegi újabb előfordulása a Zempléni-hegységben. – Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Biologiae 24: 39–42.
  48. MATUS G., ASZALÓS R., DOROTOVIC Cs., HANYICSKA M., HŰVÖS-RÉCSI A., MUSICZ L., MIGLÉCZ T., PAPP M., SCHMOTZER A., TÖRÖK P., VALKÓ O., VOJTKÓ A., HARMANN J., TAKÁCS A. & BALOGH R. (2019): Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. – Botanikai Közlemények 106(1): 71–112.
  49. MATUS G., SRAMKÓ G., PAPP B. & LŐKÖS L. (2005): Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjes–Tokaji-hegységben. – Kitaibelia 10 (1): 18–23.
  50. MATUS G., SZILÁGYI G. & TÓTHMÉRÉSZ B. (1993): A Gyertyánkúti-rétek rekonstrukciós terve. – Kutatási jelentés a BNP igazgatósága részére, Debrecen.
  51. MICHALKOVÁ E. (1999): Erysimum pallidiflorum Jáv. (Brassicaceae) na Slovensku. – Ochrana přírody 17: 39–47.
  52. MIHÓK I. (2004): A Long erdő Természetvédelmi Terület állapotfelvétele és kezelési terve. – Diplomadolgozat, Sopron.
  53. MOLNÁR Cs. & JUHÁSZ M. (2016): Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R.Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez. – Kitaibelia 21(2): 221–226.
  54. MOLNÁR Cs. & TÜRKE I.J. (2007): Adatok az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából. – Kitaibelia 12(1):108–115.
  55. MOLNÁR Cs. (2014): Florisztikai adatok a Harangod és a Dél-Cserehát löszvidékéről. – Kitaibelia 19(1): 105–113.
  56. MOLNÁR Cs., HASZONITS Gy., MALATINSZKY Á., KOVÁCS G. K., KOVÁCS G., NAGY T., MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. – Kitaibelia 22(1): 122–146.
  57. MOLNÁR Cs., HASZONITS Gy., MALATINSZKY Á., SÜVEGES K., BALOGH L., NAGY T., HORVÁTH S. & HUDÁK K. (2018): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI. – Kitaibelia 23(1): 87–102.
  58. MOLNÁR Cs., HASZONITS Gy., PINTÉR B., KORDA M., PEREGRYM M., NÓTÁRI K., MALATISZKY Á., TOLDI M. & BERÁNEK Á. (2019): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. – Kitaibelia 24(2): 253–256.
  59. MOLNÁR Cs., LENGYEL A., MOLNÁR V. A., NAGY T., CSÁBI M., SÜVEGES K., LENGYEL-VASKOR D., TÓTH Gy. & TAKÁCS A. (2016): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. – Kitaibelia 21(2): 227–252.
  60. MOLNÁR V. A. (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest 504 pp.
  61. MOLNÁR V. A., VLCKO J., PELLES G. & FARKAS S. (2000): Epipactis albensis Novakova & Rydlo a Zempléni-hegységben. – Kitaibelia 5(2): 369.
  62. NAGY G. (2011): Mogyoróska és környéke. A Regéc-Mogyoróskai kismedence növényvilága és Mogyoróska múltjának bemutatása a történeti földrajz szemszögéből nézve. – Saját kiadás, Mogyoróska.
  63. NAGY J., SZERDAHELYI T., GÁL B., CZÓBEL Sz., SZIRMAI O., TUBA Z., CSERHALMI D. & ÜRMÖS Zs. (2006): Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: előzetes közlemény. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 63–69.
  64. NAGY T., BÓDIS J., BIRÓ É., GERNER G., SIMON Zs., SZABÓ I. & TAKÁCS A. (2018): Magyar herbáriumok 16. A keszthelyi Georgikon Kar herbáriuma (GK). – Botanikai Közlemények 105(2): 223–230.
  65. NAGY T., TAKÁCS A. & BÓDIS J. (2016): Magyar herbáriumok 15. A keszthelyi Balatoni Múzeum herbáriuma (KBM). – Botanikai Közlemények 103(2): 213–226.
  66. NIKLFELD H. (1971): Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20(4): 545–571.
  67. NÓTÁRI K., NAGY T., LÖKI V., LJUBKA T., MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2017): Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU) – Kitaibelia 22(1): 55–59.
  68. PATALENSZKY N. (2012): Védett növények új előfordulási adatai a Zempléni-hegység nyugati részén. – Kutatási jelentés, „Nemzeti Kiválóság Program” - TÁMOP.
  69. PELLES G. (1997): Karcsú nőszőfű (Epipactis gracilis B. & H. Baumann) a Sátor-hegységben. – Kitaibelia 2: 38.
  70. PENKSZA K. & SALAMON G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához II. – Kitaibelia 2(2): 231–232.
  71. PENKSZA K. & SOMLYAY L. (1999): A Geum rivale L. felfedezése Magyarországon. – Kitaibelia 4(2): 273–275.
  72. PIFKÓ D., SOMLYAY L. & LŐKÖS L. (2003): Adatok a Zempléni-hegység flórájához. – Kitaibelia 8(1): 187.
  73. RÉV Sz., PAPP M., LESKU B. & BUDAY A. (2006): A bátorligeti Fényi-erdő flórája. – Kitaibelia 10(1): 48–64.
  74. SIMKOVICS L. (1877): A Tokaj-Hegyalja néhány növényéről. – Magyar Növénytani Lapok 1(10): 165–167.
  75. SIMON T. (1971): Mohagazdag szilikátsziklagyepek a Zempléni-hegységben. – Botanikai Közlemények 58(1): 33–45.
  76. SIMON T. (1977): A Zempléni-hegység északi részének védendő flóra különlegességeiről. – Abstracta Botanica 5: 57–63.
  77. SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest.
  78. SIMON T. (2005a): Botanikai útinaplóim Zempléni-hegységi adatai (1954-1967). – Kanitzia 13: 11–28.
  79. SIMON T. (2005b): Adatok a Zempléni-hegység flórájához (1950–1980) és a Carpaticum flórahatár kérdése. – Botanikai Közlemények 92(1-2): 69–84.
  80. SIMON T. (2006): A Zempléni-hegység botanikai értékei. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 407–414.
  81. SIMON T., MATUS G., PELLES G., TÓTH Z. & VOJTKÓ A. (2007): Növényvilág, növénytani értékek. In: BARÁZ Cs. & KISS G. (szerk.), A Zempléni Tájvédelmi Körzet. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger.
  82. SOÓ R. & HARGITAI Z. (1940): A Sátorhegység flórájáról. – Botanikai Közlemények 37(3-4): 169-187
  83. SOÓ R. (1943): Előmunkálatok a Bükkhegység és környéke flórájához. – Botanikai Közlemények 40(3-4): 169–221.
  84. SRAMKÓ G. & MAGOS G. (2002): A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. aktuális helyzete Magyarországon. – Botanikai Közlemények 89(1-2): 241.
  85. SZIRMAI O., NAGY J., GÁL B., CZÓBEL Sz., SZERDAHELYI T., CSERHALMI D., TUBA Z. & ÜRMÖS Zs. (2006): A magyarországi Bodrogköz jellemző vízi és vízparti növénytársulásai. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 75–89.
  86. TAKÁCS A. & ZSÓLYOMI T. (2011): Adatok a Taktaköz flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 15(1-2): 25–34.
  87. TAKÁCS A., NAGY T., FEKETE R., LOVAS-KISS Á., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs. & MOLNÁR V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I.: A „Soó Rezső Herbárium”. – Kitaibelia 19(1): 142–155.
  88. TAKÁCS A., NAGY T., SRAMKÓ G., LOVAS-KISS Á., SÜVEGES K., LUKÁCS B. A., FEKETE R., LÖKI V., MALATINSZKY Á., E. VOJTKÓ A., KOSCSÓ J., PFLIEGLER WALTER P., NÓTÁRI K. & MOLNÁR V. A. (2016): Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. – Kitaibelia 21(1): 101–115.
  89. TAKÁCS A., SCHMOTZER A. & SULYOK J. (2013): Florisztikai adatok a Sajó–Hernád-sík területéről. – Kitaibelia 18(1-2): 73–88.
  90. TAKÁCS A., SÜVEGES K., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs. & MOLNÁR V. A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. – Kitaibelia 20: 15–22.
  91. TAKÁCS A., ZÁKÁNY A., GULYÁS G., KOSCSÓ J. & SRAMKÓ G. (2014): Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről – Kitaibelia 19(2): 275–294.
  92. THAISZ L. (1910): Adatok Abaúj–Torna vármegye flórájához. III. közlemény. – Botanikai Közlemények 9(4-5): 222–230.
  93. TUBA Z. (1994): A Bodrogköz növényföldrajza. In: SIMON I. & BOROS L. (szerk.), Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. – Miskolc–Nyíregyháza, pp. 187–196.
  94. TUBA Z., SZIRMAI O., NAGY J., CZÓBEL SZ., CSERHALMI D., GÁL B., SZERDAHELYI T. & MARSCHALL Z. (2008): A Bodrogköz edényes flórája és annak jellemzői. In: TUBA Z. (szerk.), Bodrogköz. Lórántffy Zsu¬zsan¬na Szellemében Alapítvány, Gödöllő–Sárospatak, pp. 477–521.
  95. TÜRKE I.J., LONTAY L., SERFŐZŐ J., ZSÓLYOMI T., DROZD A. & PELLES G. (2020): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XI. Adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről 25(2): in press.
  96. VAVRINEC M. (2016): Geografické rozšírenie druhov rodu Cirsium na Slovensku. – Universitas Masarykiana Brunensis, PhD thesis, Brno.
  97. VIRÓK V., FARKAS R., FARKAS T., RÓBERT Š. & VOJTKÓ A. (2016): A Gömör–Tornai-karszt flórája – Enumeráció – ANP füzetek 14. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Jósvafő, 200 pp + CD melléklet.
  98. VIRÓK V., FARKAS R., SZMORAD F. & BOLDOGHNÉ SZŰTS F. (2004): Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén-megye északi részéről I. – Kitaibelia 9(1): 143–150.
  99. VOJTKÓ A. (2008): Florisztikai adatok Észak-Magyarországról. – Kitaibelia 13(1): 55–61.
  100. WAGNER J. (1922): Néhány újabb adat hazánk flórájához. – Botanikai Közlemények 20(1-3): 84–85.
  101. https://floraatlasz.uni-sopron.hu/
  102. http://anp.nemzetipark.gov.hu/terinformatika-adatbazis-letoltes