Keresés

Keresési eredmények

• A természetbarát visszagyepesítés technológiai lehetőségei: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.

  19-27

  Horváth András

  Szemán László

  Bartha Sándor

  Virágh Klára

  Bölöni János

  Fülöp Gyula

  Rév Szilvia

  Megtekintések száma:

  97

  A természetközeli gyepek visszatelepítésére az utóbbi években hazánkban is egyre több példát látunk, az elkövetkező időszakban pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül várható e tevékenység térbeli kiterjedése. A természetbarát gyepesítési programok sikerének előmozdítása érdekében írásunkban áttekintjük a természetbarát gyepesítés megtervezéséhez szükséges legfontosabb elméleti és gyakorlati szempontokat. A visszagyepesítés során évelő fűfélék és/vagy sások által uralt lágyszárú növényzetet hozunk létre egy nem gyepes területen, amelyen előzőleg általában rendszeres mezőgazdasági – döntően szántóföldi – művelés folyt. A természetbarát gyepesítés során figyelembe kell venni a táj ökológiai adottságait, és törekedni kell arra, hogy az adott termőhelyen őshonos növényfajokból álló, a tájban egykor jellemző természetes füves növényzet jöjjön létre (pl. sztyeprét, mocsárrét, láprét, stb.). A cél kettős: egyrészt a termőhelynek megfelelő, az adott területen őshonos gyep rekonstrukciója, másrészt a természetes táj rehabilitációjának elősegítése. Mivel a feladat nem a lehető legjobb hozamú gyep létrehozása, hanem egy ősi gyeptípus létrejöttének elősegítése, a gyepesítés során a takarmánytermesztési és a technológiai szempontokon kívül ökológiai és természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A természetbarát gyepesítés alapelveiként az alábbiakat javasoljuk:

  1. Ha egy felhagyott szántón már elkezdődött a természetközeli gyep kialakulása, és inváziós gyomnövények nem uralkodtak el, akkor a parlag felszántása nem indokolt.

  2. Általában azokat a szántókat lehet nagyobb sikerrel természetközeli gyeppé alakítani, amelyek őshonos növényfajokban gazdag, természetes vagy természetközeli gyepekkel érintkeznek. A természetközeli gyepek kiterjesztése hozzájárulhat a táj természetes élőhely-hálózatának helyreállításához. Ugyanakkor az egybefüggő szántóföldi környezetben lévő táblák gyepesítésével szigetszerű gyepfoltok alakíthatók ki, ezáltal változatosabb, mozaikos tájszerkezet teremthető.

  3. Elsődlegesen a spontán gyepesedést kell elősegíteni, és csak akkor érdemes az aktív telepítési eljárásokhoz folyamodni, ha a spontán gyepesedésre nincs lehetőség.

  4. A természetközeli gyepállomány jellemző faji összetételének kialakulása a szénaterítés módszerével (szénamurvás felülvetéssel) gyorsítható. Ehhez a környék megegyező típusú gyepjén magérleléskor kaszált széna használható fel.

  5. Magkeverékkel történő gyeptelepítést akkor érdemes végezni, ha ezáltal a kezdeti évek nagyfokú elgyomosodása, a terület özöngyomokkal való elborítása megakadályozható. A magkeverék összetételét úgy kell meghatározni, hogy a kialakítandó gyepnemez alapot adjon a társulásalkotó természetes növényfajok betelepüléséhez.

  6. Lehetőleg hasonló vagy azonos típusú élőhelyről gyűjtött magokat kell elvetni. A magok begyűjtése történhet gépi aratással, gépi szénabetakarítással, vagy kis mennyiségnél kézzel. Ha saját maggyűjtésre nincs lehetőség, akkor kereskedelmi forgalomban kapható, a termőhelyhez illő magkeverék használandó (legalább a domináns fűfaj egyezzen meg, és legyen legnagyobb arányban a keverékben).

  7. Nem szabad tájidegen fajokból álló magkeveréket elvetni.

  8. A gyep felújításra szorul, ha a gyepnemez nem a termőhelynek megfelelő szerkezetű, és az őshonos állományalkotó fajok évek múltán is csak alárendelt szerepet játszanak benne. A gyepfelújítás során a gyep újbóli feltörése kerülendő, ellenben magszórás, szénaterítés, vagy direktvetés alkalmazható.

  9. Kerülendő a gyepesítések tápanyagutánpótlása. Még a telepítés előtt sem szükséges szerves- vagy műtrágyázni, mert az jelentősen ronthatja a természetes fajok betelepülési esélyeit.

  10. A gyepek kezelésénél kerülendő a növényvédőszerek alkalmazása. Gyomirtószer használata csak az inváziós gyomok nagyon erős fertőzése esetén lehet indokolt a telepítést megelőzően, vagy a karbantartásnál, a vegyszer engedélyezett és szakszerű használatával.

  11. Kerülendők a talajfelszínt és a gyepnemezt károsító beavatkozások (gyepszellőztetés, altalajlazítás, nedves talajon végzett fogasolás, boronálás).

  12. A kialakított gyepek többnyire rendszeres karbantartást igényelnek. Ez lehet fenntartó kaszálás, kíméletes legeltetés, a kezdeti időszakban szárzúzás. A kaszálás és legeltetés során be kell tartani a célprogram előírásait, és fokozottan tekintettel kell lenni a természetvédelmi szempontokra (pl. kaszálás időpontja és módja, legeltetési intenzitás stb.).

• Kondoros melletti mezsgyék, mint löszgyep töredékek

  43-47

  Sutyinszki Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  49

  Loess vegetations of the Carpathian Basin have been ploughed for a thousand years. Therefore, in Hungary, it is also important to find out the composition of loess vegetation. Therefore, loess steppes of verges of the Transdanubia have nearly disappeared.
  The extent of the loess bedrock and its vegetation were significant in the Pannonian area, but nowadays (Zólyomi, 1936, 1958; Zólyomi et al., 1997), they have been left in only fragments, mainly because of intensive agricultural activities and expansion of agricultural areas (Rákóczi and Barczi, 2014; Barczi et al., 2004a, b; Penksza et al., 2011; Deák et al., 2016a; Valkó et al., 2018). Therefore, the patches are very important, extending mainly over the central plain of the Pannonian area, but also spreading up to the foothills (Bíró et al., 2018; Penksza et al., 1994, 1996). Thus, several researchers have investigated these remnant vegetation patches in the central Carpathian Basin, Szerényi and Kalapos (2000), Csontos and Tamás (2007), Csontos et al., (2022). However, most of the studies were made in the Great Hungarian Plain, where the role of the Cumanian mounds was also significant from among the remnants. These patches of loess remnants are considered as hot spots for vegetation (Deák et al., 2016b, 2022; Dembicz et al., 2018, 2020). In addition, verges alongsideagricultural areas and roads, where the vegetation has been reduced, are also very important as relics of the former vegetation (Csathó, 2008, 2011; Szentes et al., 2022; Bajor et al., 2016).

• A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában

  3-15

  Várallyay György

  Megtekintések száma:

  74

  Mezőgazdaságunk és EU csatlakozásunk szerkezetátalakításánál megkülönböztetett jelentősége lesz annak, hogy mi fog történni jelenlegi gyepterületeinkkel, és a szántóföldi művelésből kivont területekkel, amelyek ésszerű és „fenntartható” hasznosítása nagy területeket érint, s sokoldalú következményekkel jár. Hogy a lehetséges hasznosítás-alternatívák közül melyik minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid- és hosszú távú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, 1999; Szemán et al., 1999; Várallyay, 1996, 2005; Várallyay és Németh, 1996; Vinczeffy, 1992).

  Az ésszerű és korszerű gyepgazdálkodás jelentősége Európa és Magyarország Talajvédelmi Stratégiájában egyaránt vitathatatlan és nélkülözhetetlen (Németh et al., 2005). Alapelvei jórészt ismertek. Pontos részleteit, technológiai feltételrendszerét a tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell meghatározniuk. Ezeket az oktatás, nevelés és tájékoztatás legkülönbözőbb szintjein és formáin kell megismertetni, propagálni. Megfelelő jogszabályok és gazdasági szabályozók rendszerét kell létrehozni, ami ésszerű gyepgazdálkodásra ösztönöz, sőt ha kell, kényszerít. Mindenekelőtt azonban olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami a korszerű gyepgazdálkodást a „fenntartható” (mezőgazdasági) fejlődés szükséges elemének ismeri el, s hajlandó tenni is ennek érdekében.

• Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén

  3-14

  Penksza Károly

  Ifj. Viszló Levente

  Stilling Ferenc Tamás

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Pápay Gergely

  Megtekintések száma:

  333

  Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
  Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
  A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
  A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
  A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt.

• The effect of mowing and pasturing on grassland vegetation in Mátra Mauntains (Parádóhuta)

  19-23.

  Pápay Gergely

  Péter Norbert

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  103

  We carried out our surveys on grasslands near Parádóhuta. The sample area was a mountain grassland (Festucetum rubrae-Cynosuretum Tx. 1940, Soó 1957), which was mowed until 2013, then foraged with borzderes and racka cattle within the framework of nature conservation management for two years, and after that it became mowed again. We analysed the effects of foraging and mowing between 2013 and 2019.

  Our goals were the following: to disclose the vegetation of the sample areas (i), surveying the natural regeneration of the grassland and analysing, valuing the effect of mowing and foraging on grasslands (ii); analysing the vegetation in terms of nature conservation and valuing its life form spectrum (iii).

  The analysed grassland was very diverse in 2013, we noticed well differentiated Nardus stricta patches. In 2015 the vegetation became more mosaic-like because of heavy pasturing: animals have grazed arboreals and Nardus in lesser amount, but species diversity declined and coverage of shrub remained the same. In the last years of the survey foraging stopped, and mowing began, which increased the coverage of herbaceous plants, which approximated the values of the first years. According to our results, on these habitats systematic mowing has a much more positive effect on biodiversity and coverage of species marking naturalness.

   

• Különböző gyepkezelések hatásának cönológiai és természetvédelmi vizsgálati eredményei üde gyepen

  3-15

  Bajnok Márta

  Wichmann Barnabás

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Takács Anna

  Megtekintések száma:

  69

  A gyepgazdálkodási rendszerekben a különböző agrotechnikai elemeket sok esetben természetközeli gyepeken kell alkalmazni, ahol a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatokat össze kell hangolni a legelő minőségének hosszú távú megőrzése mellett, miközben az állatok minél olcsóbb tartása is kiemelt cél. A vizsgálatokat Aba település határában egy üde fekvésű gyepterületen végeztük. A területen 8 db azonos méretű parcella vegetációját és az ott keletkezett biomassza mennyiségi és minőségi összetételét vizsgáltuk. Jelen dolgozatban az alábbi kezelések vegetáció összetételére és értékelésére vonatkozó adatokat közöljük. A parcellák és a kezelések a következők voltak: I. parcella-szellőztetett; II. parcella-lazított; III. parcella-lazított és szellőztetett; IV. parcella-kontroll; V. parcella-szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VI. parcella-lazított és 15 t/ha istállótrágya; VII. parcella-lazított, szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VIII. parcella-lazított, szellőztetett és 30 t/ha istállótrágya. Minden parcellában 5 db cönológiai felvételt készítettünk 4 x 4 m-es kvadrátokat alkalmazva, a sávokban a kvadrátokat a tábla hossztengelye mentén déli irányba haladva vettük fel. Az egyes fajok becsült borítását %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve.  A Borhidi-féle növényökológiai mutatók közül a fajokat az NB (nitrogénigény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai) mutatók alapján értékeltük. A szociális magatartás típusokat (SZMT) szintén Borhidi munkája alapján a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) Simon szerint határoztuk meg. Az életforma elemzést pedig Pignatti életforma típusai alapján végeztük el.

  Az adatok alapján az egyes parcellák vegetációjának az összetételei a kontroll IV-es parcella adataihoz képest jelentősen megváltoztak. Egyenes arányosság fedezhető fel a domináns pázsitfüvek, első sorban a Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, és a pillangós fajok (pl. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) borítási értékének a növekedése és a kijuttatott tápanyag mennyisége között. A nyolc vizsgált terület cönológiai felvétele alapján a kontroll terület (IV.) mutatta a legtermészetesebb állapotot, amit a fajösszetétel és a fajszám is megerősített. A IV. parcella felvételei közel állnak az I., II. és a III. parcella felvételeihez, ami azt igazolja, hogy a szellőztetés és a lazítás a gyep állapotán nem ront, hanem inkább elősegíti a természetes állapotának megőrzését. A VII-VIII. parcella kvadrátjai a legkisebb fajszámmal rendelkeznek ugyan, de az életforma spektrum, a természetességi mutatók, a természetvédelmi érték kategóriák és a szociális magatartási típusok alapján nem túl zavart élőhelyek.

  A gyeplazítás és gyepszellőztetés hatása között jelentős eltérés nem mutatható ki, de a III. parcella, ahol mindkét kezelés megtörtént, a kontroll területhez közelebb került. A gyepkezelési módszerek hatására vonatkozóan, hosszú távon is (azonos környezeti viszonyok mellett) sikerült egy kiindulási adatsort előállítani. Összességében, a vizsgálat értékes eredményeket adott a különböző gyepkezelési módszerek alkalmazása során fellépő változáskora, és emellett gazdasági szempontból is eredményes volt

• A legeltetés, mint antropogén tevékenység hatása a Bugac melletti, alföldi legelőkre

  39-41

  Kiss Tímea

  Ecseri Károly

  Megtekintések száma:

  59

  The coenological quadrats were made in 1997, 2005, 2010 and 2021 in a sandy grassland which is used as cattle pasture. The quadrats can be sort in three groups. The first group of quadrats was made close to the cattle pen (Zone A: 0-50 m). The second group was made farther (Zone B: 50-150), where the grazing is not so intensive. The third group contains the quadrats which were made farther than 150m (Zone C). The animals use this area rarely, therefor this part of the pasture is undergrazed (Penksza et al., 2010a). The coenological survey was carried out with 2×2 meter squares, recording the cover value. The species names follow the nomenclature of Király (2009) and Engloner et al. (2001).

   

  The rate of species which indicate degradation is the highest near to the cattle pen (0-50m). But farther than 50m the rate of species which indicates naturalness is higher. Lower  nature conservation value can be observed near to the cattle pen. In this area weeds and degradation tolerant species can be found in the highest amount. Their ratio grew in the second zone (50-150m) too in the past few years, but the species which compose the natural vegetation also survived, so the species composition is able for regeneration. With the decreasing of grazing intensity the sample area could meet the requirements of nature conservation.

  Data evaluation was made with considering naturalness state in case of habitats; and on the other hand, according to relative ecological factors of occurring species. A significant change in species composition could be detected. Particularly, deterioration of areas could be experienced. These negative processes are extremely heavy inside and near the animal husbandry farm. Even aggressive, invasive plant species occurred. Among dominant grass species, dominance relations and covering rate of disturbance tolerant Cynodon dactylon and Lolium perenne species have increased, caused partly by overgrazing and trampling as well. A new species, Poa humilis, appeared in the zone “A” in 2020, which is a degradation indicator species and tolerates overgrazing and trampling (Penksza and Böcker, 1999/200; Penksza, 2009). Farther from the farm, rate of degradation showed by vegetation has decreased compared to the areas closer to the farm, however, it has increased even on the farther area between the two time periods. During the preparation of management plans for the grasslands, these data should be considered at a higher rate in favor of preserving natural values,

• Magyar szürke szarvasmarha és vizi bivalylegelők vegetációjának összehasonlítása Duna-Tisza közi mintaterületen

  15-31

  Péter Norbert

  Fűrész Attila

  Stilling Ferenc

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  95

  A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemen-szék cönológiai vizsgálatát végeztük. A cönológiai vizsgálatok 2 alkalommal készültek, 2014-ben és 2015-ben. A két alkalommal elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrát vizsgálatára került sor vízi bivallyal, magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen legeltetett, illetve elkerített, kontroll területeken. A vizsgálandó terület nagysága és heterogenitása miatt arra törekedtünk, hogy kisebb homogén területeket, és ezeknek megfelelő kontroll területeket vizsgáljunk. A legelőn belül mélyebben és magasabban fekvő területeken, szikesen és löszön készítettük a cönológiai felvételeket.

  A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását és a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján értékeltük a területeket.

  Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk.

  Az adatok értékelése az összes vizsgált terület esetében egyrészt az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével, másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A kitűzött célok között szerepelt a vizsgált területek növényi összetételének részletes bemutatása, a legeltetés, illetve felhagyásának hatására a gyep összetételében bekövetkezett változások felmérése és természetvédelmi vonatkozásai, a legeltetés védett, illetve gyomfajok megjelenésére kifejtett hatása, valamint a legeltetés, mint természetvédelmi élőhelykezelés vizsgálata.

  A fajösszetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a bivalyokkal és a magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetett lösz és szikes gyepekben a természetességi állapot szempontjából kedvezőbb volt a gyep összetétele a kontroll területekéhez képest. A mézpázsitos vegetáció típusban a legeltetés nagyobb odafigyelést igényel, ez érzékenyebb a legeltetésre, kevés fajú és sérülékenyebb.

• Az évjárat hatása magyar szürke szarvasmarha legelő vegetációjára 2022- és 2023-ban ― Esettanulmány

  29-36

  Kövespataki Eszter

  Turcsányi-Járdi ldikó

  Wichmann Barnabás

  Saláta-Falusi Eszter

  Megtekintések száma:

  61

  A Pro Vértes Közalapítvány kezelése alatt álló, „Szűzföld” területén, melynek természetvédelmi célú kezelése és gazdasági célú legeltetése 1998 óta magyar szürke szarvasmarhával valósul meg. A jelen munkában a legelő vegetációjának egy extrém száraz 2022-es és extrém nedves 2023-as évi adatait elemeztük az évjárathatás vizsgálata céljából, melynek során 2 × 2 m-es cönológiai felvételek adatait dolgoztuk fel. A fajok ökológiai jelzőértékeinek elemzéséhez a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatókat használtuk fel: a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz- illetve talajnedvesség szerinti értékei (WB). Továbbá a Simon-féle természetvédelmi értékkategóriák (TVK) és a Borhidi-féle szociális magatartástípusok (SBT) szerint is értékeltük az adatokat. A vegetáció gyepgazdálkodási értékelése Klapp és munkatársai által alkalmazott fajok takarmányértékszámai alapján történt.

  Az eredmények alapján a fajkészlet tekintetében szignifikáns eltérés nem alakult ki a két évben, de a borítási értékek tekintetében jelentős különbségek voltak. A csapadékos évben a kísérő fajok aránya csökkent, a gyomok és a természetes zavarástűrők aránya nőtt. A pázsitfüvek és a pillangós fajok mennyisége nőtt, ami gyepgazdálkodási szempontból fontos.

• A legelő értéke

  129-137

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  73

  A legelő értékét a természeti tényezők és a termelési módok határozzák meg. Tanulmányunkban, a természeti tényezők tekintetében vizsgáljuk a csapadék, hőmérséklet, domborzati viszonyok és talajösszetétel hatását, amelyek egyúttal a gyep értéke szempontjából fontos növényi összetételét is befolyásolják.
  A termelési módokkal kapcsolatban a természetvédelmi követelményekre és a szakszerű gazdálkodásra hívjuk föl a figyelmet a hazai szakemberek sokrétű kísérleti munkája alapján.

• Marha legelő növényzetének vizsgálata az Ipoly völgyi Dejtári legelőkön

  53-54

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Penksza Károly

  Saláta-Falusi Eszter

  Megtekintések száma:

  134

  The most natural and appropriate way to preserve the biodiversity of grasslands is the utilization, which is confirmed by current research. Conservation management requires intensive cooperation between nature conservation and intensive grassland utilization. Therefore, we investigated the effect of extensive grassland utilization on the outskirts of Dejtár.

• A gyepek szerepe a természetes és farmszerű vadgazdálkodásban: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  25-33

  Nagy Géza

  Szendrei László

  Gyüre Péter

  Megtekintések száma:

  111

  A dolgozat a gyepek és a vadgazdálkodás kapcsolatát vizsgálja. Három kérdésre koncentrál:
  - a gyep, mint élőhely,
  - a gyep, mint szaporodóhely,
  - a gyep, mint takarmányforrás.
  5 nagyvad faj és 5 apróvad faj figyelembe vételével saját kutatások és a szakirodalom elemző feldolgozása után a témában levonható fontosabb következtetések:
  - a gyep ökoszisztémaként sokkal fontosabb a vadgazdálkodásban, mint csupán takarmányforrásként,
  - a gyepek területi arányukhoz képest 2-3-szor fontosabbak az apróvad fajok (mezei nyúl, fácán, fogoly, vadludak) élőhely választásában,
  - a gyepet inkább változatos vegetációjú területeken preferálják a vadfajok,
  - a vadfajok élőhely választásában erőteljes a szezonalitás, a gyep inkább a tavaszi-kora nyári időszakban kedvelt élőhely,
  - aszerint, hogy a gyep mennyire fontos táplálék forrása a vadfajoknak, kedveltségi sorrend állítható fel:
  I. alig fogyasztanak gyepet: gímszarvas, vaddisznó, vadrécék
  II. fogyasztja, de nem fő táplálék: dámszarvas
  III. más táplálékok mellett keresi a gyepet: őz, muflon
  IV. fontos táplálkozó helye a gyep: fácán, fogoly
  V. gyep a fő táplálék: mezei nyúl, vadludak

• Lólegelők és kaszálók természetvédelmi értékelése Sukoró melletti lovasközpontban

  37-46

  Molnár Barna

  Rednágel Csongor

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Megtekintések száma:

  51

  A vizsgálatot Sukorón, végeztük 2023. májusában. A felmérés célja volt bemutatni az eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét. A cönológiai felvételeket a Braun-Blanquet módszerrel végeztük, ennek során 2 × 2 méteres kvadrátokat használva vettük fel az adatokat és %-ban adtuk meg a borítási értékeket. A kvadrátok véletlenszerűen helyeztük el az adott területeken. A felmérés során három egységben öt mintaterületet elemeztünk. Az I. mintaterületünk degradált üde lólegelő, amit 2023-ban túllegeltetttek, a II. mintaterület franciaperjével dominált rét, melyeket kaszálással hasznosítanak. A III. mintaterület Festuca pseudovina által dominált, sovány sziki gyep, amit szintén kaszáltak. A IV. a kaszáló legmélyebben fekvő része, mocsárrét-láprét, amelyet szintén kaszálóként használnak. Az V. mintaterület szilikát sziklagyep, amit szintén legeltetenek lovakkal, de 2023-ban magára hagytak.

  Az I-es mintaterületet kivéve, amit 2023-ban intenzíven legeltettek, így a taposott és túllegeltetett volt, a vizsgálatok alapján a gyepek természetességi állapota a kezélések, a kaszálás és a legeltetés nyomán is értékes maradt. A gyepekben legnagyobb arányban a honos flóra elemek találhatók meg. A kaszálón a mélyebb fekvésű foltban lápréti elemek és védett faj, a vitézvirág (Anacampts pyramidalis) is megjelent. A szilikát sziklagyepben is előfordult védett faj a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). A lovasközpont által végzett gyepkezelési módszerek alkalmasak a terület vegetációjának természetközeli és hosszú távon való fenntartására.

• Összehasonlító botanikai és természetvédelmi vizsgálatok telepített és felújított gyepekben a Csákvár melletti Páskom területén

  63-73

  Uj Boglárka

  Ifj. Viszlo Levente

  Bartha Zsuzsa

  Gyulai Ferenc

  Megtekintések száma:

  55

  Vizsgálataink során az eltérő hasznosítású visszagyepesített legelők botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található páskomi legelő 260 ha-os területe, melyet 2012 májusában mértünk fel. A területen parlag is található, amelyet 30 éve felülvetettek, és azóta nem folytattak kezelést rajta. A terület többi részét 2009-ben egymással párhuzamos lejtőirányú sávokban 4 különböző módszerrel gyepesítették vissza, majd 2011-ig kaszáltak. Minden gyeptípusban 7-7 cönológiai felvételt készítettünk, ahol a kvadrátokban előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a legelő visszagyepesítési típusai és a kaszálás milyen hatással volt a legelő botanikai összetételére és gyepgazdálkodási értékeire. Az eredmények alapján a különböző gyeptelepítési módszerek közül a szénaráhordásos módszer volt a legeredményesebb, az így kialakított gyep hasonlít leginkább a természetes állapotú, referenciának tekinthető visszagyepesített terület vegetációjára. Itt a legnagyobb a fajszám és a természetes gyepek fajai is uralkodóvá válnak. A direkt vetésű, valamint a felhagyott telepített gyep különbözik leginkább a természetközeli állapotú 30 éve felülvetett gyepterülettől. 

• Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary

  49-56.

  Magyar Veronika

  Penksza Károly

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  119

  Phytosociological and biomass samples were collected in two territories of the Balaton Uplands National Park (Hungary) dominated by grassland habitats. Samples in the Tihany Peninsula had been taken in a pasture of Hungarian Grey Cattle. Studies were broadened to four areas of the Tapolcai Basin, Badacsonytördemic (undergrazed and overgrazed pastures, hayfield, control area). The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and the changes of these factors from the viewpoint of feeding value. Covering rates of the grassland associations have doubled and species composition has improved in the Tihany Peninsula, however, forage value has not increased, due to the change in land use in favour of the natural area that is converting into grazing field. In case of the Taplocai Basin, low number of species (20 to 30) was detected in the undergrazed pasture and the control area. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state for species diversity, and the amount of forage remained high. The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species (38 to 39), consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield (26 to 28), species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. 

• Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha-legelőn

  73-78

  Szentes Szilárd

  Tasi Julianna0

  Wichmann Barnabás

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  111

  A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn, kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), legelőn (túllegeltetett térszín), kaszálón és a területén belül található itató környékén folytattunk a legeltetési idény során, évi 5 alkalommal botanika felvételezéseket. Ezek alapján később gyepgazdálkodási és takarmányozási számításokat végeztünk. Mintaterületenként 5 cönológia felvételezést végeztünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A területek fajkészletét is összehasonlítottuk. A legnagyobb fajszám a legelőn volt, ha az itató környéki térszín fajait is figyelembe vettük, amelynek jelentős része gyom. A négy mintaterület fajkészletét összevetve 14 közös faj fordult elő, amelyek közül a természetes vegetáció állományalkotó taxonjai is megtalálhatók: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa. A legeltetés hatására, az erős túllegeltetett területen sem tűntek el a terület eredeti vegetációtípusait felépítő domináns fajok. A kiegészítő legelőn az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajdiverzitás szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A legelőn a fajszám magas (58), ami a sok gyom jellegű növénynek köszönhető, de a takarmányértéke gyenge. A kaszáló fajszáma (31), ha el is marad a legelőkhöz képest, a fajösszetétel szerencsésebb és a takarmányszolgáltató képessége jó. A terület helyes kezelése itt folyik.

• Relationship between the diversity and mowing in cleared grassland areas in the Börzsöny mountains

  3-13

  Fehér Zsófia

  Megtekintések száma:

  76

  Nowadays, mowing has an increasing role in the management of semi-natural and nature conservation areas. Semi-dry grasslands have been formed on cleared areas of forest in the Pannon mountains, which would be reclaimed by forest without use of the areas by humans. In our work we analysed cleared grasslands. The questions we aimed to answer were the following:

  (i) What kind of vegetation changes were caused by different land use types?

  (ii) Is mowing a proper method for grassland management and nature protection in the studied system?

  (iii) Do the species composition and the diversity vary within two years when conditions of precipitation are different?

  In four sampling areas situted in Börzsöny mountains (North-Hungary), we registered the plant species and their cover values in ten quadrats per sampling area. We performed a site assessment in April, June and October, 2013-2014. We analysed the data by using cluster and ordination processes and we compared the sampling areas on the basis of the humidity preference and Shannon’s index of diversity. From nature conservation’s point of view, it is favourable that the cover of Potentilla alba occurring in the area was high. It is a specialist plant species with low stress resistance. However, due to tourism, it occured less frequently in the area and Bromus erectus became dominant instead. The species whose cover was more extensive in areas not affected by tourism – for example Alopecurus pratensis, Galium verum, Carex praecox, Trisetum flavescens – occurred less frequently in areas affected by tourism. On the short run, species did not completely disappear due to the changing conditions but their abundance decreased, as has been already supported by other surveys. The ordination analysis showed that the composition of species considerably differed with the portions of land cultivated in different ways. The change of the cover values was apparent not only in the case of the dominant species but of also in case of species with smaller cover. The decrease of diversity, the change of plant cover, the decrease of number of sensitive species as a result of tourism are typical phenomena all over the world. The Shannon’s diversity records showed that due to human presence and trampling the diversity declined. It was considerably lower in the year with less rain. In the year with more rain the diversity of species was considerably higher, however, the difference in between the surveyed areas was large. All these examples draw attention to the important role of environmental factors alongside the human factors. The water reserve also influences the productivity of grasslands and water has primary importance in the structure of plant communities. According to the survey, in the two areas not affected by tourism, in the rainier year the difference between the humidity preference of the species of the dry and the less dry patches became similar. On these areas, there were more species with higher humidity preferences in the rainier year, however, this tendency could not be observed in the rainier year on areas affected by tourism. The areas affected by tourism may react in a less flexible manner to the change in precipitation conditions. Based on our analysis, we can conclude that the surveyed semi-dry grasslands are extremely rich in species and therefore proper grassland management plans are needed. To preserve grasslands of high natural value, the impacts of the environmental factors should also be considered in addition to becoming acquainted with the history and the present conditions of landscape use.