Keresés
Keresési eredmények
-
Összehasonlító botanikai és természetvédelmi vizsgálatok telepített és felújított gyepekben a Csákvár melletti Páskom területén
63-73Megtekintések száma:55Vizsgálataink során az eltérő hasznosítású visszagyepesített legelők botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található páskomi legelő 260 ha-os területe, melyet 2012 májusában mértünk fel. A területen parlag is található, amelyet 30 éve felülvetettek, és azóta nem folytattak kezelést rajta. A terület többi részét 2009-ben egymással párhuzamos lejtőirányú sávokban 4 különböző módszerrel gyepesítették vissza, majd 2011-ig kaszáltak. Minden gyeptípusban 7-7 cönológiai felvételt készítettünk, ahol a kvadrátokban előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a legelő visszagyepesítési típusai és a kaszálás milyen hatással volt a legelő botanikai összetételére és gyepgazdálkodási értékeire. Az eredmények alapján a különböző gyeptelepítési módszerek közül a szénaráhordásos módszer volt a legeredményesebb, az így kialakított gyep hasonlít leginkább a természetes állapotú, referenciának tekinthető visszagyepesített terület vegetációjára. Itt a legnagyobb a fajszám és a természetes gyepek fajai is uralkodóvá válnak. A direkt vetésű, valamint a felhagyott telepített gyep különbözik leginkább a természetközeli állapotú 30 éve felülvetett gyepterülettől.
-
A Budai-hegység gyepterületein végzett természetvédelmi kezelések hatása a vegetációra.
21-28.Megtekintések száma:140Vizsgálatunk a Budai-hegységben található Ferenc-hegy, Harangvölgy (Disznófői gyepek) és Kis Sváb-hegy területén történt, a természetvédelmi kezelések növényzetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Munkánk bemutatja a területek mai arculatát, és következtetéseket von le a kezelések hatásáról és a területek jelenlegi állapotáról, fajgazdagságáról. Célunk, hogy biztosítsuk az adott gyepekben élő védett fajok fennmaradását, illetve növeljük a területek diverzitását. A mintaterületeken 6-6 db 2×2 m-es kvadrátban Braun-Blanquet-féle cönológiai felvételezést végeztünk, a fajok %-os borítását megadva. Minden esetben az előző években már kezelt és kezeletlen területrészeket hasonlítottuk össze, illetve a degradált területet vetettük össze a kontroll területtel. A cönológiai felvételeket a természetvédelmi szempontból fontos ökológiai mutatószámok segítségével elemeztük, továbbá a Pignatti-féle életforma-típusok szerint értékeltük, továbbá az adatsorok elemzéséhez detrendált-korreszpondencia (DCA) és klaszteranalízist is használtunk. A területeken a 2012-es és 2016-os évben készültek cönológiai felvételek, melyek összevetésével a következő eredmények születtek: A Kis Svábhegyen a kaszálás kedvez a gyepes életformájú és a raktározó szervekkel rendelkező fajoknak. A kaszált területen növekedett az életforma típusok aránya és a DCA elemzésen egységesebb képet mutat a terület. Harangvölgy és a Ferenc-hegy összehasonlításánál az eredmények azt mutatták a 2012-es eredményekhez viszonyítva, hogy a kezelt Ferenc-hegyi területen a száraz gyepi fajok kerültek előtérbe. Míg a kezelésben nem részesült terület, a Harangvölgy leromlást mutat, mely a természetes szukcessziónak a következménye. Eredményeink adatokat szolgáltatnak, illetve segítséget nyújtanak a lehető legmegfelelőbb kezelési módszer kiválasztásában a vizsgált gyeptípusokban.
-
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 14. Szimpóziuma
49-50Megtekintések száma:792007. szeptember 3-6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) 14. szimpóziumát (14th Symposium of the EGF) a belgiumi Gentben. A szimpózium témájául a rendező szervezetek (a Belga Gyep- és szálastakarmány Társaság – Belgian Society for Grassland and Forage Crops; a Ghenti Egyetem; a Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet – Institute of Agricultural and Fisheries Research) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával az „Állandó és időszakos gyepek – növény, környezet és ökonómia” (Permanent and temporary Grassland – Plant, Environment and Economy) témát választották.
A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
1. A gyep termése és annak minősége
(Production and quality)
2. A gyepgazdálkodási mód hatása a környezetre
(Impact of grassland management systems on environment)
3. A gyepgazdálkodás társadalmi-gazdasági következményei
(Socio-economical consequences) -
Természetes gyepek tájléptékű védelme a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában
3-10Megtekintések száma:73A védett területek füves élőhelyei világszerte erős antropogén zavarásnak vannak kitéve, melynek vizsgálata természetvédelmi oltalom alatt álló területek határzónájában rendkívül hatékonyan kivitelezhető. Ez azért is nagyon fontos, mert a védett területek pufferzónáját érintő negatív hatások időbeli felismerésével azokat még az érzékenyebb, belső területek elérése előtt csökkenteni lehet. Ennélfogva a nagy kiterjedésű és összefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak a védett területek határzónáit érintő antropogén eredetű tényezők elemzésére. Általánosságban a nemzeti parkok határán a régióra jellemző földhasználati típusok térben és időben változatos aránya figyelhető meg. Vizsgálatunkban a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában fellépő, emberi tevékenységhez köthető diszturbancia-faktorok hatását elemeztük, különös tekintettel az özönnövények előfordulására. Mivel a terület a régióra reprezentatív egységként tekinthető, eredményeink a pannon régió más füves élőhelyeire is értelmezhetőek. Tanulmányunk eredményei alapján a nemzeti park határzónáját elsősorban a földhasználat-váltás, illetve az agrártechnológia intenzifikálódása érinti negatívan. Az özönnövények térhódítását az öntözőcsatornák gyorsítják fel, emellett terjeszkedésüket elősegíti a legeltetés intenzitása és az élőhely-típus is. Összességében a következő javaslatokat tesszük a természetvédelmi oltalom alatt álló füves területek kezeléséhez: (1) legeltetési és özönnövény ellenes rendszerek hosszú távú kombinációi (2) hulladékok eltávolítása (3) vonalas létesítmények megszüntetése (4) csurgalékvizek kezelése (5) fényszennyezés csökkentése.
-
A szürke fenyérfű (Bothriochloa ischaemum L.) magyarországi előfordulása és gyepgazdálkodási helyzete (irodalmi áttekintés)
49-60Megtekintések száma:113A szürke fenyérfű szakirodalmi és herbáriumi források alapján összegyűjtött előfordulási adatai igazolják a pázsitfűfaj széleskörű, országos szintű elterjedtségét természetközeli (pl. Gánt, Aszófő) és erősen degradált (pl. Tiszaalpár, Tatabánya) termőhelyeken egyaránt. Mindössze három középtájból nem találtunk róla elterjedési adatot. A száraz (sőt, félszáraz, akár kiszáradó) gyepektől a nyíltabb, száraz erdőtársulásokig sok helyen megtalálhatja a számára kedvező életfeltételeket, beleértve a bolygatott, a másodlagos eredetű állományokat, és a parlagokat is. A magyar szakirodalom 52 hazai társulásból, cönotaxonból jelzi. A legtöbb előfordulási adat elsősorban olyan dombságokból és középhegységekből származik, ahol a száraz, melegebb déli oldalak (amelyeket gyakran antropogén zavarások is érnek, pl. túllegeltetés, művelt területek felhagyása) ideális mikrokörnyezetet teremtenek a faj felszaporodásához. A sok előfordulási adatot tartalmazó középtájak másik csoportjába az olyan alföldi területek tartoznak, amelyek klímája szárazabb, és táji szinten jellemző a jelenlegi, sőt még inkább a korábbi legeltetés (Duna-Tisza közi síkvidék: homoki gyepek, Körös-Maros köze: löszgyepek). Az elmúlt időszakra jellemző, és a közeljövőben is várható a degradált és felhagyott területek kiterjedésének növekedése. Ezek alapján a fenyérfű még nagyobb mértékű hazai elterjedésére lehet számítani.
-
Az Aninei hegyek legelőinek növényzete
23-25Megtekintések száma:54Az Aninei hegységek Romániának dél-nyugati részén találhatók, a tengeri (nyugati eredetű), kontinentális (keleti eredetű) és déli (a Földközi tengert átszelő) légtömegek interferenciájánál. Ezek a feltételek, összevetve a karsztikus vidék geologiai mészkő alapjával, okozza, hogy a tanulmányozott terület számos ritka és a Bánátnak jellemző florisztikus elemeket tartalmazzon. Az európai déli és keleti klímahatások megnyilvánulnak a vegyes növényi összetételekben, amelyekben fölényben találhatók a xerofil és xero-mezofil fajok. A xerofil gyepek mészkőnövényzete a tanulmányozott területnek sajátosságát alkotja. A florisztikus kompozícióban sok, Romániában szórványos fajokat azonosítottunk.
-
A gyep gyökérzónájának szellőztetése. Első eredmények
3-9.Megtekintések száma:98Magyarországon a gyepekkel kapcsolatos kutatások kevéssé foglalkoztak a gyepápolási technológiákkal. A Gödöllői Gyepgazdálkodási Műhely (GGYM) a 2010-es évek elején célul tűzte ki, hogy a gazdálkodóknak bemutassa és kutatási eredményekkel is igazolja a szakszerű technológiák létjogosultságát. Elsőként a gyepek gyökérzónájának levegőztetésével (gyepszellőztetés) kezdtünk foglalkozni, bevonva szakdolgozatukat készítő egyetemi hallgatókat.
Első eredményeink rávilágítottak arra, hogy finomítani szükséges a gyepszellőztetés technológiai megoldásait. Nagy hangsúlyt kell fektetni az időpont és a talajállapotnak megfelelő eszköz kiválasztására, főleg száraz ökológiai fekvésű területeken. A száraz fekvésű kísérleti gyepen a szellőztetés utáni első év terméscsökkenést mutatott. Üde gyepen ez nem volt tapasztalható.
-
Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterületeken
31-44Megtekintések száma:118Munkánk során Fallóskút melletti gyepterületeken végeztünk vizsgálatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben cserjeirtást végzett a területen. A kutatás során a természetvédelmi kezelések vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A felvételeket 2013-2015 májusa és júniusa között készítettük, 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok százalékos borítási értékét adva meg. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A fajok életforma kategóriái (Raunkiær, 1934; Pignatti, 2005) alapján is értékeltük a területeket. Az eredmények alapján a természetvédelmi kezelés, azaz a cserjeirtás pozitív hatással volt a gyepek fajgazdagságára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az évelő pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. Az eredmények alapján megerősítettük, hogy az egykor intenzíven hasznosított, de ma már felhagyott gyepekben a cserjeirtást követően is folyamatos utókezelést kell biztosítani, hogy a terület fajgazdagsága fennmaradjon.
-
A legeltetésre alapozott gímszarvastartás néhány kérdése
49-50Megtekintések száma:72A szerzők tanulmányukban összefoglalják a legelőre alapozott gímszarvastartás néhány legfontosabb kérdését a legelöhasznosítás szempontjából. A legelö metabolizálható energiatartalma növekedésével lineárisan javul a szarvasborjak napi tömeggyarapodása a szoptatási idószak azon szakaszában, amikor a borjak legelőfű felvétele számottevó.
A gyepek pillangós alkotóinak növekedésével 0-20% közötti tartományban nagyon jelentös a legelő állatok napi tömeggyarapodás javulása. 20% feletti pillangós arány már kismértékű tömeggyarapodás többlettel jár, és ugyanakkor negatív hatású a területi termelékenységre. -
Az esetleges természetvédelmi kezelések szerepe a botanikai értékek megőrzésében – Esettanulmány a Balaton partjáról
15-23.Megtekintések száma:88Hazánkban a nedves gyepek a hagyományos tájhasználat nyomán jöttek létre, és aktív gazdálkodási beavatkozásokkal tartották fenn őket. Kiterjedésük napjainkban drasztikusan csökken, elsősorban felhagyásuk következtében. Ezzel párhuzamosan természetvédelmi szempontból egyre értékesebbekké válnak a fennmaradó, biodiverzitásukat még őrző területek. A Balaton környéke kifejezetten frekventált, turizmussal erősen érintett régió, ennek ellenére a fenékpusztai (Keszthely) Balaton parton olyan értékes élőhelyek maradtak fent, amelyek a mai napig menedéket nyújtanak számos védett és veszélyeztetett növényfaj számára. 2002- ben részletes botanikai felmérés történt a területen, és a megkezdett természetvédelmi kezeléseket is dokumentálták. Ezt követően a felmérések és a kezelések intenzitása és rendszeressége is jelentősen csökkent. Célunk az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások felmérése volt. 2020-ban gyűjtött adatainkat összehasonlítottuk a korábban közölt eredményekkel, megvizsgáltuk az élőhelyek változásait és a védett növényfajok elterjedését az aktív természetvédelmi kezelések tükrében. Eredményeink azt mutatják, hogy azokon a területeken, ahol történt és a mai napig is történik valamilyen formában kezelés, ott a védett növényfajok fennmaradtak, vagy akár új fajok is megjelentek, szemben a kezeletlen területeken tapasztalt folyamatokkal, ahol az élőhelyek degradálódtak és legalább hét védett faj tűnt el.
-
Szakzsargon a gyepgazdálkodásban : – Európai Uniós szakkifejezések honosítása – irodalmi áttekintés –
3-7Megtekintések száma:119A mostani pályázati időszakban újra előtérbe kerültek a gyepek illetve legelők. Azok a szakemberek, akik a H2020 pályázatokkal foglalkoznak, illetve azok az oktatók-kutatók, akik az egységes statisztikai kimutatásokat veszik alapul, rendkívül fontos, hogy következetesen, mindig ugyanazt a szakkifejezést használják. Ehhez ad némi támpontot ez az összefoglalás. Mivel a hazai gyepgazdálkodásnak komoly múltja van, ezért elsősorban a magyar szakkifejezésekből indultunk ki. Sokszor nehéz összeegyeztetni az angol-német-spanyol kifejezéseket a magyar szakzsargonnal.
-
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 21. konferenciája
145-146Megtekintések száma:752006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change)