Cikk (Article)

Szarvasmarha legelőként és kaszálóként hasznosított Tura melletti üde gyepek összehasonlító cönológiai elemzése

Megjelent:
2018-12-31
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Zimmermann, Z. (2018). Szarvasmarha legelőként és kaszálóként hasznosított Tura melletti üde gyepek összehasonlító cönológiai elemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények, 16(1-2), 49-63. https://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9515
Absztrakt

A munkában a Szendrei-féle családi gazdaság szarvasmarha legelőjének és a kaszálójának növényzetét vizsgáltuk. A cönológiai vizsgálatokat 2 alkalommal végeztük, 2018 májusában és szeptemberében 5×5 méteres mintavételi területet alkalmazva, és a fajok borítási %-át megadva. A relatív ökológiai mutatók közül a relatív nitrogén (NB), a relatív talajnedvesség indikátor számai (WB), a természetvédelmi értékkategóriák (TVK), a szociális magatartás típusok (SBT) értékeit használtuk a vegetáció elemzésére. Az adatok főkomponens elemzését (PCA) és detrendáltkorreszpondencia elemzését (DCA) is elvégeztük. A vizsgálat eredményeként az egyik legnagyobb különbség a két vizsgálati terület között a pázsitfüvek arányában van. A legelőkön, a legeltetés hatására eluralkodó hasznos pázsitfüvek aránya 1:3, jelentősen magasabb volt a kaszálóhoz képest. A kaszáló területén a gyomok aránya is magasabb volt, a legelőn pedig a zavarástűrők mennyisége volt jelentősebb. Összességében elmondható, hogy a legeltetéses extenzív állattartás egy fenntartható gazdálkodási technológia, ami kedvező a környezetre és egyben a gazdálkodó számára is megélhetést biztosít.