10. évf. , 1-2. szám (2012): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-10)
##issue.tableOfContents##
Cikk (Article)
Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlÅ‘dését tér-idÅ‘-helyettesÃtéses módszerrel vizsgálva az alábbi k
...érdésekre kerestük a választ:    Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?
    Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?
    Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége?
A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk:
10 év alatti (fiatal)
10-20 éves (középkorú)
20-40 éves (idős) parlagok.
Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyÃlt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borÃtásbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késÅ‘ júniusi idÅ‘pontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelÅ‘ lágyszárúak borÃtása növekedett, mÃg a rövidéletű fajok borÃtása csökkent. Az invazÃv fajok borÃtása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idÅ‘sebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borÃtásértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borÃtásuk az idÅ‘sebb parlagokon volt. MegállapÃthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számÃthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió elsÅ‘ 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió elsÅ‘ néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon.Â
Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedésérÅ‘l gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három idÅ‘pontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozÃciós válto
...zásokat idéz elÅ‘ a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlÃtásában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérÅ‘ módon reagálnak a területeken, valószÃnűleg az abundancia viszonyokban meglévÅ‘ szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-rÅ‘l 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsÅ‘rendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesÃtett abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözÅ‘eknek. A domináns fajok borÃtásértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószÃnűleg a kezelések különbözÅ‘sége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák.ÂTermészetvédelmi gyeprekonstrukció során felhagyott szántóterületeken gyakran alkalmazzák a kevésfajos magkeverék vetését. A rekonstrukciós beavatkozásokat követÅ‘en pedig létfontosságú a területek utókezelésének hosszú távú fenntartása is. Mivel Magyarországon a legelÅ‘ állatállomány az utóbbi
... évtizedekben drasztikusan lecsökkent, Ãgy a kaszálás vált nagy kiterjedésű korábban legeltetett gyepterületek kezelésének a leginkább fenntartható módszerévé. A rendszeres kaszálás fontosságának hangsúlyozásának okán a kaszálás felhagyásának hatásait vizsgáltuk olyan telepÃtett gyepekben, amelyekben már kialakult a vetett, Å‘shonos pázsitfüvek által dominált gyepvegetáció. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ:(1) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett gyepek szerkezetére?
(2) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett pázsitfüvek, a kÃsérÅ‘ célfajok és a gyomok mennyiségére?
(3) Elégséges-e az évi egyszeri kaszálás a vetett gyepek kedvező állapotának megőrzéséhez?
Eredményeink alapján kijelenthetÅ‘, hogy a kaszálás felhagyásának következtében az avar mennyisége megnÅ‘tt, ezzel párhuzamosan a gyepvegetáció összborÃtása és a vetett pázsitfüvek borÃtása lecsökkent. A felhagyott területeken jellemzÅ‘ volt az évelÅ‘ gyomok borÃtásának növekedése. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a rendszeres, évi egyszeri kaszálás fontos és elégséges kezelés lehet a vetett gyepek kedvezÅ‘ állapotának megÅ‘rzéséhez. Azonban a természetközeli, fajgazdag gyepekhez hasonló vegetáció kialakÃtása érdekében további beavatkozásokra van szükség. Eredményeink rávilágÃtanak arra, hogy a gyeprekonstrukciós beavatkozások során, már a tervezési fázisban számolni kell a hosszútávú utókezelés fenntartásával és költségeivel.
Célunk egy Natura 2000 terület, a Balatonkeresztúri rétek jelenlegi tájhasználatának ismertetése. A tájhasználat elemzése során elkészÃtettük a terület művelési ágak szerinti földhasználati térképét. Terepbejárások (2013) során felmértük a területen folyó mezűgazdálkodási tevékenységeket Ã
...©s összevetettük a nyilvántartott művelési ágak szerinti földhasználattal. Az összevetés során sorra vettük a terület mezűgazdasági hasznosÃtás szempontjából érintett élűhelyeit. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Balatonkeresztúri rétek legelÅ‘ és rét művelési ágba tartozó területeinek jelenleg 42,6%-át művelik. Az élűvilág gazdagságának megÅ‘rzése érdekében fontos lenne a teljes gyepterület extenzÃv hasznosÃtása, a legeltetett és kaszált területek kiterjesztése, ami az állatállomány növelésével lenne megvalósÃtható. A jelenlegi tájhasználat, a mezűgazdasági támogatásoknak köszönhetÅ‘en, várhatóan a továbbiakban pozitÃv irányba változik. A jövÅ‘ben növekedhet a ténylegesen művelt (kaszált és/vagy legeltetett) területek nagysága és ezzel javulásnak indulhat a gyepterületek állapota is.Munkánk során a Sár-hegy gyepterületeken végeztünk vizsgálatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rendszeresen végez cserjeirtást és kaszálást a területen. A kutatás során e természetvédelmi kezelések vegetációra gyakorolt hatásait vizsgáltuk különbözÅ‘ mértékben zavart mintaterületeken.
...A felvételeket 2013 májusa és júniusa között készÃtettük 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borÃtási értékét adva meg. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a természetvédelmi kezelések, azaz a cserjeirtás és kaszálás pozitÃv hatással voltak a gyepek fajgazdagságára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az egyéves és évelÅ‘ pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. A vizsgált mintaterületek közül a legnagyobb összfajszám a természetes kontroll mintaterületen volt (58-78). A cserjeirtott és aztán kaszált mintaterület felvételeiben is magas volt az összfajszám (47-49). Az egy éve cserjeirtott mintaterületen számos gyom miatt 45 faj fordult elÅ‘. A legkisebb összfajszám a cserjeirtott és azután nem kezelt mintaterületen volt (43). A természetvédelmi értékelés alapján a védett fajok legnagyobb mennyiségben szintén a kontroll területen fordultak elÅ‘. A nem kaszált területen hiába történt cserjeirtás, a fajszám mégis a legkisebb maradt. Az eredmények alapján megerÅ‘sÃtettük, hogy az egykor intenzÃven hasznosÃtott, de ma már felhagyott gyepekben a cserjeirtást követÅ‘en is folyamatos utókezelést kell biztosÃtani, hogy a terület fajgazdagsága fennmaradjon.A természetes gyepek és vizes élÅ‘helyek kezeléséhez és helyreállÃtásához elengedhetetlen a faj gazdagságát kialakÃtó és fenntartó folyamatok értelmezése és magyarázata. A biomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egyaránt kulcsfontosságÃ
...º. Vizsgálatunkban a teljes földfelszÃn feletti biomassza és a holt biomassza fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú száraz gyepekben és vizes élÅ‘helyeken. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; nyolc száraz gyep (szikes és löszgyep), illetve öt vizes vegetáció tÃpust vizsgáltunk. Kimutattuk, hogy a vizsgált gyepek és vizes élÅ‘helyek esetében a földfelszÃn feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (humped-back) görbével Ãrható le. A fajgazdagság maximumát gyepek esetében 750 g/m2, vizes élÅ‘helyek esetén 2000 g/m2 teljes biomassza értékeknél mutattuk ki. Eredményeink alapján a természetvédelmi kezelések megtervezésekor érdemes lenne figyelembe venni, hogy az adott közösség a biomassza – fajszám görbe melyik részén helyezkedik el.Vizsgálataink során az eltérÅ‘ hasznosÃtású visszagyepesÃtett legelÅ‘k botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található páskomi legelÅ‘ 260 ha-os területe, melyet 2012 májusában mértünk fel. A területen parlag is található, amelyet 30
...éve felülvetettek, és azóta nem folytattak kezelést rajta. A terület többi részét 2009-ben egymással párhuzamos lejtÅ‘irányú sávokban 4 különbözÅ‘ módszerrel gyepesÃtették vissza, majd 2011-ig kaszáltak. Minden gyeptÃpusban 7-7 cönológiai felvételt készÃtettünk, ahol a kvadrátokban elÅ‘forduló fajokat, valamint azok borÃtási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a legelÅ‘ visszagyepesÃtési tÃpusai és a kaszálás milyen hatással volt a legelÅ‘ botanikai összetételére és gyepgazdálkodási értékeire. Az eredmények alapján a különbözÅ‘ gyeptelepÃtési módszerek közül a szénaráhordásos módszer volt a legeredményesebb, az Ãgy kialakÃtott gyep hasonlÃt leginkább a természetes állapotú, referenciának tekinthetÅ‘ visszagyepesÃtett terület vegetációjára. Itt a legnagyobb a fajszám és a természetes gyepek fajai is uralkodóvá válnak. A direkt vetésű, valamint a felhagyott telepÃtett gyep különbözik leginkább a természetközeli állapotú 30 éve felülvetett gyepterülettÅ‘l.Szemle (Review)
A cikkben földalatti életmódot folytató kisemlÅ‘sök tevékenységének hatását szeretnénk elemezni a vegetációra, felhasználva több taxon vizsgálata kapcsán különbözÅ‘ vegetációtÃpusokban és klÃmaövezetben kapott eredményeket. Az irodalmi adatok mellett saját kutatási eredmények is helyet kapnak&nb
...sp;a cikkben. Az ökoszisztéma-mérnök fajok jellegzetessége, amellett, hogy befolyásolják az élÅ‘helyük biotikus és abiotikus viszonyait, új élÅ‘helyeket is létrehoznak. Ezen fajok közé tartoznak a földalatti életmódot folytató rágcsálók is, amelyek, mivel szinte az egész világon elÅ‘fordulnak (kivéve Ausztráliát és az Antarktiszt), jelentÅ‘s szerepet játszanak a különbözÅ‘ ökoszisztémák működésében. A növényevÅ‘, földalatti járatokat készÃtÅ‘ rágcsálók hatással vannak a növényi diverzitásra és a dominancia-viszonyokra, a társulások szerkezetére és fajkompozÃciójára, a biomassza mennyiségére, valamint a növények terjedésére. Az eddigi eredmények alapján a földalatti rágcsálók tevékenysége a legtöbb esetben növelte a növényzet diverzitását, valamint csökkentette a biomassza mennyiségét. A fajkompozÃció azonban minden esetben megváltozott.