Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem
Évf. 1 szám 1-2 (2003): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-01)
Cikk (Article)

Néhány gyógyhatású gyepalkotó növény mikrobiológiai értékelése

Megjelent 2021 december 31
Zsuposné Oláh Ágnes
Debreceni Egyetem
Kota Mariann
Debreceni Egyetem
Dr. Vinczeffy Imre
pdf

A gyepekben jelentős mennyiségben előforduló gyógyhatású növények a legelő állatok számára takarmányforrásként szolgálnak. Ezért fontos e növények takarmányozási értéke, ugyanakkor értékes információkat nyújthat azok mikrobiológiai vizsgálati eredménye is. Dolgozatunkban, a gyepekben előforduló gyógyhatású növények mikrobiológiai vizsgálatait végeztük el.
     Debrecen környéki természetes gyepekről 25 gyógyhatású növényt gyűjtöttünk be, az Equisetum arvense és a Tussilago farfara kivételével virágzó fenofázisban. A természetes állapotban mosás nélkül szárított növényeket az érvényben lévő és takarmányokra kidolgozott MSZ alapján vizsgáltuk. Meghatároztuk a szárított növényliszt összes csíraszámát, valamint a penészszámot, az eredményeket 1g száraz anyagra adtuk meg. A mikrobiológiai eredményeket összehasonítottuk a Takarmánykódexben lévő és takarmányokra vonatkozó határértékekkel. Azoknál a növényeknél, ahol a mikrobiológiai paraméter több nagyságrenddel alatta marad a megengedett határértéknél, valószínűsíthető, hogy fungicid és/vagy baktericid hatással rendelkeznek. A 25 növényből az Achillea millefolium, Eryngium campestre és a Tussilago farfara fungicid, a Hypericum perforatum bactericid, míg a Salvia nemorosa és az Urtica dioica mind baktericid, mind fungicid, hatással is rendelkezik. A gyepalkotó gyógynövények takarmányforrásként betöltött szerepe mellett tehát nagyon fontos azok természetes baktericid és fungicid hatása is.