Keresés

Keresési eredmények

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  347

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• „SED NOS MUTAMUR IN ILLIS” – A KOLLÉGIUMI HAGYOMÁNYOK TOVÁBBÉLÉSE AZ ÉNEKKARI ÉS DIÁKEGYESÜLETI KERETEK KÖZÖTT: A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM KÁNTUSA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ EGYETEMMÉ ALAKULÁS IDEJÉN

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  69

  Az 1739 óta gyülekezeti, temetési és iskolai reprezentációs szolgálatokat végző Főiskolai Énekkar (Kollégiumi Kántus) fiatalemberekből álló énekeseinek 1914 őszétől nemcsak az első világháború okozta nehézségekkel kellett megbrikózniuk, hanem szembesültek az egyetemmé alakuló felsőfokú oktatás miatt megváltozott környezet kihívásaival is. A tanulmány bemutatja a Kántus tudatosan felvállalt hagyományőrző szerepét, amely nagyrészt abból az identitásból táplálkozott, hogy a Kántus volt a legrégebbi diákegyesület. Az énekkar egyetemalapítás terveitől kezdve részt vett az emlékezet fenttartásának különféle alkalmain, melyek között a nemzeti és egyházi megemlékezések – október 6. és október 31. – mellett a temetések súlyát növelte, hogy a háború évei alatt többször is társaikat búcsúztatták. A konfliktusoktól sem mentes háborús évek bemutatását a Kántus jegyzőkönyve és a korabeli sajtó cikkei mellett az érintett hallgatók későbbi visszaemlékezései szolgálnak forrásként. Ezek között kiemelten fontosak a hadbavonult teológusok 1963-ban összegyűjtött emlékei, mivel a „40 honvéd teológus” továbbra is kántustagként definiálta magát.

   

• A BÉCSI EGYETEM HOTVÁTH, MAGYAR ÉS ERDÉLYI TEOLÓGUS HALLGATÓI (1714-1743) A SZEMINÁRIUMON KÍVÜLI NÖVENDÉKEK

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  64

  A közlemény a Szent Korona országainak teológushallgatóit vizsgálja a bécsi egyetemen 1714–1743 között, különös tekintettel a szemináriumokon kívül tanulókra. Alapját egy korábban nem használt, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött kézirat (Nomina D. D. Theologorum inscribi coepta Anno MDCCXIV) képezi, amely a rektori matrikulánál és a kari anyakönyvél jóval teljesebb összeírást tartalmaz. A tanulmány az externi (nem bentlakó hallgatók) körére összpontosítva 218, Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből származó növendéket azonosít, akikhez összesen 488 beiratkozás tartozik. A tridenti előírások ellenére a bécsi teológushallgatók többsége nem szemináriumi keretek között folytatta tanulmányait, ami egyszerre tükrözi az intézményi kapacitások korlátait és a teológiai képzés iránti tartósan erős keresletet. A hallgatói létszáma jelentős ingadozást mutatott, amelyet a háborús események és a Habsburg Monarchián belüli változó oktatási lehetőségek egyaránt befolyásoltak. A tanulmány rekonstruálja a hallgatói csoport náció szerinti összetételét is, rámutatva a magyar (Ungarus) hallgatók meghatározó többségére, valamint a horvát és más délszláv csoportok számottevő jelenlétére.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  320

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• A KASSAI EGYETEM BÖLCSÉSZ ÉS TEOLÓGUS NÖVENDÉKEI 1659-1775

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  63

  Szerző: Heilauf Zsuzsanna

  HUN REN ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Budapest, 2024,

  Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 33.

• Csánki (Csánky) Benjámin teológus professzor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1929/30. tanévi rector magnificusa

  14-22

  Ferencz Árpád

  Megtekintések száma:

  254

  Benjámin Csánki (Csánky), Professor of Theology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1929/30. It was during Csánki’s rectorship that the construction of the Main Building of the University was completed, together with the professors’ residential villas. The structure of the university library was also outlined in the said period. Again, it was during the time referred to that serious negotiations were launched for the purposes of establishing universitylevel
  education for the agrarian program in Debrecen. The building of the university church and the construction of the modern student dormitories were also undertaken during this time. Besides offering an overview of the events of the rectorial year, the present discussion, by also looking at specific writings by him, evaluates Csánki’s most characteristic theological works.

• Carl Irlet, a svájci gyermekmentő akció szervezőjének méltatása a debreceni egyetemen

  125-130

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  330

  A debreceni egyetem 1925-ben a magyarországi gyermekmentő akció két protestáns szervezőjének, a svájci Carl Irletnek és a holland báró Willem Carel Adrien van Vredenburchnek adományozott honoris causa
  címet. Varga Zsigmond teológus professzor méltatásában kifejtette, mekkora szerepe volt Irlet lelkésznek a mentőakció megszervezésében és koordinálásában, milyen fontos szerepük volt a Svájcba került gyerekeknek
  a magyarságkép politikai és nemzetgazdasági alakításában. Irlet kitüntetését Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá.