Keresés

Keresési eredmények

• A HALLEI FRANCKESCHE STIFTUNGEN INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI NEVELTJEI (1696–1787)

  Csepregi Zoltán

  Megtekintések száma:

  222

  Halle vonzerejét a 18. században nemcsak egyetemének, hanem a Franckesche Stiftungen intézményeinek is köszönhette. Az ún. „árvaház” eredetileg valóban a gyerekek felkarolására szolgált, de egymás után nőttek ki belőle a különböző szintű iskolák. Két találmány tette Hallét vonzóvá: az ingyenes menza, továbbá az, hogy árvaházi iskolák egyetemi hallgatókat alkalmaztak tanítóként és képzésükről is gondoskodtak. Az árvaház így olcsó, nagy létszámú tanerőhöz jutott, az informátorok pedig amellett, hogy biztosítani tudták egyetemi tanulmányaik anyagi hátterét, még tapasztalatra is szert tettek. Ezért itt a tehetség és a szorgalom önmagában is érvényesülhetett. Ezek a szociális és pedagógiai intézkedések nagyban hozzájárultak a hallei egyetem felemelkedéséhez. Amikor az intézményrendszer teljesen kiépült, és rendszeressé vált az informátorok írásos értékelése, informatív akták keletkeztek azokról az emberekről is, akik később meghatározó szerepet játszottak Magyarország és Erdély iskolaügyének történetében.

• Bognár Rezső szerves kémikus egyetemi tanár, akadémikus, tudománypolitikus (1913-1990)

  235-240

  Herczegh Pál

  Megtekintések száma:

  247

  rezső bognár, Professor of organic cheMistry, MeMber of the hungarian acadeMy of arts and sciences, scientific adviser. Rezső Bognár was one of the most outstanding students of Géza Zemplén, the irst great educator of organic chemistry in Hungary. When the School of Sciences was established in 1949 at the University of Debrecen, Professor Bognár was appointed head of the Department of Organic Chemistry. As a result of this decision, he became the founding father of organic chemistry work in Debrecen. He
  was soon elected member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences and he served for two terms as Rector of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences. Professor Bognár was founding president of the Debrecen Academic Committee, which position he held until his death. It was as the result of his nationally recognized public activity that the headquarters in Debrecen of DAB (=the Debrecen Academic Committee) and the Chemistry Building on the Debrecen campus were erected. He also organized the Antibio tic Chemical Research Group of the Hungarian Academy. he researchers of the Bognár school have brought out over 400 scientiic publications and submitted a large number of patents pertaining to the themes of the chemistry of carbohydrates, antibiotics, alkaloids, and lavonoids.His activities in the Hungarian National Assembly and the Hungarian Academy of Arts and Sciences have greatly contributed to the numerous successes of our university.

• 90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE

  267-272

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  196

  Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  325

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén

  51-74

  Krász Lilla

  Megtekintések száma:

  176

  The Impact of the Götti ngen Ideal of Knowledge in the Area of Healing with Reference to Hungary and Transylvania in the 18th Century. This study offers a brief outline of the process through which the medical faculties of the German universities caught up with the leading medical schools of the continent in the 18th century. The paradigm shifts associated with the foundation of the medical faculty at Halle in the first half of the 18th century also manifested themselves in other German medical faculties: at the
  universities of Strasbourg, Göttingen, Vienna, etc. The most important reformist tendencies, as well as the teacher personalities who made it possible for these tendencies to be realized, are also discussed. It is primarily the Göttingen reforms of the second half of the 18th century that are given a comprehensive discussion. In the second part of the paper the studies and professional activities—including their respective scientific work—of about two dozen medical students from Hungary and Transylvania are given well substantiated treatment.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  198

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.

• TÓTH ENDRE TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1950-1958 KÖZÖTTI INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA

  Hörcsik Richárd

  Megtekintések száma:

  363

  Tóth Endre (1899–1970) előbb pápai, majd debreceni református teológiai tanár egyháztörténész élete és munkássága sajátos magyar 20. századi értelmiségi sors. Miközben csendes alkata révén nem vágyott hivatali feladatokra, a zaklatott történelmi körülmények évtizedeken át komoly egyházi tisztségek betöltésére kényszerítették. A Pápai Református Teológiai Akadémián és a Dunántúli Református Egyházkerületben az 1920-as évek közepétől két évtizeden át különböző tisztségeket töltött be, majd 1947–1950 között a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának, ezt követően az állami egyetemből kiváló és a Református Kollégium keretében működő Református Teológiai Akadémiának professzora, 1948-tól egy évtizeden át dékánja. Bölcsességének és alázatos magatartásának is köszönhető, hogy a debreceni lelkészképzés, korábbi egyetemi színvonalát megőrizve, komolyabb veszteségek nélkül vészelte át története talán legnehezebb évtizedét. Tóth Endre irányítása mellett történt meg 1950-ben az állami egyetemből való kiválás, a Kollégiumba való átköltözés, az iskolák államosítása után a sárospataki teológusdiákok befogadása és az 1956-os események hullámveréseinek feldolgozása, miközben a Tiszántúli Egyházkerületben két ízben püspökváltás is történt (Debrecenbe érkezésekor még tanszéki elődje, Révész Imre, 1948 után Péter János, majd 1957-től Bartha Tibor volt a püspök). Intézményvezetői munkája mellett egyháztörténészként iskolateremtő oktatói és tudományos tevékenységet is végzett.

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  300

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• Lencz Géza és a vármegyei alap

  70-94

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  191

  GÉZA LENCZ AND THE COUNTY FOUNDATION. Géza Lencz is mostly remebered as a theology professor who was a determinant personality in the early history of the University and a legendary teacher of the Calvinist heology Faculty. It is not widely known about him that during his rectorship, while he was persistently fought for the main university building being built, a foundation was established, to support the construction work, collecting the donation of the counties for this noble cause. he county foundation, which was clearly his idea and for which he has sacriied so much, could not fulill its purpose, however it became an eicient support system for the deserving needy students.

• MÚLT – JELEN – JÖVŐ: 15 ÉVES A KERPELY KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  174-185

  Széles Adrienn

  Horváth Éva

  Zagyi Péter

  Megtekintések száma:

  239

  A felsőoktatási intézmények életében különleges szerepet töltenek be a hallgatói szervezetek, azon belül is a szakkollégiumok. Ezek a közösségek nem csupán lehetőséget kínálnak a tehetséges és motivált hallgatók számára a szakmai fejlődésre, hanem értéket is közvetítenek: a tudomány iránti elkötelezettséget, a közösségi felelősségvállalást, a szakmai fejlődés iránti igényt. A szakkollégiumok hidat képeznek az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, az egyéni ambíciók és a közösségi célok között – mindezt egy támogató, inspiráló közegben. Egyetemi éveink alatt ezek a közösségek olyan terekké válnak, ahol nemcsak tanulni, hanem gondolkodni, alkotni, vitatkozni és együttműködni is tanulunk. A szakkollégiumok épp ezért nem pusztán szakmai műhelyek – hanem emberformáló közösségek is. Olyan helyek, ahol barátságok, életre szóló kapcsolatok, pályák és hivatások indulnak útjukra. A Debreceni Egyetemen 2010 óta működő Kerpely Kálmán Szakkollégium az elmúlt tizenöt évben kiemelkedő szerepet töltött be ebben a küldetésben. A névadó szellemiségét követve a szakkollégium egyszerre biztosított magas szintű szakmai fejlődési lehetőséget és közösségi élményeket hallgatói számára. Jubileumi évfordulóján méltó alkalom kínálkozik arra, hogy visszatekintsünk történetére, hatására és mindarra, amit az intézmény adott egyéneknek, közösségeknek, és tágabb értelemben az egyetem egészének.

   

• SZOBORAVATÓ BESZÉD – PROF. DR. SZABÓ GÁBOR (2020. október 28.)

  261-263

  Bíró Sándor

  Megtekintések száma:

  229

  2020 októberében a Debreceni Egyetem klinikai telepén szobrot avattak Prof. Dr. Szabó Gábor tiszteletére, akinek úttörő szerepe volt a az orvosi biológia, majd orvosi genetika oktatásának debreceni és hazai megszervezésében. A professzor személyiségét, legfőbb kutatási eredményeit és nemzetközi elismertségét egyik volt tanítványa elevenítette fel beszédében.

• A debreceni tudományegyetem hallgatóinak emlékirata az egyetem megcsonkítása ellen (1933)

  109-121

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  209

  The Memorandum of Studentsts againstst the “Mutilation” of the University of Debrecen (1933).Between the two world wars, the Great Depression made a significant impact on higher education in Hungary. At the beginning of 1930s, many articles were published in the national and local press about the plans of the government in connection with the handling of the crisis. These rumours were about the “mutilation” of the universities (closing or merging of the faculties, reduction of the estimation). As in the other university towns, substantial social and political protest began in Debrecen against these plans. Besides the parties, the associations and the Calvinist Church, the university students sent a memorandum to the leaders of the University, the town and the government. This paper includes this document of protest and presents the main (historical, judicial and economic) reasons against the “mutilation.”

• SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE

  38-53

  Marosvári Attila

  Megtekintések száma:

  206

  Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

• Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)

  90-105

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  202

  Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.

• A Kolozsvári Egyetem 1872-7919 közötti története, levéltári és könyvtári dokumentumainak feltárása és digitalizálása

  36-51

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  236

  The History of the University of Kolozsvár in the Years 1872 to 1919: The Exploration and the Digitalization of its Archival Material and Library Documents. The research program discussed here was launched by the Archives of the University of Szeged in the spring of 2014, and its major objective has been the exploration of archival material and library documents from the various collections to be found in Kolozsvár, Marosvásárhely and Hungary. Additional aims include the actual digitalization of documents, making the digitalized stock available primarily for university students and for the teaching staff, as well as the promotion of historical research. The head of the program provides here a detailed account of the project’s justifications, preparation, the hitherto covered stages, the execution of source collection and digital photography, as well as the program’s infrastructural and personal demands. Mention is also made of making the project results available, as well as the possibilities of utilization. The tasks of the near future are also treated.

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  298

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• A katolikus peregrináció lehetőségei és következményei a 16. század közepén (1530–1580)

  51-70

  Kiss Farkas

  Megtekintések száma:

  233

  Chances and consequences of Catholic academic Peregrination in mid-16th c. Hungary (1530–1580). This study deals proposes a preliminary answer to the questions what the most popular trends of Catholic academic peregrination were after the arrival of Protestantism in Hungary, and what its most important consequences were in terms of career advancement and cultural influences. It seems that academic peregrination remained prevalent in the circles of higher clergy both through family ties and because
  of career advancement, with the exception of bishop friars and bishop warlords. There survive only scanty sources about the actual graduation of the students, and a doctoral degree remained a rarity among higher clergy even after the council of Trient. The cultural impact of academic peregrination on Catholic lower clergy has not been examined yet in detail by current reserch. Three case studies are presented here on Stephanus Thomasius, Bálint (Valentinus) Nádasdi, and András Mindszenti, in order to demonstrate the modernisinig tendencies in the cultural ideologies of Catholicism. Beside a strong presence of Erasmianism, both Christian cabbala of the era, and the reform of Catholic homiletics seemed to have played an important role in the cultural impact of academic peregrination in this period.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  177

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• Wittenbergben vásárolt Kálvin-kötetekről – Kísérlet a peregrináció-kutatás továbbfejlesztésére

  114-126

  Ősz Sándor

  Megtekintések száma:

  230

  On Calvin Volumes bought in Wittenberg. An Experiment for Improvement of the Peregrination Research. This paper represents a further step towards the exploitation and extension of the current achievements related to the research of peregrination with the help of Book History. The main focus is on those volumes of John Calvin, which were bought by Hungarian or Transylvanian students in Wittenberg during the 16th century and in present they are being located in Transylvanian collections. Analyzing the dates of
  the acquisitions it is revealed that during the 1570’s 32 volumes got to inland owners. This represents 15% of the records being available to our disposal, and one third of the volumes of John Calvin arriving in the 16th century. About 60% of the owners are Transylvanian Saxons. Their purchase of books reflects on the one hand the crypto-Calvinist-Melanchtonian intellectuality at the University of Wittenberg before 1575, and the theological disputes present at the church of the Transylvanian Saxons on the other.

• A Tiszántúl északi részéről származó diákok egyetemjárása külföldön 1292–1918

  45-69

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  263

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS ABROAD FROM THE NORTHERN PART OF THE TRANS TISZA REGION 1292–1918. he social and cultural history of the regions cannot be examined without exact information about the school system, the catchment area of the schools and their eiciency in a given region. his analysis includes the examination of the university attandence abroad, especially in case of countries where the university system was established with a delay, therefore university education was a valid option only at international universities. he data relating to Hungarian regions, counties, or cities can be easily obtained from this analysis. he present essay summarizies the university attending practices in the Northern part of the trans Tisza region.

• GEOGRÁFIA  A DEBRECENI EGYETEMEN 1914–2024

  171-173

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  220

  A debreceni földrajz oktatás 110 éves évfordulója alkalmából jelent meg Lóki József professzor úr kötete. A munka áttekintést ad a tanszéken, majd intézetben folyó oktatói és kutatói munkáról, majd minden nagyobb fejezet végén bemutatja az ott dolgozók életrajzát, tudományos tevékenységét és publikációit. A kötet hosszú időszakot ölel fel, a politikai rendszer is többször változott, ez megmutatkozott az oktatással kapcsolatos ideológiai kérdésekben is. A szerző külön kitér egyes korszakokban a hallgatói létszámok alakulására, bemutatja hogyan változott az intézet felszereltsége, infrastruktúrája és hogyan sikerült a országos és nemzetközi szinten is elismerést kivívniuk mind a hallgatóknak, mind a kutatóknak.

   

• Rectori beszámoló

  77-94

  Kiss Ferenc

  Megtekintések száma:

  186

  Rector’s Report on Debrecen University 1914–1915 The rector’s report about the first academic year of the Royal University of Debrecen depicts a poignant picture. While recording the national joy that was felt over the opening of a new university, he also notes how the first academic year was rudely disrupted by the outbreak of World War I. His report reflects the sense of duty and the patriotic spirit which pervaded both the students and the faculty of the university, and the immediate ensuing hardship which was conquered by an undiminished faith in education despite all difficulties.

• Néprajz- 70 -Debrecen

  Barta János

  Megtekintések száma:

  248

   

  A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

   

• Emlékezés Kovács Kálmánra, a magyar irodalomtörténet professzorára 1930–1983

  121-125

  D. Magyari Imre

  Megtekintések száma:

  209

  Remembering Kálmán Kovács, Professor for History of Hungarian Literature 1930–1983. In this piece of personal remembrance a onetime student recalls the figure, intellectual background and collegial ties of the literary scholar who was fated to meet an untimely death but who was highly esteemed both by his fellow colleagues and his students.

• A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 100 éve 1914 – 2014 című kiállítás megnyitása

  155-158

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  185

  THE OPENING OF THE EXHIBITION „100 YEARS OF FACULTY OF LAW OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN”. In the fall of 2014 the Faculty of Arts and the Faculty of Law of the University of Debrecen celebrated the 100th anniversary of beginning of university training. Just as the Faculty of Arts, the Faculty of Law commemorated the anniversary with an exhibition. he published speech was presented at the opening of the exhibition organized in the the Library of Social sciences. It relects on the importance of keeping traditions and on the reassuring thoughts addressed to the teachers and students of the Faculty.