Keresés

Keresési eredmények

• A debreceni tudományegyetem hallgatóinak emlékirata az egyetem megcsonkítása ellen (1933)

  109-121

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  132

  The Memorandum of Studentsts againstst the “Mutilation” of the University of Debrecen (1933).Between the two world wars, the Great Depression made a significant impact on higher education in Hungary. At the beginning of 1930s, many articles were published in the national and local press about the plans of the government in connection with the handling of the crisis. These rumours were about the “mutilation” of the universities (closing or merging of the faculties, reduction of the estimation). As in the other university towns, substantial social and political protest began in Debrecen against these plans. Besides the parties, the associations and the Calvinist Church, the university students sent a memorandum to the leaders of the University, the town and the government. This paper includes this document of protest and presents the main (historical, judicial and economic) reasons against the “mutilation.”

• SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE

  38-53

  Marosvári Attila

  Megtekintések száma:

  166

  Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

• Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)

  90-105

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  178

  Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.

• Emlékezés Kovács Kálmánra, a magyar irodalomtörténet professzorára 1930–1983

  121-125

  D. Magyari Imre

  Megtekintések száma:

  160

  Remembering Kálmán Kovács, Professor for History of Hungarian Literature 1930–1983. In this piece of personal remembrance a onetime student recalls the figure, intellectual background and collegial ties of the literary scholar who was fated to meet an untimely death but who was highly esteemed both by his fellow colleagues and his students.

• A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 100 éve 1914 – 2014 című kiállítás megnyitása

  155-158

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  157

  THE OPENING OF THE EXHIBITION „100 YEARS OF FACULTY OF LAW OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN”. In the fall of 2014 the Faculty of Arts and the Faculty of Law of the University of Debrecen celebrated the 100th anniversary of beginning of university training. Just as the Faculty of Arts, the Faculty of Law commemorated the anniversary with an exhibition. he published speech was presented at the opening of the exhibition organized in the the Library of Social sciences. It relects on the importance of keeping traditions and on the reassuring thoughts addressed to the teachers and students of the Faculty.

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  234

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• A Debreceni Stomatologiai Klinika kialakulásának története

  44-57

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  323

  The foundation history of the Stomatology Clinic in Debrecen. The Hungarian Royal University was opened in the autumn of 1914 and the Medical Faculty was formed in 1918. Already in 1921 the Medical Faculty has applied for the establishment of a Stomatology Clinic from the government, but mainly because of financial reasons the request was turned aside. In the upcoming years the request was repeated several times, without any success. Finally the Medical Faculty has established the Stomatology Polyclinic in the East Wing of the Surgical Clinic, which was opened in 15. February 1935. András Csilléry a dentist of Budapest the former Minister of Public Health and Welfare was called for leader in professional lecturer’s position. In the autumn of 1935 the undergraduate studies begun. In September of 1936 was a new surgery opened to treat the students in the main building of the university. In January of 1937 the school dental care was launched. In the summer of 1940 Csilléry was named university professor and he was elected as head of the Stomatology Clinic, placed in to the East Wing of the Ophthalmic Clinic of the ceremonial event on 30 November 1940.

• Tanult orvosok a középkori Magyar Királyságban

  39-78

  Haraszti Szabó Péter

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  253

  learned Medical doctors of the Medieval hungarian KingdoM. he present paper aims at collecting the particulars of medical doctors of the medieval Hungarian kingdom, primarily the ones belonging to persons who attended a university. he research had to reckon with the fact that the doctors were referred to in the respective sources by several Latin names (doctor in medicine, medicus, physicus, barbitonsor, etc.) but not all of these refer to a person who attended a university. We accept only the person as a learned doctor whose university attendance can be documented either by his presence in the matricula of a university or by his degree mentioned in a source. Another attendant problem was the deinition of Hungarian, since, for example, most doctors practising in the royal court came from abroad but owing to their service they often gained Hungarian citizenship or, moreover, nobility. After examinig these questions we managed to collect 69 persons who have evidence of their studies or graduation from 1226 till 1525, mainly from the second part of the 15th century or the irst quarter of the 16th century. heir prosopographical data can be found in the Database at the end of the paper. Most of the students studied medicine in Vienna (22 persons) or at an
  Italian university (31 persons) and almost half of them gained a degree (35 persons). In accordance with the present phase of the research most doctors had an ecclesiastical career, mainly as a canon (12 persons), however, a few of them practised as municipal physicians (15 persons).

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  142

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• A debreceni kitüntetéses doktoravatások története (1912–2012)

  109-132

  Kántor Sándorné

  Megtekintések száma:

  176

  A HISTORY OF THE HONOUR DOCTORAL AWARDING CEREMONY IN DEBRECEN (1912–2012). his factually substantiated overview ofers, for the irst time in the past century, a compilation of the names of distinguished university students who throughout their studies attained top grades and hereby proved worthy of the acknowledgement of the head of state in the form of an Honour Doctoral Awarding Ceremony. A brief outline of the prehistory of honour doctoral awards is followed by an overview of the varied history of distinguished promotio in Hungary and in Debrecen (promotio sub auspiciis Regis, promotio sub auspi ciis Gubernatoris, promotio sub laurea Almae matris, promotio sub auspiciis Rei Publicae Popularis, promotio sub auspiccis Praesidentis Rei Publicae), which is supplemented with a survey of legal and regulatory dispositions. Finally we are given an opportunity to get acquainted with the names of distinguished honour doctors. An equally valuable part of the disquisition is a compilation of pictorial material representing
  lashes of rare moments.

• GEOGRÁFIA  A DEBRECENI EGYETEMEN 1914–2024

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  170

  A debreceni földrajz oktatás 110 éves évfordulója alkalmából jelent meg Lóki József professzor úr kötete. A munka áttekintést ad a tanszéken, majd intézetben folyó oktatói és kutatói munkáról, majd minden nagyobb fejezet végén bemutatja az ott dolgozók életrajzát, tudományos tevékenységét és publikációit. A kötet hosszú időszakot ölel fel, a politikai rendszer is többször változott, ez megmutatkozott az oktatással kapcsolatos ideológiai kérdésekben is. A szerző külön kitér egyes korszakokban a hallgatói létszámok alakulására, bemutatja hogyan változott az intézet felszereltsége, infrastruktúrája és hogyan sikerült a országos és nemzetközi szinten is elismerést kivívniuk mind a hallgatóknak, mind a kutatóknak.

   

• Rectori beszámoló

  77-94

  Kiss Ferenc

  Megtekintések száma:

  123

  Rector’s Report on Debrecen University 1914–1915 The rector’s report about the first academic year of the Royal University of Debrecen depicts a poignant picture. While recording the national joy that was felt over the opening of a new university, he also notes how the first academic year was rudely disrupted by the outbreak of World War I. His report reflects the sense of duty and the patriotic spirit which pervaded both the students and the faculty of the university, and the immediate ensuing hardship which was conquered by an undiminished faith in education despite all difficulties.

• A magyar felsőoktatás egy fontos intézménycsoportja a királyi jogakadémiák forrásai és feldolgozásának lehetőségei (1777-1850)

  121-132

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  176

  AN IMPORTANT INSTITUTIONAL CLUSTER OF HIGHER EDUCATION IN HUNGARY: THE SOURCES SUPPLIED BY THE ROYAL ACADEMIES OF LAW AND THE PROCESSES OF THEIR CATALOGUING, (1777–1850). he main objective of this study is to ofer an overview of the currently available sources which are extant regarding the peculiar institutions and student population of higher education of the 18th and 19th centuries in Hungary. On surveying the types of sources, it takes stock of the material which is currently accessible to assess the one-time student population of the royal academies of law in Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad, as well as of the similar royal institutions of Zágráb and the royal lyceum in Kolozsvár. Surveys of this type have demonstrated that in the irst half of the 19th century almost 50,000 students enrolled in these types of institutions. his number by itself tends to indicate that these institutions may have fulilled a much larger role in educating a Hungarian intelligentsia in the Reform Age than one would assume on the basis of a lower-thanuniversity academic level of these institutions.

• Néprajz- 70 -Debrecen

  Barta János

  Megtekintések száma:

  221

   

  A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

   

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ORVOSI VEGYTANI INTÉZETE

  203-216

  Virág László

  Megtekintések száma:

  177

  A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Verzár Frigyes, az orvosi kar dékánja 1921. december 15-javasolta a Kari Tanácsnak egy "Kémiai Tanszék" megalapítását. Bár a Tanács csak 1922-ben hagyta jóvá ezt a javaslatot, a Tanszéket visszamenőlegesen, 1921-es alapítási dátummal hozták létre. Az intézet arculatának alakításában négy professzor (Bodnár János, Straub János, Bot György és Gergely Pál) játszott meghatározó szerepet, akik hosszabb ideig látták el az igazgatói feladatokat. Nekik köszönhető az a folyamatos fejlődés, melynek során az intézet egyrészt orvostanhallgatók generációinak oktatta a kémia alapjait, a biokémiát és a molekuláris biológiát meglapozó ismereteket, másrészt úttörő szerepet játszott az orvostudományban mélyen gyökerező kérdésekre fókuszáló, biokémia-orientált kutatásokban is.

   

• Az egyetemi ifjúság útkeresése az 1930-as években és 1940 körül

  97 - 116

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  358

  The Soulsearching of Hungarian Higher Education Students in the 1930s and 1940s. The study primarily focuses on the influential role of army brotherhood societies between the two world wars. The author outlines the ideological background and intellectual pursuit behind the movement. These brotherhood societies were so powerful, that in the 1930s and 1940s part of their activities manifested outside of the higher education environment. The societies actively engaged in politics, as much so, that their aim was to be part of the development of laws and the constitution. The author discusses the ambitions of both the radical right and the somewhat left wing youth establishments.

• Brit és amerikai részvétel a debreceni Nyári Egyetemen a II. világháború előtt

  75-91

  Lieli Pál

  Megtekintések száma:

  137

  British and American Participation at the Debrecen International Summer School before World War Two. This survey focuses on a selected aspect of the history of a peculiar and in many respects unique initiative: the pre-World War One British and American ties of the Debrecen International Summer School, which was established in 1927. In doing so, the study firstly identifies by name those British and American guests who can be documented as having attended the Summer School as officially enrolled students;
  secondly, it follows up and evaluates those aspects of the teaching program which had a British or American relevance; and, in the third place, it supplies examples for how the International Summer School advertised itself in the English-speaking countries. The survey is concluded by an analysis of selected contemporaneous views formulated by the representatives of the university and of the Summer School with reference to the past and (then) presence of British/American and Hungarian ties.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  223

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Neuber Ede Bőrgyógyászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1931/32. Tanévi Rector Magnificusa

  23-33

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  252

  Ede Neuber, Professor of Dermatology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1931/32. Professor Ede Neuber was the organizer and first director of the Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, and nationally, it was he who first organized the health supervision of university students. Again, he took part in spearheading the campaign against venereal diseases also through curtailing epidemic diseases by means of creating a law (lex veneris).
  In the 1931–1932 academic year he was Rector of Debrecen’s István Tisza University. During his rectorship, the Main Building of the University was completed and inaugurated, and the university took over the city’s public hospital for the purposes of training and practice. From 1936 through 1938 he represented the university in the upper house. In 1938 he was appointed principal professor of the clinic of dermatology of Budapest’s Péter Pázmány University, so he left Debrecen.

• Egy nyugalmazott címzetes rendkívüli egyetemi tanár baráti és tanítványi köre

  72-78

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  177

  A HONORARY PROFESSOR EMERITUS AMONG HIS ACADEMIC FRIENDS AND STUDENTS. he study reviews the friendships of Ferenc Zsigmond, the private university teacher endowed with the honorary professor emeritus title in the last 15 years of his life. Zsigmond gave lectures until 1934 in Debrecen, then he lived in his birth village until his suicide in 1949. he reclusive scientist sufering from depression, kept up with scientiic developments through his friends and correspondents who played a signiicant role in his life. hese friendships meant a retention force for him, diverted his attention from his illness and postponed its progression. It is not surprising that his illness had turned really serious when he left the capital and moved to his birth village, Kunhegyes, where his regular correspondence ended and the lack of professional discourses weakened the oversensitive scientist.

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  208

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• Ünnepi emlékkönyvek és tisztelgő tomusok: gondolatok egyetemtörténeti kötetekről

  147 - 154

  Virágos Kálmán

  Megtekintések száma:

  241

  Jubilarian Academic Writing: Reflections on Commemorative Volumes of Institutional History. The present survey of both the theoretical ramifications and practical dilemmas of jubilarian academic writing attempts to look at the nature, conceptuality, and generic properties of commemorative writing as representative texts of institutional history in the ”groves of academe.” Particular attention is attributed to those personalized and self-contained volumes which have been earmarked as special gifts by peer-group members – most often colleagues and former students – in honour of professors and associate professors in the year of their jubilee, which also tends to be the year of their retirement. In the history of the Institute of English and American Studies, University of Debrecen, so far 7 Full Professors (listed in the chronological order of the year of their respective jubilees: László Országh [1993 and 2007: 2 vols.], István Pálffy [1999], Péter Egri [2002], Béla Korponay [1998 and 2008], Zoltán Abádi-Nagy [2010; 4 vols.], Donald E. Morse [2011 and 2012: 2 vols.], Zsolt Kálmán Virágos [2012; 2 vols.]) and 4 Associate Professors (Sarolta Kretzoi [2009], Csilla Bertha [2011], Béla Hollósy [2013], and Péter Pelyvás [2014]) have been the beneficiaries of commemorative volumes as special and honorary gifts. The author of the survey painstakingly documents the bibliographical details of all the respective essays published.

• ARS DICTAMINIS - RHETORICA BONA ET UTILIS BRIEFTHEORIE, BEISPIELE VON MUSTERBRIEFEN UND BRIEFSAMMLUNGEN

  31-73

  Niederkorn Meta

  Megtekintések száma:

  205

  Az ókortól kezdve a retorika, az Ars Dictaminis és a prózai szövegalkotás különböző típusai egyrészt nagy jelentőséggel bírtak az oktatásban, másrészt az is megfigyelhető, hogy a retorika különbözőképpen volt elhelyezhető a szabad művészetek kánonján belül. Legkésőbb Alcuin-nál vált a retorika a gyakorlatban és a kormányzásban uralkodóvá. Ez azt jelenti, hogy a retorikai előírások ismerete az „educatio Regis” részévé vált, és ez legalább Eneas Silvio de Piccolomini Ladislaus Postumus (megh. 1457. 11. 23.) számára írt Tractatus de liberis educandi című művéig kimutatható. A tizenegyedik és tizenkettedik századtól az Ars dictandi helyet kapott a „dictare” szakértői, a privilégiumok, oklevelek, levelek és mindenféle más hatalmi iratok megfogalmazására szakosodott személyek nevelésében. Az egyetemek létrejöttével a retorika a bölcsészkaron („Artistenfakultät”) kapott helyet a Poetica és a gyakorlat között. A tanulmányban elemzett, a XV. század harmadik és negyedik évtizedéből származó kéziratok példaként szolgálnak arra, hogyan szervesültek a korabeli oktatásban az elmélet (Brieftheorie/Ars dictandi) és a minta-levelek. Ezek a példák ugyanis felvillantják nekünk a különböző témákat, láthatjuk a korabeli laikusokat és a papságot a társadalom minden pozíciójában, megtalálhatjuk az említett földrajzi helyeket, valamint feltárhatjuk a tanítás és a kormányzás közötti átfedéseket. Végül a sok oklevél- és levélminta alapján hangsúlyozottan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált és hasonló compendia artis dictandi mennyire jelentős szerepet játszottak a korabeli szövegek megfogalmazásában.

   

• A DEBRECENI SZÍVSEBÉSZET TÖRTÉNETE

  262-284

  Szerafin Tamás

  Megtekintések száma:

  218

  A szívsebészet létrejötte Debrecenben szorosan összefonódott a mellkassebészettel, mivel ez a tevékenység a mellkassebészetnek helyet adó Auguszta Szanatóriumban, a későbbi Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinikáján indult és folytatódott hosszú évtizedeken keresztül. A II. Világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesítettek mellkassebészeti osztályt, melynek vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, akinek szakmai érdeklődése a ’60-as években a szívsebészet felé irányult. Korszakalkotó célja megvalósításához a hazai szívsebészet úttörőjében – Dr. Eisert Árpád nyíregyházi sebészfőorvos személyében – talált megfelelő társat. Példaértékű szakmai együttműködésük eredményeként 1963-ban elvégezték Debrecenben az első zárt szívműtétet. A továbblépéshez, - a  nyitott szívműtétek elkezdéséhez -  szükséges szív-tüdőgépet Köteles Béla magyar kivándorlók Amerikában született és ott saját műszegyártó céget alapító gyermekének adománya biztosította. Az első nyitott szívműtétet Dr. Kovács Gábor szegedi vendégprofesszor végezte Dr. Schnitzler professzorral 1968-ban. 1972-ben Dr. Gömöry Andrást bízták meg a szívsebészet vezetésével, akinek a nehéz körülmények között is sikerült létrehoznia jólképzett orvosokból és szakdolgozókból álló munkacsoportot, mely biztos alapot nyújtott a további fejlődéshez. 1983-ban Schnitzler professzor nyugdíjba vonulását követően Dr. Péterffy Árpád, a stockholmi Karolinska Kórház szív és mellkassebész docense, pályázat útján nyerte el a II. sz. Sebészeti Klinika irányítását. Külföldön szerzett tudása, szakmai és munkaszervezési tapasztalatainak köszönhetően hatalmas léptekkel fejlődött a debreceni szívsebészet. A műtéti szám jelentősen emelkedett, miközben a halálozás harmadára csökkent. Elérte, hogy 1993-ban a szívsebészet új épületet kapott, mely megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az új épületben a szívsebészet mennyiségi és minőségi mutatói tovább javultak, és Debrecen a magyar szívsebészet nemzetközileg elismert zászlóshajójává vált. Iskolateremtő munkásságának köszönhetően tanítványai nyugat-európai országokban és a tengerentúlon gyarapíthatták tudásukat. 2008-ban történt nyugdíjba vonulását követően professzor emeritusként tevékenykedett a klinikán, továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatva a debreceni szívsebészet fejlődését, hírnevének megőrzését. Szakmai utódaként Dr. Szerafin Tamás docenst bízták meg a szívsebészet vezetésével. Munkatársaival céljuk az elődöktől kapott betegközpontú szellemiség, szakmai elhivatottság megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az épített örökség állagának megóvása.

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  308

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.