Keresés

Keresési eredmények

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  216

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  216

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• Prof. Endes Pongrác élete és munkássága visszaemlékezés születésének 110. és halálának 25 éves évfordulójára

  145 - 172

  Molnár Péter

  Megtekintések száma:

  218

  The Life and Scientific Career of Prof. Endes Pongrác: In Memoriam of His 110Th Birthday, and the 25Th Anniversary of His Death. The study reminisces on the life and work of Prof. Pongrác Endes, through the account of the author who was a colleague and student of Endes. Professor Endes had been a dominant figure of the field of pathology at the Faculty of Medicine of the University of Debrecen for a number of years. He became a legend even before his death, and a number of anecdotes circulated about his expertise. The study is based on the presentation of the author, adjured by the Hungarian Society for the History of Medicine, and the Professor’s Club of the University of Debrecen, to celebrate the dual anniversary of Professor Endes. The presentation includes bibliographical details, in addition to interesting scientific and educational information. The tone of the study clearly indicated that the Master and student relationship between Professor Endes and the author turned into a friendship over the years.

• Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa

  5-15

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  110

  GYULA TEGHZE LAW PROFESSOR, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1922/23. Gyula Teghze (1867–1939), the founder professor of the Faculty of Law at the University of Debrecen, was the third Rector from the law faculty in the history of the university in the academic year 1922/23. He, as a recognized jurist and professor of international law and philosophy of law, spent time at a number of universities in diferent foreign countries. He was a lecturer at the Academy of Law of the Reformed College of Debrecen from 1910, and at the University of Debrecen for a quarter of a century from 1914. During this time he served once as rector and twice as dean.

• DOMBORMŰ KÉSZÜLT A DEBRECENBEN TRAUMATOLÓGIAI TANSZÉKET ALAPÍTÓ ZÁBORSZKY ZOLTÁN PROFESSZOR EMLÉKÉRE

  160-164

  Turchányi Béla

  Megtekintések száma:

  126

  Domborművet avattak fel a Debreceni Egyetem Traumatológiai Tanszék folyosóján a tanszékalapító Záborszky Zoltán (1927-2020) emlékére. Dr. Záborszky Zoltán 1987-1993-ig volt a Tanszék vezetője, de nyugállományba vonulása után professzor emeritusként 2016-ig aktív maradt. Következetes orvosi tevékenységét, lelkes oktatói munkásságát, precizitását, jóindulatú szigorát mindenki tisztelte. Az intézet munkatársai és a Tanszék munkáját segítő Alapítványok adományaiból készült el a Záborszky Professzor úr mosolygó arcát megörökítő dombormű.

• Adalékok Pap Károly tanári portréjához

  124-130

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  105

  THE PERSONALITY AND STAMINA OF KÁROLY PAP, PROFESSOR OF LITERATURE IN THE EYES OF HIS STUDENTS. he essay describes Károly Pap, the irst professor of literature at the University of Debrecen and a main representative of the positivist literature research, as a teacher based on the reminiscences of his former students. Among the literature researchers after 1948, he was considered – rather undeservedly – a negativ igure in the history of the University. Most of the people remembered him as cold and distant teacher with aristocratic behaviour. he essay demonstrates the professional taste of the wrongfully underestimated professor in literature, and draws a iner picture about the conlicting personality of Károly Pap.

• A matematikatörténet szerény apostola: Szénássy Barna

  147-162

  Kántor Sándorné

  Megtekintések száma:

  105

  THE HUMBLE APOSTLE OF THE HISTORY OF MATHEMATICS: BARNA SZÉNÁSSY. he essay follows the life of a mathematics professor from Debrecen, Barna Szénássy (1913–1995) from the beginnings. he personal writing decsribes his life phases, teaching activities, the signiicance of his research in the history of mathematics which points beyond our borders, and his colorful personality. he pictures accompanying the essay are rare artifacts from the family archive.

• Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele

  117-120

  Mudrák József

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  189

  The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.

• A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE

  234-252

  Oláh László

  Megtekintések száma:

  107

  A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

• KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA

  15-32

  Szabó József

  Lóki József

  Megtekintések száma:

  107

  Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.

• JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  22-35

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  112

  Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.

• SZODORAY LAJOS BŐRGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM DÉKÁNJA 1952-1953.

  3-24

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  144

  Szodoray Lajos professzor az 1952-1953-as tanévben az önállósuló Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1954-1955-ben az egyetem tudományos dékánhelyettese, 1961-1964 között pedig tudományos rektorhelyettese volt. Fiatal éveiben céltudatosan készült fel arra a feladatra, melyet később valóban ki is jelölt számára a sors. Megszervezte az ország egyik vezető bőrgyógyászati klinikáját, kialakította az intézetben a széleskörű elméleti alapokra épülő kiváló klinikai betegellátás, a magasszintű oktatói és kutatói munka megfelelő feltételeit. Szodoray Lajos a magyar bőrgyógyászati szakma iskolateremtő alakja, nemzetközi hírű tudós, színes, melegszívű egyéniség volt. Nevéhez fűződik számos bőrgyógyászati kórkép első hazai észlelése és közlése, valamint rendkívüli érdemei voltak a tankönyvírás terén is. A sors a magyar orvostudomány javára hosszú alkotó élettel, páratlan munkabírással, dinamizmussal, egész életen át tartó lankadatlan szorgalommal és kitartással ajándékozta meg. Több évtizedes tanszékvezetői, egyetemi tanári tevékenysége mellett az egyetemen betöltött vezetői tisztségek tették teljessé szakmai életét.

• Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)

  90-105

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  128

  Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  101

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Kodály Zoltán, a zeneszerzés tanára

  49-65

  Tallián Tibor

  Megtekintések száma:

  148

  Kodály még nem töltötte be huszonötödik életévét, mikor Mihalovich Ödön főigazgató 1907 őszén megbízta a zeneelmélet tanításával az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián. Zeneszerzést a magasabb osztályokban csak 1918-ban kezdett tanítani. E munkát azonban félbeszakította a politika: az év őszén a forradalmi kormányzat a Zeneakadémia aligazgatójává nevezte ki Kodályt, retorzióként az ellenforradalmi hatalom két évre szabadságolta. Legendássá vált iskolájában csak ezután kezdhette meg a magyar zeneszerzők nemzedékeinek képzését. 1925-ben sajtótámadásra válaszolva – Tizenhárom fiatal zeneszerző címmel – újságcikkben fejtette ki zeneszerzéstanári ars paedagogicáját. Aktív tanárként ezután többé nem nyilatkozott módszereiről. Ezekről eleddig főként tanítványainak emlékezései szolgáltak információkkal. Újabb időkben feldolgozták Kodálynak a tanításhoz készített kottás jegyzeteit és könyvbejegyzéseit. Jelen cikk számot ad a hagyatékában őrzött klasszikus formai elemző táblázatokról, és kivonatosan közli a zeneszerzés tanításának elveire vonatkozó feljegyzéseket, melyeket Kodály tanári pályája kezdetén, illetve annak befejezése után vetett papírra.

   

• Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben: Johann Ferdinand Behamb

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  161

  Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben (Johann Ferdinand Behamb). A 17. század magyarországi származású jogi írói közül mind termékenységével, mind ismertségével kiemelkedik a pozsonyi származású Johann Ferdinand Behamb, aki rekatolizálása után Linzben lett jogtanár a felső-ausztriai rendek szolgálatában. A tanulmány megkísérli rekonstruálni Behamb tanulmányait és tanári tevékenységét, felhívva a figyelmet egy sajátos korabeli felsőfokú iskolatípusra (Landschaftschule) is.

   

• PETRÁNYI GYULA BELGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA 1953-1954

  3-22

  Paragh György

  Megtekintések száma:

  84

  Petrányi Gyula professzor az 1953/54-es tanévben az 1951-ben önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1971-74 között az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. Fiatalon, 38 éves korában került a Debreceni Egyetemre 1950-ben, amikor a II.sz. Belgyógyászati Klinika megszervezésével bízták meg. Kezdetben a Városi Kórház Bem téri épületében indult el a munka, a klinika telepre pedig 1951 júliusában költöztek be. 1967-től 1974-ig az I. Belgyógyászati klinika igazgatója. 1983-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáját vezette, egyúttal az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója volt. A 24 éves debreceni tevékenysége során a korábbi nemzetközi tapasztalatait is kamatoztatva új, a kor színvonalának megfelelő klinikát hozott létre. Olyan belgyógyászati ellátás alapjait rakta le, melyben megfért az integratív szemlélet és a subdiszciplináris specializáció. Nagyszámú kiadást megélt belgyógyászati tankönyvei orvosgenerációk tudását és szakmai munkáját alapozták meg.  Tevékenysége meghatározó volt a debreceni klinikai ellátás korszerűsítésében: az Ő nevéhez fűződik az Immunológiai Laboratórium, az Izotóp Laboratórium, a Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályának, az Endoszkópos Laboratóriumnak, a Művese Állomásnak kialakítása, a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium alapjainak letétele. Tudományos területen az abban az időben úttörőnek számító immunológiával foglalkozott és akadémikusként megteremtette ennek a területnek hazánkban a klinikai alapjait. Egyetem vezetői tevékenységét az oktató, gyógyító és kutatómunka színvonalának szisztematikus és minőségi fejlesztése határozta meg. Dékánként és klinikai rektorhelyettesként jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem a többi magyar orvosképző egyetem számára is példaként szolgált.

• A Debreceni Stomatologiai Klinika kialakulásának története

  44-57

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  252

  The foundation history of the Stomatology Clinic in Debrecen. The Hungarian Royal University was opened in the autumn of 1914 and the Medical Faculty was formed in 1918. Already in 1921 the Medical Faculty has applied for the establishment of a Stomatology Clinic from the government, but mainly because of financial reasons the request was turned aside. In the upcoming years the request was repeated several times, without any success. Finally the Medical Faculty has established the Stomatology Polyclinic in the East Wing of the Surgical Clinic, which was opened in 15. February 1935. András Csilléry a dentist of Budapest the former Minister of Public Health and Welfare was called for leader in professional lecturer’s position. In the autumn of 1935 the undergraduate studies begun. In September of 1936 was a new surgery opened to treat the students in the main building of the university. In January of 1937 the school dental care was launched. In the summer of 1940 Csilléry was named university professor and he was elected as head of the Stomatology Clinic, placed in to the East Wing of the Ophthalmic Clinic of the ceremonial event on 30 November 1940.

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  67

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• Tankó Béla kötet Szerk. Virágos Márta

  Aradi János

  Megtekintések száma:

  151

  TANKÓ BÉLA, 1905-1974 A BIOKÉMIAI INTÉZET ALAPÍTÓJA című könyv szerkesztője Virágos Márta a professzor teljes életművéről ad részletes képet. A kötet ismertetését Aradi János a professzor tanítványa és munkatársa készítette.

• Lencz Géza és a vármegyei alap

  70-94

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  89

  GÉZA LENCZ AND THE COUNTY FOUNDATION. Géza Lencz is mostly remebered as a theology professor who was a determinant personality in the early history of the University and a legendary teacher of the Calvinist heology Faculty. It is not widely known about him that during his rectorship, while he was persistently fought for the main university building being built, a foundation was established, to support the construction work, collecting the donation of the counties for this noble cause. he county foundation, which was clearly his idea and for which he has sacriied so much, could not fulill its purpose, however it became an eicient support system for the deserving needy students.

• BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-23

  Virágos Márta

  Sztaricskai Ferenc

  Megtekintések száma:

  157

  Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

• Matematikai disszertációk - A Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 2. rész

  162-193

  Kántor Tünde

  Megtekintések száma:

  160

  Két részből álló írásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. E disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ebben az időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 1927–1940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését, akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben az 1934 és 1940 közötti időszakot tekintjük át.

   

• Matematikai doktori iskola a Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 1. rész

  Kántor Tünde

  Megtekintések száma:

  249

  Két részből álló irásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. Ezen disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ezen időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 1927–1940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben 1927 és 1934 közötti időszakot tekintjük át.

• Varga Zsigmond teológia professzor, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1932/33. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Baráth Levente

  Megtekintések száma:

  254

  Zsigmond Varga, Professor of the History of Religion, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Several memorable events took place at the university during his time in office. The historical background of this was the fact that the political and social tensions caused by restrictive measures taken by the Hungarian government to fight the consequences of the Great Depression reached their peak in that academic year. There were several events that made the extraordinary actions of rector Zsigmond Varga necessary: the public debate on the policy of education aiming at the restructuring of the higher education threatened the university with loosing one of its four faculties and the ongoing student revolts hindered the teaching and research activities for months. In addition to Varga’s activity in the University administration, this study describes his work as an academic and as a scholar, and addresses his public activities outside of the university, too. It also offers a glimpse into his family life at a certain point of time. Referring to a memorial booklet written by Varga, his son, Zsigmond Varga jr., the young Reformed minister and promising biblical scholar is also remembered in this study. Varga jr. was a student of the University of Vienna, he was nprisoned by the Gestapo and he died a martyr’s death in the concentration camp of Mauthausen-Gusen.