Keresés

Keresési eredmények

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM BŐRGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA

  131-153

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  211

  A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A 2021-es esztendő azonban a COVID pandémia miatt nem tette lehetővé számunkra, hogy ezt a jeles évfordulót kellőképpen meg tudjuk ünnepelni, így a Centenárium tiszteletére rendezett ünnepi ülés és egy összefoglaló közlemény 2023 tavaszán került megszervezésre, illetve készült el. Ezen áttekintő közlemény beszámol a Bőrgyógyászati Klinika elmúlt 100 évéről, röviden bemutatja a klinikán végzett betegellátás, oktatás és kutatás fejlődésének fő lépéseit, emléket állít a korábbi munkatársak és vezetők munkásságának, valamint lehetőséget ad az Egyetem minden dolgozójának és az érdeklődő olvasóknak is, hogy betekintést nyerjenek a debreceni bőrgyógyászat orvostörténetileg is érdekes több mint százéves időszakába.

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  344

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• A kolozsvári példa dokumentumok a kolozsvári egyetemi menza működéséről és debreceni kapcsolatáról

  77-92

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  365

  In the Footsteps of Kolozsvár. Documents on Students Work at the University of Debrecen and its Connection with the University of Kolozsvár. It’s a well-known historical fact that the foundation of the students’ canteen in the University of Debrecen was one of the first steps to establish a welfare organization in a hope to support hundreds of students in their studies between the two World Wars in Debrecen. Also widely known that under the guidance of Nándor Láng this students’ canteen gained prosperity. At the
  same time, far less attention has been given to networks and relations in higher education underpinning this initiative. Láng asked assistance and information from the University of Kolozsvár which was the only provincial university in Hungary. The letter of Béla Posta which was written to Nándor Láng in December 20, 1916 and all of the attached documents are very rare and valuable sources of the history in both universities. The paper therefore can be considered as a novelty by giving an insight into the partnership of the University of Debrecen and Kolozsvár.

• MÚLT – JELEN – JÖVŐ: 15 ÉVES A KERPELY KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  Széles Adrienn

  Horváth Éva

  Zagyi Péter

  Megtekintések száma:

  211

  A felsőoktatási intézmények életében különleges szerepet töltenek be a hallgatói szervezetek, azon belül is a szakkollégiumok. Ezek a közösségek nem csupán lehetőséget kínálnak a tehetséges és motivált hallgatók számára a szakmai fejlődésre, hanem értéket is közvetítenek: a tudomány iránti elkötelezettséget, a közösségi felelősségvállalást, a szakmai fejlődés iránti igényt. A szakkollégiumok hidat képeznek az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, az egyéni ambíciók és a közösségi célok között – mindezt egy támogató, inspiráló közegben. Egyetemi éveink alatt ezek a közösségek olyan terekké válnak, ahol nemcsak tanulni, hanem gondolkodni, alkotni, vitatkozni és együttműködni is tanulunk. A szakkollégiumok épp ezért nem pusztán szakmai műhelyek – hanem emberformáló közösségek is. Olyan helyek, ahol barátságok, életre szóló kapcsolatok, pályák és hivatások indulnak útjukra. A Debreceni Egyetemen 2010 óta működő Kerpely Kálmán Szakkollégium az elmúlt tizenöt évben kiemelkedő szerepet töltött be ebben a küldetésben. A névadó szellemiségét követve a szakkollégium egyszerre biztosított magas szintű szakmai fejlődési lehetőséget és közösségi élményeket hallgatói számára. Jubileumi évfordulóján méltó alkalom kínálkozik arra, hogy visszatekintsünk történetére, hatására és mindarra, amit az intézmény adott egyéneknek, közösségeknek, és tágabb értelemben az egyetem egészének.

   

• A NAGYSZOMBATI EGYETEM HALLGATÓSÁGA AZ ÚJABB FORRÁSOK TÜKRÉBEN

  146-181

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  212

  Az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem Magyarország első, máig folyamatosan működő univerzitása. Jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem levéltári forrásainak jelentős része elpusztult az 1956-os forradalom idején a Magyar Országos Levéltárban keletkezett tűzben. Ezért nagyon nehéz összeállítani az első magyar egyetemen tanult hallgatók listáját. A közelmúltban, Esztergomban új, eddig nem ismert források kerültek elő az egyetem növendékeiről. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az eredményeket, amiket az új dokumentumok alapján elmondhatunk az egyetem bölcsészeti és teológiai karán tanult személyekről. Vizsgáljuk az egyetem vonzáskörzetét, a hallgatói létszám alakulását korszakonként, továbbá a hallgatóság társadalmi rétegződését és nemzetiségi összetételét, a külföldi és belföldi diákok arányát.

• Kodály Zoltán, a zeneszerzés tanára

  49-65

  Tallián Tibor

  Megtekintések száma:

  206

  Kodály még nem töltötte be huszonötödik életévét, mikor Mihalovich Ödön főigazgató 1907 őszén megbízta a zeneelmélet tanításával az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián. Zeneszerzést a magasabb osztályokban csak 1918-ban kezdett tanítani. E munkát azonban félbeszakította a politika: az év őszén a forradalmi kormányzat a Zeneakadémia aligazgatójává nevezte ki Kodályt, retorzióként az ellenforradalmi hatalom két évre szabadságolta. Legendássá vált iskolájában csak ezután kezdhette meg a magyar zeneszerzők nemzedékeinek képzését. 1925-ben sajtótámadásra válaszolva – Tizenhárom fiatal zeneszerző címmel – újságcikkben fejtette ki zeneszerzéstanári ars paedagogicáját. Aktív tanárként ezután többé nem nyilatkozott módszereiről. Ezekről eleddig főként tanítványainak emlékezései szolgáltak információkkal. Újabb időkben feldolgozták Kodálynak a tanításhoz készített kottás jegyzeteit és könyvbejegyzéseit. Jelen cikk számot ad a hagyatékában őrzött klasszikus formai elemző táblázatokról, és kivonatosan közli a zeneszerzés tanításának elveire vonatkozó feljegyzéseket, melyeket Kodály tanári pályája kezdetén, illetve annak befejezése után vetett papírra.

   

• INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK. DEBRECEN ÉS HOLLANDIA

  136-139

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  181

  Bozzay Réka könyve az intézményközi kapcsolatok történetét dolgozza fel Debrecen és Hollandia viszonylatában. A könyvet P.Szabó Béla ismerteti.

• Carl Irlet, a svájci gyermekmentő akció szervezőjének méltatása a debreceni egyetemen

  125-130

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  273

  A debreceni egyetem 1925-ben a magyarországi gyermekmentő akció két protestáns szervezőjének, a svájci Carl Irletnek és a holland báró Willem Carel Adrien van Vredenburchnek adományozott honoris causa
  címet. Varga Zsigmond teológus professzor méltatásában kifejtette, mekkora szerepe volt Irlet lelkésznek a mentőakció megszervezésében és koordinálásában, milyen fontos szerepük volt a Svájcba került gyerekeknek
  a magyarságkép politikai és nemzetgazdasági alakításában. Irlet kitüntetését Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá.

• Egy évszázados adósság – A Magyar Értelmiségi Adattár (Repertorium Academicum Hungariae) elkészítése

  149-172

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  411

  A centuries-old debt. The creation of the Hungarian Intellectuals’ Database (Repertorium Academicum Hungariae). Not school registers nor collections of archival sources were published about the Hungarian universities in the second half of the nineteenth and in the twentieth century. Similar books were publicised abroad much earlier about foreign institutions. Since Hungary has lost two third parts of its territory after the First World War the archival sources of these regions fell into foreign hands. Unfortunately,
  during the time of the Hungarian revolution in 1956 a few archival sources of the University Archives has also perished. Until nowadays we knew very little about students who were educated at universities or any other ecclesiastical or secular higher educational institutes. In 2013 the MTA-ELTE History of Universities Research Group was formed with the purpose of collecting and transforming into a database every available personal and educational information about every higher educational students from the beginning to 1850. The name of this future database will be Repertorium Academicum Hungariae. According to our current knowledge before 1850 there were 108 institutes in Hungary, Croatia and Transylvania which provided higher-level education than the intermediate level. We have already processed the two-thirds of the collected data and we are going to continue this task. The final database will be useable together with the completed database of the foreign-educated Hungarian students. The electronic database will be contain information about nearly 400,000 matriculated students and it will be unquestionably a useful scientific source for the nations of the Carpathian Basin.

• Magyar peregrinusok kölcsönügylete Erlangenben

  163-169

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  164

  The Loan Transaction of Peregrine Students in Erlangen. The sources—four brief documents—made public here offer an insight into student life at the end of the 18th century: the high fees of tuition, especially the cost of their studies abroad, significantly impacted not only on the cost of education but on the subsequent lives of the students as well. The ”peregrine students” were obliged to take loans, the burdens of which they had to carry for long years. Two of the documents here presented pertain to two peregrinators who completed their studies at the College of Debrecen but had earlier concluded a loan agreement in Erlangen, Germany. In the Archives of the Debrecen Protestant College we can read the texts of the original contracts, as well as the written documents submitted to the home church authorities in the matter of the reclamation of the loaned sum.

• A zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének története

  66 - 81

  Lőkös István

  Megtekintések száma:

  321

  The author gives an overview on the history of a quarter of a century of the youngest foreign workshop of Hungarian studies, namely, Department of Hungarian Language and Literature of the Faculty of Humanities of the University of Zagreb. The education on Hungarian studies started in Zagreb in 1944 and was precedented. At the University of Zagreb the Hungarian Language Department was functioning as early as the second half of the 19th century. Form 1904 to 1918, for almost one and a half century at the same place Hungarian language and literature was educated with the direction of professor Dr. Kázmér Greska. After the collapse of the Austrian-Hungarian Monarchy the representatives of the Croatian National Council radically put out professor Greska from the university and closed down the department. It was impossible to reorganize it in Yugoslavia between the two world wars. A new possibility came only after the independence of Croatia in 1994. The work in the department restarted on the basis of an interstate contract under the leadership of professor Dr. Milka Jauk-Pinhak and with the partnership of visiting teachers from Hungary. Today, under the management of Orsolya Žagar-Szentesi, 25-30 students start their studies at the department in each year. The function of the special college of translation of poetic works is outstanding. The department in 2002 celebrated the 900 years jubilee of the coronation of Kálmán Könyves as Croatian king with the representative volume of essays entitled Croato-Hungarica. The department was introduced in the „Hungarian issue” of the journal Književna smotra, the Zagreb journal of world literature in 2014 on the 20th jubilee of the department. Their latest publication is With heart and Soul/ Dušom i srcem Hungarian-Croatian Somatic Phraseology/ Mađarsko-hrvatski rječnik somatskih frazema (2018).

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE

  167-190

  Szabó Tamás

  Megtekintések száma:

  209

  Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

• Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején

  Polyák Petra

  Megtekintések száma:

  295

  Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

• RENDSZERVÁLTÁS ÉS RENDSZERVÁLTÓK A DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁRÁBAN: A CÉDULAKATALÓGUSTÓL AZ ONLINE KERESŐRENDSZEREKIG

  123-142

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  258

  A közelmúltban elhunyt két nagyszerű könyvtáros Gombáné dr. Lábas Olga és Dr. Koltay Klára munkássága és szakmai tevékenysége méltán fémjelzi azt a 30 éves időszakot, melyet nyugodtan hívhatunk rendszerváltásnak, hiszen nem csak a számítógépek megjelenése hozott óriási változást, de a munkafolyamatokban és a könyvtárosi szemléletben is paradigmaváltást eredményezett. Magyarországon a felsőoktatási könyvtárak a kilencvenes évek elején jutottak olyan helyzetbe, hogy komolyan gondolkodhassanak integrált könyvtári rendszerek vásárlásán és cédulakataógusaikat felcserélhessék online nyilvános katalógusokra.

• Magyarországi diákok hollandiai teológiai tanulmányai levéltári források tükrében

  166-176

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  185

  Theological studies of Hungarian students in the Netherlands based on archival sources. Hungarian peregrination found their new routes after having banned Calvinists students from Wittenberg and after the fall of Heidelberg. Hungarian students visited Dutch universities from the end of the 16 th century till 1795 when French troops occupied the Netherlands. Most of the Hungarian protestants were Calvinists and the main goal of the peregrination academica was the education of Hungarian Calvinist clergymen. This papers aims at presenting the most important theological movements based on archival sources which originated from the Netherlands or reached the Hungarians Calvinist church through the Dutch universities: arminianism, puritanism and coccejanism. Hungarian representatives of these theological movements, their theological debates in the Netherlands and in their home church and furthermore their influence on the Hungarian/Transylvanian Calvinist church will be mentioned. In the last part I will examine the theological exams, testimonials and dissertations of becoming Calvinist theologists.

• Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa

  15-48

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  262

  Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  194

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• ARS DICTAMINIS - RHETORICA BONA ET UTILIS BRIEFTHEORIE, BEISPIELE VON MUSTERBRIEFEN UND BRIEFSAMMLUNGEN

  31-73

  Niederkorn Meta

  Megtekintések száma:

  220

  Az ókortól kezdve a retorika, az Ars Dictaminis és a prózai szövegalkotás különböző típusai egyrészt nagy jelentőséggel bírtak az oktatásban, másrészt az is megfigyelhető, hogy a retorika különbözőképpen volt elhelyezhető a szabad művészetek kánonján belül. Legkésőbb Alcuin-nál vált a retorika a gyakorlatban és a kormányzásban uralkodóvá. Ez azt jelenti, hogy a retorikai előírások ismerete az „educatio Regis” részévé vált, és ez legalább Eneas Silvio de Piccolomini Ladislaus Postumus (megh. 1457. 11. 23.) számára írt Tractatus de liberis educandi című művéig kimutatható. A tizenegyedik és tizenkettedik századtól az Ars dictandi helyet kapott a „dictare” szakértői, a privilégiumok, oklevelek, levelek és mindenféle más hatalmi iratok megfogalmazására szakosodott személyek nevelésében. Az egyetemek létrejöttével a retorika a bölcsészkaron („Artistenfakultät”) kapott helyet a Poetica és a gyakorlat között. A tanulmányban elemzett, a XV. század harmadik és negyedik évtizedéből származó kéziratok példaként szolgálnak arra, hogyan szervesültek a korabeli oktatásban az elmélet (Brieftheorie/Ars dictandi) és a minta-levelek. Ezek a példák ugyanis felvillantják nekünk a különböző témákat, láthatjuk a korabeli laikusokat és a papságot a társadalom minden pozíciójában, megtalálhatjuk az említett földrajzi helyeket, valamint feltárhatjuk a tanítás és a kormányzás közötti átfedéseket. Végül a sok oklevél- és levélminta alapján hangsúlyozottan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált és hasonló compendia artis dictandi mennyire jelentős szerepet játszottak a korabeli szövegek megfogalmazásában.

   

• A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23.

  111-124

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  239

  IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan is
  felavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti a
  nevezetes nap debreceni eseményeit.

• Láng Nándor, az első bölcsész rektor élete és munkássága

  32-40

  Gesztelyi Tamás

  Megtekintések száma:

  155

  The Life and Work of Nándor Láng, the First Philologist Rector. Nándor Láng, who came from a German family, in the service of the shared goals of a multicultural Hungary prioritized those ideals which asserted the education of an increasing number of  sophisticated scholars and scientists as well as elevating domestic science and scholarship to an international level. In the first period of his career, as a secondary-school teacher, he focussed on supporting the promulgation and teaching of classical culture
  through his scholarly activity, including the authoring of textbooks. A crucial turning-point in his life occurred when he was invited in 1914 to serve as head of one (Latin) of the departments of Classical Philology of the newly created University of Debrecen. In the academic year of 1916/1917 he was Rector of the university, a service that he fulfilled with a maximum commitment and a truly professional approach. The combination of his professional erudition and human characteristics made him an ideal pedagogue.
  He was active in Debrecen until 1932, when he retired, but he continued to carry on significant sholarly activity in the archeology and epigraphy of the Roman period in Pannonia.

• A DEBRECENI EGYETEM MODERN INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK (UDNET 1.0) KIALAKÍTÁSA

  127-153

  Dombrádi Zsolt

  Gál Zoltán

  Herdon Miklós

  Pethő Attila

  Terdik György

  Megtekintések száma:

  46

  Az informatika a 20. század végén forradalmi változásokat indított el. Az amerikai egyetemek által létrehozott első egyetemközi hálózatok rövid idő alatt világméretűvé tették az Internetet, amely hamar elérte Európát és a vasfüggöny mögötti országokat is. Magyarországon a felsőoktatási intézmények ismerték fel elsőként az új technológia lehetőségeit, és a kilencvenes évek elején megkezdték a nemzetközi színvonalú hálózatépítést. Debrecenben ekkor még több önálló egyetem és főiskola működött, amelyek közös informatikai infrastruktúra kialakítását tűzték ki célul. A fejlesztést állami források, valamint a keleti technológiai embargó megszűnése tették lehetővé az utat a korszerű nyugati hálózati eszközök és protokollok alkalmazása előtt. 1994 őszére megvalósult az optikai szálas városi gerinchálózat, amely FDDI technológiával biztosította a campusok közötti nagysebességű adatátvitelt. A kiépített rendszer 12 kilométernyi optikai kábelt, több mint húsz csatlakozott épületet és több mint ezer számítógépet fogott össze, 100 Mbit/s sávszélességgel – ez tízszerese volt a korabeli Ethernet hálózatok teljesítményének. A hálózat kezdetben alapvető szolgáltatásokat nyújtott, mint az internet-hozzáférés, e-mail és közös nyomtatás, de emellett megalapozta a későbbi integrált rendszerek, például a tanulmányi és gazdálkodási nyilvántartások létrejöttét. Az UDNet elnevezésű városi hálózat így nemcsak korszakos technológiai újításnak bizonyult, hanem hosszú távon a Debreceni Egyetem informatikai fejlődésének stabil alapját is megteremtette.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  302

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• A hadiárva és a hadirokkant apával rendelkező hallgatók számának emelkedése az egyetemeken az 1930-as években

  133-145

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  182

  AN INCREASE IN THE NUMBER OF WAR-ORPHAN STUDENTS AND STUDENTS WITH WAR-DISABLED FATHERS AT HUNGARIAN UNIVERSITIES IN THE 1930S. he thematic focus of the present study is a somewhat neglected phenomenon: the sudden rise in the number of war-orphan university students and students with war-disabled fathers in the irst half of the 1930s. During and immediately after World War One institutions of higher education were called upon to accept the enrollment of a large number of veterans who returned from the war with physical injuries and psychic scars: often these ”veterans” were returning war-disabled students. By the beginning of the 1930s the focus of relief of disabled servicemen shifted to those whose father had either died or became war-disabled in the Firsts World War. As early as the academic year of 1929/30 this shift was well discernible, by the 1934/35 academic year, however, there came a steep rise in their relative number. he present study ofers a glimpse at those natural causes and administrative measures that will make it more understandable to sort out the factors at work. It will also ofer an insight into the life and social circumstances of war-orphan students and the ones who had a war-disabled father.

• MAGYARORSZÁGI JOGHALLGATÓK ÚJONNAN FELFEDEZETT JOGI ÉS POLITIKAI DISPUTATIÓINAK-DISSERTATIÓINAK ADATAI A KORAI ÚJKORBÓL

  137-153

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  168

  A magyar művelődés- és könyvtörténészek a 19. század második felétől gyűjtenek azokról a nyomtatványokról is, amelyek olyan a korai újkorban (16-18. század) között külföldi nyomdákban jelentek meg és magyar vonatkozásai vannak. A magyarországi szerzők által írt, külföldön, idegen nyelven megjelent nyomtatványok bibliográfiájának jelentős részét azok az iskolai iratok, tézis-füzetek teszik ki, amelyeket külföldi tanulmányaik alatt a magyarországi diákok egy szóbeli vitához kapcsolódóan adtak ki nyomtatásban. Sajnos a tézisfüzetekről összegyűjtött adatok publikálása a 20. század végén megakadt és ma nem áll rendelkezésre könnyen hozzáférhető adatbázis az említett nyomtatványokról. Ugyanakkor a kora újkori disputatiókról szóló publikációk számának ugrásszerű növekedése az utóbbi években és a tézisek bevonása a különböző tudományos kutatásokba, a disputációkutatást az egyetem-, oktatás- és tudománytörténet fontos ágává tette. Ezért lenne fontos, hogy az említett adatok közzététele folytatódjék. Az itt következő lista azokat a külföldi egyetemeken a 16-18. században megszületett jogi és politikatudományi nyomtatványokat sorolja fel, amelyek több évtizedes kutatómunka során kerültek elő, és amelyek nem szerepelnek a Régi Magyar Könyvtár III. kötetében és annak pótlékfüzeteiben és így a korszakkal foglalkozók számára újdonságnak számíthatnak.

   

• KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-21

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  232

  A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.