Keresés

Keresési eredmények

• A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében

  81-82

  Garbóczy Szabolcs

  Kolozsvári László Róbert

  Megtekintések száma:

  324

  Bevezetés
  Őszülő társadalmunkban egyre nagyobb figyelmet kell(ene) fordítani a demencia jelenségére. A demenciák legnagyobb részét kitevő Alzheimer-demencia egyik jelentős rizikófaktora az életkor. A demencia jelentős szenvedést okoz mind az egyénnek, mind a hozzátartozóknak, és a teljes társadalomnak is. Sok ismeretünk van a demenciára hajlamosító tényezőkről és a betegség lefolyásáról egyaránt, továbbá jól ismertek azok a lehetőségek is, amelyek akár lassítani tudják a folyamatot. Ennek fényében különös jelentősége van a korai felismerésnek és az időben elkezdett intervenciós eljárásoknak. A szűrés során előtérbe kerül a gyors, megbízható és költséghatékony eszközök iránti igény. Az általunk vizsgált „Test Your Memory” (TYM) módszer, mind a megbízhatóság, mind a gyorsaság, mind a költséghatékonyság kritériumainak megfelel a kognitív hanyatlással érintett személyek vizsgálatában.

  Módszerek
  A TYM-teszt magyar fordítása, alkalmazása és a kapott eredményekből készült ROC-görbe analizálása után, meghatároztunk egy pontszámot, amely elkülöníti a demens betegeket az átlagpopulációtól. További vizsgálataink során az enyhe kognitív zavarban szenvedő személyeket próbáltuk azonosítani a TYM segítségével. Jelenleg praxisközösségekben alkalmazzuk a TYM-tesztet, az 50 év felettiek kognitív állapotának mérésére.

  Eredmények
  A demenciára alkalmazható vágóértéket 35/36 pontnak határoztuk meg. Ezt az értéket használva a teszt 94%-os szenzitivitással és 94%-os specificitással jelezte a demens pácienseket az átlagpopulációban. Második vizsgálatunkban azt találtuk, hogy a magyar nyelvű TYM igen megbízhatóan (szenzitivitás 80%, specificitás 92%) elkülöníti az egészséges populációtól az enyhe kognitív zavarban szenvedőket, ha vágópontnak a 44/45 pontszámot választottuk.

  Konklúzió
  Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a TYM-teszt egy megbízható, gyors és költséghatékony módszer lehet, amely alkalmas széleskörű lakossági szűrésekre a háziorvosi praxisokban.

• Teszteld a memóriád (Test your memory) Kérdőív magyar változatának (TYM-HUN) alkalmazhatósága

  25-33.

  Égerházi Anikó

  Kovács Zoltán György

  Magócs Éva

  Szőllősi Gergő József

  Harsányi Szilvia

  Garbóczy Szabolcs

  Kolozsvári László Róbert

  Megtekintések száma:

  1104

  Az öregedés természetes velejárója az agyi működések változása, így nehezebb neveket felidézni, számokat megjegyezni, új dolgokat megtanulni. A szellemi hanyatlás, a demencia azonban nem része a természetes öregedésnek. A demencia elsősorban az idősek betegsége. Az Alzheimer demencia agyi kórfolyamatai jóval a klinikai kép megjelenése előtt már elkezdődnek, enyhe kognitív zavar (EKZ) egy része ennek következménye lehet. Ebben a stádiumban felismerni a kognitív funkciók zavarát adhat arra lehetőséget, hogy lassítható legyen a folyamat, ill. amint oki kezelés elérhetővé válik, be lehessen avatkozni. A „Teszteld a memóriád” (TYM-HUN) rövid önkitöltős teszt alkalmas a demencia szűrésére és várhatóan alkalmas az EKZ felismerésére is.

• Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül

  89-91

  Kocsis Judit Ilona

  Megtekintések száma:

  103

  Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.

• Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére

  34-46.

  Kiss Gabriella

  Megtekintések száma:

  213

  Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
  Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
  Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.