Search

Search Results

• Democratic values – discriminative practices regarding to the status of the elderly

  64-76.

  J. Hell

  Views:

  159

  The scientific study of gerontology in Hungary has a short history. Perhaps that is why the
  meaning of gerontology is erroneously restricted to the type belonging to biology and medical
  sciences by many. The present study argues that human and social science gerontology does
  have reasons for its existence. We outline the specific areas of research done by philosophy
  and ethics in connection with the situation of the existence of people, especially that of the
  elderly and describe what their mission consists of. We analyse the history of Western
  philosophical thinking and the moral ideas and values formed by this thinking in thousands of
  years. The basic principles of modern democratic societies are constituted by these ideas:
  liberty, equality, justice, brotherhood, human dignity and human rights. In practice these
  rights are often violated, for example the elderly people are discriminated against their age,
  which violates their equality and justice as well as human dignity. Their disadvantageous
  situation is obvious in the economy, politics, culture, education and relations between
  generations. The task of ethics is the principle criticism of these practices along the Western
  values thus contribution to the formation of human conditions. The demographic crisis of the
  continent is viewed by the EU as based on modern age policy, aids, projects and classical
  Western values.

• Seventies - A dystropia about the Hungarian society

  46-65

  Dalma Tóth

  Views:

  90

  Introduction: Ageing society is an ever-raising issue, however, not so many movies use critics towards it. The movie Seventies had its debut in Hungary 2014. Its specificity is the lens that were used to show the deficits of the attitudes towards the elderly in Hungary.
  Aim: The aim of the paper is to explore the dystopian nature of the pseudo-documentary in order to show a picture of the possible deficits in Hungarian society with the help of the narratives of the artwork.
  Methodology: In this paper a social psychological approach is considered as the process of affective characterization of movie scenes which are analysed with content analysis.
  Theoretical background: There are two main aspects that are held in the analysis, the cognitive schema theory and the nature of dystopian content as a filter for the interpretative framework. Cognitive schema theory is used for perception and cognition of scenes, canonical set-ups, and interpretation-processes. In the analysis, the focus is on the memory objects, the mental models and the cognitive fields.
  Conclusion: The film experience includes a sort of awareness of the perceived scenes, thus the real world can be divided from imagination. Indeed, subjectivity and the shaping process of our reality are serving the demands of one’s aspects. Therefore, the film can be considered as a valuable starting point of a debate of the future of Hungarian society, highlighting the situation of elderly.

• Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára

  142-143

  Szilárd Molnár

  Views:

  99

  Európában jelenleg 4 munkavállaló tart el 1 nyugdíjast, 2060-ra mindössze 2 munkavállaló, így a fiatalokra óriási teher fog hárulni. Magyarország sem lesz kivétel, a munkaképes korúak száma 10 éven belül félmillió fővel fog csökkenni. Ennek oka az idősödő társadalom.

  Viszont a megfelelő politika/szakpolitika mellett ezek a kihívások a befogadóbb növekedés és a nagyobb jólét lehetőségeivé válhatnak azáltal, hogy meghosszabbítják a munkával töltött időszakot, jobban kihasználják az idősödő emberek tudását és készségeit.

  A legfontosabb kérdés, hogy az idősödő korosztály előtt álló 15-20 évet hogyan, mivel, milyen egészségi, mentális állapotban tölti el? Az emberi tőke beruházásokkal kivédhető számos az idősödő társadalom okozta kedvezőtlen hatás, hiszen, ha aktívak tudnak, - és akarnak maradni a szeniorok, akkor a jövedelemtermelő képességüktől fog függeni az „eltartásuk”, nem a létszámuktól.

  Erre a kihívásra jelenthet választ: a felnőttkori tanulásban való részvételt tömegessé kell tenni. Új és új szakmákat kell elsajátítanunk, új és új készségeket kell begyakorolnunk. Viszont ebben nagyon rosszul áll Magyarország: az Eurostat (2019) adatai szerint a felnőttképzésben résztvevők aránya 5,8 százalék volt hazánkban, miközben ez az arány az EU átlagában 11,3 százalék volt.

  Kecskemét idősödésügyi programjának kiemelt feladata, hogy megtaláljuk azokat az új, innovatív eszközöket, megoldásokat, amelyek elősegítik az ezüst generáció munkahelyi továbbfoglalkoztatását, amelyek új, innovatív módon segítik a társadalmi hasznosság érzését, amelyekkel késztetést éreznek az 50 év felettiek is egy második karrier elindítására, a folyamatos képzésre, a készségeik megújítására.

  Az előadás során bemutatásra kerülnek a multigenerációs munkahelyek előnyei, az új kompetenciák, készségek fejlesztése, a korbarát infrastruktúra, korbarát egyetem kezdeményezése, az aktív korbarát közösségek támogatása, az ezüst generációt támogató kötetlen tanulási környezetet biztosító közösségi kávézó kezdeményezésünk.

• Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében

  61-62

  Tímea Bárdos

  Views:

  96

  A világjárvány kezdete után egy évvel immár rendelkezésre áll az orvostudományi fejlesztések közül a leghatékonyabb ellenszer a fertőző betegségekkel szemben, a megelőző védőoltás. Ennek ellenére a járvány sújtotta országok népességének jelentős része nem kíván élni az oltás nyújtotta védelemmel. De miért is nem élnek az emberek ezzel a lehetőséggel? A kérdésre a válasz nagyon egyszerű, mert az emberek bizonytalanok az oltást illetően, nem elég tájékozódtak a vakcina hatásosságáról, valamint a mellékhatásairól. Az oltással kapcsolatos nézeteket számos egyéni és közösségi tényező befolyásolja.

  Módszer

  Kvalitatív módszertannal végzett kutatásom célja azoknak az okoknak a vizsgálata, amelyek az erdélyi magyar népességben az oltásokkal kapcsolatos bizonytalansághoz vagy éppen az oltásellenességhez társulnak. Vizsgálatom eszköze a részben strukturált interjú, melyet kényelmi-mintavétellel vettem fel 2021 tavaszán. Mintavételi keretemet Székelykál falu (Maros megye) felnőtt népessége jelenti, amelyből 11 főből álló kényelmi mintán dolgoztam.

  Eredmények

  Az interjúválaszokban a politika iránti teljes, valamint az orvostársadalom iránti részleges bizalmatlanság, továbbá az oltásokkal szembeni nagy arányú ellenérzés nyilvánul meg. Válaszadóim nagy többsége következetesen érvel álláspontja mellett, hogy nem tekinti megbízhatónak az oltást és nem szándékozik azt beadatni, inkább lemond az ezzel járó esetleges előnyökről. Eredményeim hozzájárulnak az oltásbizonytalanság és oltásellenesség okainak alaposabb feltárásához.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  László Patyán

  Views:

  295

  The member states of the European Union have to face the challenge of demographic aging. Taking the demographic characteristics of the member states, there are no essential differences in either the current or in the expected future development of the proportion of elderly people. Ageing affects several areas of the welfare regimes, but it is usually the health and pension systems and personal services that are highlighted. This paper deals with a special area of personal services, the family (informal) care and the support of carers in Hungary. The study introduces definitions of the informal care, welfare policies on family caregivers, the systematization attempts of the care policy in the member states, it analyzes the recent past and currently perceived care policy processes and ideologies, and finally describes the specific situation in the former Communist countries through an example of a Hungarian care policy. The basic idea of the article is that although the demographic challenges are similar, but the service policy and the development of the institutional systems show significant differences in each country. In addition to the underdeveloped institutional service system in the different countries, the post-Communist countries lack the supporting tools of the caring family members.