Search

Search Results

• Az idősödő magyar társadalom szociálpolitikai kihívásai

  58-58

  Katalin Talyigás

  Views:

  0

  Az előadás az idősödő magyar társadalom szociálpolitikai kihívásait tekinti át, különös figyelemmel az időskori szegénység és gondozási szükségletek rendszerbeli összefüggéseire. A demográfiai változások, a nyugdíjak reálértékének csökkenése,   az infláció hatásai , valamint az egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai   jelentősen rontják az idősek életkilátásait.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  László Patyán

  Views:

  549

  The member states of the European Union have to face the challenge of demographic aging. Taking the demographic characteristics of the member states, there are no essential differences in either the current or in the expected future development of the proportion of elderly people. Ageing affects several areas of the welfare regimes, but it is usually the health and pension systems and personal services that are highlighted. This paper deals with a special area of personal services, the family (informal) care and the support of carers in Hungary. The study introduces definitions of the informal care, welfare policies on family caregivers, the systematization attempts of the care policy in the member states, it analyzes the recent past and currently perceived care policy processes and ideologies, and finally describes the specific situation in the former Communist countries through an example of a Hungarian care policy. The basic idea of the article is that although the demographic challenges are similar, but the service policy and the development of the institutional systems show significant differences in each country. In addition to the underdeveloped institutional service system in the different countries, the post-Communist countries lack the supporting tools of the caring family members.

• Idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltsége a COVID-19 idején

  55-56

  Anett Mária Tróbert

  Márton Bagyura

  Zsuzsa Széman

  Views:

  476

  Az elöregedő társadalmakban a növekvő idősgondozási igénnyel nem jár együtt az ellátórendszerek kapacitásának növekedése, így előtérbe kerülnek a költséghatékony gondozási formák (például házi segítségnyújtás), valamint megnövekszik az informális gondozás és a család gondozói szerepe. A családi gondozók megterhelődéséből fakadó esetleges kimerülés, kiégés tovább növeli a szociális és egészségügyi ellátórendszerek terheltségét, a családi gondozók támogatása ezért égetően fontos.

  Kutatásunk az idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltségét vizsgáló korábbi PhD kutatásra épül. Célja a gondozási feladatokból fakadó megterheltség mértékének, dimenzióinak vizsgálata, valamint választ keresünk arra, hogy a gondozási megterheltség milyen hatással van a családi gondozók munkahelyi, professzionális munkavégzésére. Mivel a kutatás a COVID-19 járvány idején zajlott, vizsgáltuk a családi gondozók járványhelyzethez kötődő plusz terheit, illetve az ezekhez kapcsolódó erőforrásokat, megküzdési módokat is. A kutatáshoz használt online kérdőívben két, hazánkban még nem használt új mérőeszközt is alkalmaztunk: a gondozói megterheltséget mérő Cope Index-et, valamint a kiégés mérésére szolgáló OLBI kérdőívet. Az adatok feldolgozása kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott. A járványhelyzethez kötődő terhekre vonatkozó válaszok szerint a családi gondozók a járvány miatt a már meglévő terheik fokozódásáról számolnak be, emellett számos új kihívással is szembesülnek. Nehezebb a munkavégzés, ügyintézés, bevásárlás, gyakoribb az izoláció, a szorongás, az összezártságból fakadóan gyakoribbá válhatnak a családi konfliktusok. Előfordult, hogy a házi segítségnyújtás korlátozottabban volt elérhető, a gondozó családtagnak a szociális szakembert, gondozónőt is helyettesítenie kellett. Azokban az esetekben, amikor a gondozott még részben önálló, a járvány miatt kénytelen volt otthon maradni, az ebből fakadó plusz feladatokat szintén a családtagoknak kellett felvállalniuk. Teherként jelent meg a megfertőzés félelme is.

• Attitudes of Roma/Gypsy Adults Towards the Care of Their Elderly Loved Ones

  30-45

  Dalma Tóth

  Irén Godó

  Views:

  365

  Caring for older people is a challenge for all societies. There has been a lot of research on elderly care to help make it as effective as possible. The aim of this study is to provide an overview of the Roma/Gypsy elderly care among ethnic minorities, using national and international trends. The choice of the target group in our framework was not accidental - the Roma/Gypsy minority is considered vulnerable in terms of several factors, which means risks for elderly care in terms of inequalities. In addition to the main concepts of elderly care, the paper will address the opportunities and constraints of the legal environment, the relationship between elderly care and health care, and the factors that shape quality of life and well-being, as well as strategies (formal and informal) that are emerging as trends at national and international levels.