Keresés
Keresési eredmények
-
E-health alkalmazások növekvő jelentősége az időskori aktivitásban a COVID19 járványhelyzet alatt
66-67Megtekintések száma:120Az e-health alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek a mindennapi életünkben. Míg korábban a digitalizáció fejlődése játszott jelentős szerepet az e-health népszerűségében, mára a kialakult járványhelyzet segítette a minél szélesebb körű elterjedést. A digitalizáció folyamatai és az e-health vizsgálata kapcsán több olyan saját kutatási eredmény kaptunk, amelyekben az orvosi, szakmai társadalom jelentős része csupán egyfajta lehetőségként tekintett az e-health megoldásaira. Ezt az úgynevezett „lehetőség” definíciót jelentősen átformálta a COVID19 járványhelyzet. Napjainkra egyértelművé vált, hogy az e-health biztosította lehetőség mára jól használható, sok esetben kompatibilis megoldásokat is tud biztosítani az érintettek számára. Bár tudható, hogy ezeket a „megoldásokat” az orvos beteg érintkezések számának csökkentése kényszerítette ki, ugyanakkor más területen is megmutatkoznak az előnyei. A Campus Mundi támogatásával lehetőségünk volt egy olyan kutatás lefolytatására, amelynek keretében a kanadai-magyar diaszpóra körében folytattunk kérdőíves kutatásokat. A kérdőívek tematikája egyrészt az e-health és a generációs szokások, másrészt az életminőség, a jól-lét, a fogyasztási különbségek témaköreinek mátrixszerű kombinációival készültek.
A kutatások eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy Kanadában jóval a COVID19 járvány előtt is volt már szerepe az okosmegoldásoknak az 55 éven felüliek körében. A járványhelyzet pedig jóval feljebb tolta az e-health megoldások használóinak belépési életkorát. A kimondottan prevenciós vagy egészségmegőrző alkalmazásokat használók körében a belépési küszöb 75 év felett is volt sok alkalommal, amely alapján kijelenthető, hogy a használók száma több kohorsz csoportot foglal magában. Kimondottan érdekes eredménynek számít a nyugdíjjal rendelkezők körében, hogy az otthoni multi-mix tevékenységek körében a mindennapos e-health területéhez tartozó okosmegoldások a TOP10 legkedveltebb tevékenységek körébe tartoznak.
-
Időskorúak a karantén helyzetben
32-33Megtekintések száma:377A Covid19 járvány 2020 tavaszán hazánkban több korlátozó intézkedés bevezetését tette szükségessé. A járvány által leginkább veszélyeztetett idősek sok szempontból a korlátozó intézkedések által leginkább érintett korcsoporttá is váltak.
Kutatócsoportunkkal 2020 május-júniusában az egész országra kiterjedő interjús adatfelvételre épülő kutatást végeztünk, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a járvány kapcsán hozott korlátozó rendelkezéseknek milyen egyéni és közösségi hatásai voltak a 60+ népesség körében. Célunk a megjelölt célcsoport problémáinak, nehézségeinek definiálása volt helyi, közösségi kulcsemberek megkérdezésével.
A kutatás során olyan érintett, azaz 60 év feletti személyeket kérdeztünk meg, akik a saját közösségükben valamilyen központi szerepet töltenek be, ezáltal jó rálátásuk van a saját korcsoportjukban jelentkező mindennapos problémákra, nehézségekre, melyek az új típusú vírus kapcsán alakultak ki. A mintavételi keretet első körben a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége listája biztosította, ezt egészítettük ki a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége szervezettel. Megyénként egy vezetővel és az általa ajánlott plusz egy fővel - akinek ugyancsak rálátása van az idősek közösségére - készítettünk interjút. A minta tervezett elemszáma 38 volt (megyénként két fő), végül 42 interjú realizálódott úgy, hogy minden megyét elértünk. Két megyében készült csak egy-egy és négy megyében több mint két interjú. Az interjúkat telefonon, illetve online készítettük. A megkérdezettek közül 26 nő és 16 férfi volt. A vizsgálatnak két fókusza volt: 1) közösségi szint – hogyan látják a szervezetek vezetői a saját közösségükhöz tartozók mindennapjait a járvánnyal kapcsolatos rendelkezések után 2) egyéni szint – milyen saját tapasztalata van a megkérdezettnek a járvány hatásaival kapcsolatban.
Az interjúk alapján általában elmondható, hogy a karantén idején az idősekkel foglalkozó szervezetek odafigyeltek tagságukra, igyekeztek fenntartani mindenkivel a kapcsolatot és többnyire az új infokommunikációs technológiát használva, összekötötték a tagságot egymással. A kapcsolattartás az információáramláson túl a szabadidős tevékenységekről szólt, számos innovatív ötlet valósult meg.
Az idősekre az összetartás az egymásra való odafigyelés volt jellemző. Leginkább azok esetében fogalmaztak meg problémákat, akik nagyvárosokban, lakótelepeken, erkély nélküli lakásokban élték meg a karantént. A interjúalanyok meglátása és tapasztalatai szerint a vidékiek, illetve a kerttel, udvarral rendelkezők mentálisan is könnyebben vészelték át a korlátozásokat. Általános tapasztalat, hogy az idősek betartották a szabályokat, viselték a maszkot, kesztyűt, bár a vásárlási korlátozást nehezebben fogadták. A karantén első 4-5 hetét általában otthoni tevékenységgel töltötték, viszont ennek lejárta után már érezték a társaság hiányát, a korlátozásokat nehezebben viselték. Legtöbben azt fogalmazták meg, hogy a gyerekekkel, főleg az unokákkal, dédunokákkal való kapcsolat hiányzott nagyon.
Az idősekkel foglalkozó szervezetek vezetői a karantén elején a már leszervezett programok lemondásával töltötték idejük nagy részét, illetve próbálták egyben tartani a közösséget. A járványhelyzet javulásával enyhülő intézkedések már lehetővé tették azt is, hogy a közösségek visszaállítására, újraindítására tegyenek lépéseket.
Összességében elmondható, hogy az idősekkel foglalkozó szervezetek és az ezekhez a közösségekhez tartozó idősek a karantén idején is próbálták fenntartani egymással a kapcsolatot, fontos volt számukra a közösségi élet, a közös programok, események. A közösség fenntartása reményében és érdekében képesek voltak újszerű, innovatív ötleteket is kitalálni és megvalósítani.
Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.
-
Szívbarát torna offline és online
37Megtekintések száma:111A Debreceni Szív Egyesület 1982-ben nyitotta meg kapuit. Fő tevékenységei közé tartozik a szív és érrendszeri betegek késői, III. fázisú rehabilitációja, a primer és szekunder prevenció egyaránt. Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a betegek fizikai és lelki állapotának javítását és megőrzését. Ennek érdekében különböző nehézségű és típusú tornákat biztosítunk gyógytornászok és gyógytestnevelő tanárok vezetésével, folyamatos orvosi kontroll mellett, hogy minden betegcsoport megtalálja a számára legbiztonságosabb és leghatékonyabb testmozgást, melynek hatására javulhat a terhelhetőség és a kardiorespiratorikus állóképesség. E mellett kirándulásokat, főzéseket, közös bowlingozást, röplabdázást, edukációs délutánokat szervezünk a tagok számára, melyek segítik a közösségbe való beépülést, és segítik a betegtársakkal való kapcsolatépítést.
A COVID19 járvány nem könnyítette meg a helyzetünket. A betegek egészségi állapotának megőrzése és biztonsága érdekében egyesületünk bezárta kapuit. A vezetőség közös megegyezése alapján a tornaórákat online módon folytathatták tovább a tornatanáraink. Bár a kezdetekben sok nehézségbe ütköztünk, végül elértük a célunkat. A betegek továbbra is, akár minden nap folyamatos szakmai kontroll mellett mozoghatnak, láthatják egymást, beszélgethetnek, és bár hiányzik nekik a közvetlen emberi kapcsolat és a közösség, a tornák segítségével folytathatják a már megszokott életmódjukat, bízva abban, hogy minél hamarabb újra láthatják egymást, és közösen tudnak újra harcolni az egészségük fenntartásáért.
-
Culture on Prescription in Portugal: cultural experiences promoting health in lonely people and older adults
11-13Megtekintések száma:71Social connections play a vital role in personal well-being. Loneliness, characterized by a lack of meaningful social engagement, has emerged as a significant public health concern in Europe, especially after COVID19 pandemic, when the problem was labelled by the media as a “loneliness epidemic” (Berlingieri et al., 2022). According to Casabianca & Kovacic (2022), older adults are especially vulnerable to loneliness due to all the life transitions and disruptive life events they face. Loneliness is more prevalent among Europeans aged 50 and above in southern and eastern regions (ranging from 31% to 46%) compared to western and northern areas (ranging from 10% to 30%).