Keresés

Keresési eredmények

• Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés

  14-28

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  880

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
  Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
  Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

• Állatterápia hatása idősek distressz állapotára

  78-91.

  Virginás Zolna

  Megtekintések száma:

  446

  Az állat-asszisztált terápiát (AAT), mint módszert Boris Levinson amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy milyen különbségek vannak a distressz állapotban, állatbaráttal rendelkező, valamint állatbarát nélküli egyedül élő idősek között. Összesen 111 személy vett részt a kérdőíves felmérésben és 20 személy a kutatásban. Az időseket beavatkozás előtt-után egyénenként, objektív pszichológiai módszerekkel felmértük (DASS-Depresszió, Szorongás és Stressz Skálával), hogy képet kapjunk a beavatkozás sikeréről. Az eredmények alapján, feltételezésünk igaznak bizonyult, az állatterápiának van hatása az idősek distressz állapotára. Hatékonyan használható terápiás módszer, depresszió, szorongás és stressz kezelésére.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  533

  A demográfiai öregedés kihívásaival az Európai Unió minden tagállamának szembe kell néznie. Ha a tagállamok demográfiai jellemzőit tekintjük, látható, hogy nincsenek lényegi eltérések sem az időskorúak jelenlegi arányában, sem pedig e ráták várható jövőbeni alakulásában. A demográfiai és társadalmi öregedés a jóléti rezsimek több területét is érinti, de ezek közül általában az egészségügyi és nyugdíjrendszert és a személyes szolgáltatásokat szokták a középpontba helyezni. A tanulmány a személyes szolgáltatások egy speciális területével foglakozik, mely ma a legtöbb posztkommunista országban éppoly új, mint amilyen régi: ez a család által végzett gondozás s ennek támogatása. A tanulmány kitér a családi gondozók támogatásával kapcsolatos jóléti politikák ismertetésére, megvizsgálja a tagállamok gondozási politikájának rendszerezési kísérleteit, elemzi a közelmúltbeli és jelenleg érzékelhető gondozáspolitikai folyamatokat, ideológiákat, s végül kitér a volt kommunista országok sajátságos helyzetére, majd bemutatja Magyarország a családi gondozással kapcsolatos gondozáspolitikáját. Az esszé alapgondolata, hogy a demográfiai kihívások ugyan hasonlók, de a szolgáltatás politika, az intézményi rendszerek fejlettsége komoly eltéréseket mutat országonként. Az országok fejletlen intézményes szolgáltató rendszerei mellett a gondozó családtagokat támogató eszközöknek pedig igencsak híján vannak a posztkommunista tagállamok.

• Magyar Gerontológia 15 (42) 2023 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  50

  Tisztelt Olvasó!

   A Magyar Gerontológia 2023. évi rendes száma 11 írást tartalmaz a gerontológia és geriátria különböző területeiről. A közlemények közül három angol nyelven jelent meg, egy a fülöp-szigeteki idősellátásról ad képet, egy közlemény az AGE Barometer kritikai elemzését vállalta, míg Papp Katalin szerkesztőségi tagunk a HOMeAge nemzetközi projektet mutatta be az idősebbek referenciacsoportja szemszögéből. A magyar közlemények között több foglalkozik az idősödés pszichológiai aspektusaival. Az ez iránt érdeklődőknek elsősorban Ferwagner Anna és Kegyes Lilla tanulmányait ajánlom megtekintésre. Az időskori bőrápolás, illetve a masszázs mellett számos társadalomtudományi fókuszú tanulmány színesíti a lapszámot. Tóth Dalma kiváló elemzése az idősödés értelmezéséről szól a cyber térben, míg Fontanini Mónika az olaszországi demencia terv és demencia barát programok bemutatását és elemzését vállalta. Egy tanulmány az időskori abúzusok fogalomrendszerét mutatja be, míg egy elemzés az alacsony nyugdíjból élés, illetve a nyugdíjasok szegénységkockázatának kérdéseit elemzi. Szeretnénk felhívni a tisztelt olvasó figyelmét továbbá a 2024 évben is megrendezésre kerülő Konferenciánkra, melynek felhívását már el lehet érni a Debreceni Egyetem konferencia és rendezvény honlapján. Várjuk Önt is szeretettel előadóként, vagy résztvevőként a Gerontológiai Napok 2024. Nemzetközi Tudományos Konferencián október 10-én magyar nyelven, míg a nemzetközi Konferencia napon október 11-én angol nyelven! A Konferenciánkra a honlapon tudnak regisztrálni. A 2023-ashoz hasonlóan, - reményeink szerint, a 2024-es Konferenciánk is akkreditált pontszerző szakmai tanácskozásként (szociális és egészségügyi területen) kerül megrendezésre. A szerkesztőbizottság nevében:

  Patyán László

  főszerkesztő

• Quality of life of elderly stroke patients and their caregivers

  38-39

  Parová Valéria

  Sováriová Soósová Mária

  Suchanová Renáta

  Megtekintések száma:

  202

  Stroke represents a major societal representation as well as economic problem in an individual's life. The question arises in connection with the life of the patient oneself as well as in one’s whole family. Stroke is one of the most common diseases affecting people at an old age.

• Skills and abilities of elderlies

  45-46

  Katalin Papp

  Megtekintések száma:

  151

  The third millennium is the era of the big info-technological explosion. Older people have to make friends with the technology they were not born into. They need to learn new knowledge and skills for everyday use.