Keresés

Keresési eredmények

• Bevezető

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  49

  Tisztelt Olvasó!

  A 2021-es Gerontológiai Napok a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának 14. alkalommal megrendezett éves tudományos konferenciája, nem csak azért páratlan, mert egyetlen ilyen tematikájú nagy múltú konferencia magyar egyetem szervezésében, hanem azért is, mert az érintett tudományterületek sokszínűsége mellett jellemzi a résztvevők sokszínűsége is. A tudományos kutatók, oktatók és PhD hallgatók mellett, az idősellátásban, idősek támogatásában tevékenykedő szakemberek és más érdeklődők is meghallgatják az itt elhangzó előadásokat, bekapcsolódnak a vitákba, szimpóziumokba és kerekasztalokba.

  Nagyon köszönjük a visszajelzéseket (dicséretet, kritikát, javaslatot, kérést) amelyeket a Konferencia során, és azt követően is eljuttatnak hozzánk a résztvevők!

  Ebben a tudományos folyóirat különszámban a Konferencián elhangzott előadások absztraktjait olvashatják.

  Elsőként Prof. Dr. Tóth Miklós plenáris előadásának rövid összefoglalója, majd az angol nyelvű előadások kivonatai és a magyar nyelvű absztraktok érhetőek el ezen a felületen.

  Várjuk Önöket a Gerontológiai Napok 2022. rendezvényen is!

  Bene Ágnes
  a Különszám szerkesztője

• Trends of smoking and alcohol consumption after acute myocardial infarction – a gerontological meta-analysis

  66-67

  György Jóna

  Megtekintések száma:

  6

  The core aim of this conference presentation is to demonstrate how health behaviors of elderly social groups could be shifted by perceived social support (PSS) after acute myocardial infarction (AMI). More precisely, this presentation focuses on examining how elderly people could quit smoke and accept moderate alcohol consumption by PSS to improve their complex health conditions.

• Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény

  52-65

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  272

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az idős emberek milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben (egyedüllét, családdal és barátokkal töltött idő, háztartási munkavégzés, szabadidős vagy alkotó tevékenység).
  Módszer: Vizsgálatunkban az Oláh-féle flow- és antiflow-élményt (szorongás, unalom, apátia) vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk.
  Eredmények és következtetések: Alkotó tevékenység és egyéb szabadidős tevékenységek végzése során összességében nagyobb flow és kisebb antiflow-élmény élhető át, mint háztartási munkák végzése közben. A családi körben átélt flow az időseknél magasabb, mint a baráti társaságban átélt. Az alkotó tevékenységgel foglalkozók magasabb flow- és alacsonyabb antiflow-élményről számoltak be egyedüllét során, mint az egyéb szabadidős tevékenységgel foglalkozó kontrollcsoport.

• Skills and abilities of elderlies

  45-46

  Katalin Papp

  Megtekintések száma:

  6

  The third millennium is the era of the big info-technological explosion. Older people have to make friends with the technology they were not born into. They need to learn new knowledge and skills for everyday use.

• Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés

  14-28

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  424

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
  Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
  Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

• Állatterápia hatása idősek distressz állapotára

  78-91.

  Virginás Zolna

  Megtekintések száma:

  203

  Az állat-asszisztált terápiát (AAT), mint módszert Boris Levinson amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy milyen különbségek vannak a distressz állapotban, állatbaráttal rendelkező, valamint állatbarát nélküli egyedül élő idősek között. Összesen 111 személy vett részt a kérdőíves felmérésben és 20 személy a kutatásban. Az időseket beavatkozás előtt-után egyénenként, objektív pszichológiai módszerekkel felmértük (DASS-Depresszió, Szorongás és Stressz Skálával), hogy képet kapjunk a beavatkozás sikeréről. Az eredmények alapján, feltételezésünk igaznak bizonyult, az állatterápiának van hatása az idősek distressz állapotára. Hatékonyan használható terápiás módszer, depresszió, szorongás és stressz kezelésére.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  220

  A demográfiai öregedés kihívásaival az Európai Unió minden tagállamának szembe kell néznie. Ha a tagállamok demográfiai jellemzőit tekintjük, látható, hogy nincsenek lényegi eltérések sem az időskorúak jelenlegi arányában, sem pedig e ráták várható jövőbeni alakulásában. A demográfiai és társadalmi öregedés a jóléti rezsimek több területét is érinti, de ezek közül általában az egészségügyi és nyugdíjrendszert és a személyes szolgáltatásokat szokták a középpontba helyezni. A tanulmány a személyes szolgáltatások egy speciális területével foglakozik, mely ma a legtöbb posztkommunista országban éppoly új, mint amilyen régi: ez a család által végzett gondozás s ennek támogatása. A tanulmány kitér a családi gondozók támogatásával kapcsolatos jóléti politikák ismertetésére, megvizsgálja a tagállamok gondozási politikájának rendszerezési kísérleteit, elemzi a közelmúltbeli és jelenleg érzékelhető gondozáspolitikai folyamatokat, ideológiákat, s végül kitér a volt kommunista országok sajátságos helyzetére, majd bemutatja Magyarország a családi gondozással kapcsolatos gondozáspolitikáját. Az esszé alapgondolata, hogy a demográfiai kihívások ugyan hasonlók, de a szolgáltatás politika, az intézményi rendszerek fejlettsége komoly eltéréseket mutat országonként. Az országok fejletlen intézményes szolgáltató rendszerei mellett a gondozó családtagokat támogató eszközöknek pedig igencsak híján vannak a posztkommunista tagállamok.

• Hypo- and dysgeusia in oral frailty

  43-44

  V.A. Mogilev

  Megtekintések száma:

  3

  The purpose of the research is to identify the patterns and dependence of taste formation in elderly and senile people on various factors and dental status, as well as the development of methods for early diagnosis and prevention.

• The impact of Covid-19 pandemic on older adults with dementia and their caregivers: a narrative review

  46-49

  Stamati Kyriaki

  Argyri Theodora

  Balafouti Angeliki

  Ouissa Antonia-Stefania

  Eleni Alevizopoulou

  Megtekintések száma:

  39

  The purpose was to gather the existing literature, provide an up-to-date overview and, in the future, to continue the research for this important topic.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  489

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Quality of life of elderly stroke patients and their caregivers

  38-39

  Parová Valéria

  Sováriová Soósová Mária

  Suchanová Renáta

  Megtekintések száma:

  17

  Stroke represents a major societal representation as well as economic problem in an individual's life. The question arises in connection with the life of the patient oneself as well as in one’s whole family. Stroke is one of the most common diseases affecting people at an old age.

• Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study

  29-30

  Karnjuš Igor

  Bogdan Denis

  Prosen Mirko

  Ličen Sabina

  Megtekintések száma:

  86

  Introduction:
  Spiritual care is an important component of holistic care in nursing. However, health care workers are not unanimous in who is responsible for the spiritual care of patients. It is likely that nurses are best suited to provide spiritual care because of the nature of their work, which requires constant contact with patients. Yet, meeting spiritual needs is not well defined in the role of nurses and is not always taught comprehensively in formal nursing education programmes. The aim of this study was to explore the extent to which nurses working in social care settings implement interventions related to spiritual care in their daily practise, how they perceive their knowledge of spiritual care, and the extent to which this dimension of care was included in their nursing education programmes.
  Methods:
  A non-experimental quantitative descriptive research study was used. In April 2020, 214 nurse assistants and registered nurses from 12 nursing homes in Slovenia participated in the study. The questionnaire used in the study included 12 statements related to 3 main areas: i) knowledge of the concepts of spirituality and religion, ii) implementation of spiritual/religious interventions in daily practice, iii) spirituality in nursing education. The individual statements were rated by the respondents on a 5-point Likert scale (1 - strongly disagree to 5 - strongly agree). The questionnaire had adequate internal consistency (Cronbach alpha = 0.857). Data were described using calculated means, Mann-Whitney U test, and Spearman correlation coefficient. A p-value ≤ 0.05 was considered significant.
  Results:
  Regular spiritual assessment of nursing home residents is rarely performed by nurses (x̄=2.73, s=1.03). Female nurses (U=2191.500, p=0.008) and nurses who described themselves as religious (U=3314.000, p=0.001) implement spiritual/religious interventions in daily practice to a greater extent; they also expressed higher knowledge of the concepts of spirituality and religion compared to the others (religious/non-religious: U=2920.000, p=0.000; female/male: U=1885.000, p=0.000). The implementation of spiritual/religious interventions in daily practice correlated positively and statistically significantly mainly with self-perceived knowledge of the concepts of spirituality and religion (r=0.495, p=0.000) and the extent to which the content of spiritual care was represented in their nursing education program (r=0.494, p=0.000). However, nurses emphasized that the concept of spirituality and spiritual care tended to be poorly represented in formal nursing education programs (x̄=2.76, s=0.89).
  Discussion and conclusions:
  Individual characteristics, particularly self-reported religiosity and gender, appear to have an important influence on the implementation of spiritual/religious interventions in daily practise. In addition, our study suggests that the level of knowledge about the concepts of spirituality and religion influences nurses' willingness to implement spiritual care with their residents. Therefore, nursing educators need to develop curricula that include strategies to increase trainees' awareness of spiritual care. Current international research efforts on perceptions of spirituality and spiritual care in nursing offer important contributions to understanding the role of nursing in relation to spirituality and to developing educational content and approaches for both undergraduate and lifelong learning in nursing.

• Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások

  101-102

  Nádasdi Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  145

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.