Keresés

Keresési eredmények

• A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása

  84-91

  Palik Mátyás

  Vas Tímea

  Megtekintések száma:

  93

  Napjainkban, egymástól függetlenül több nemzetközi légiközlekedési- és repülésbiztonsági szervezet, valamint nemzei hatóság kutatja a – repülésben egyre nagyobb szerephez jutó – pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) repüléseinek szabályozási kérdéseit. Választ keresnek arra, hogy miként lehetne ezeket az intelligens eszközöket még nagyobb biztonsággal üzemeltetni a jelenlegi és a várható légi forgalomba. Magyar légiközlekedési szakemberek egy csoportja, Európai Uniós források felhasználásával már közel két éve folytat kutatásokat e területen. E kutató csoportba dolgozó szerzők a cikkükben ismertei k a légi robotok alkalmazásában rejlő kockázatokat, bemutatják az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Krii kus  infrastruktúra védelmi kutatások” nevű kutatási program részét képező, az UAV-k alkalmazásának jogszabályi környezetét vizsgáló projektet. Részletezik a kiemelt kutatási terület vizsgálatával elérendő céljaikat, az eddig elért-, valamint a várható eredményeiket. 

• Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek

  88-98

  Békési László

  Békési Bertold

  Megtekintések száma:

  146

  Pilóta nélküli repülőgépeket, helikoptereket évtizedek óta fejlesztenek a gyártók, ilyen eszközök tömege néhány dkg-tól tí z tonnáig terjedhet. Ezeket olyan feladatokhoz is használhatják, amelyek túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassak, éppen ezért elsősorban a katonai repülésben jutott ak szerephez (felderítésnél, megfigyelésnél, vagy akár fegyveres támadásoknál). A pilóta nélküli légijárművek sárkányszerkezeti megoldásai „színesebbek” mint a pilóták által vezetett gépeké, ami azzal magyarázható, hogy a nem szokványos megoldások is jóval kisebb anyagi kockázatt al próbálhatók ki. Az UAV-k
  (Unmanned Air Vehicle) sárkányszerkezete is kisebb és a tervezők sem annyira elfogultak az egyes megoldásokat illetően. A sárkányszerkezet kialakítását tekintve alapvetően három különböző megoldás ismerhető fel: merevszárnyas; forgószárnyas; hibrid hajtású kialakítás. A fel és leszállás módja szerint három csoportba sorolhatók: vízszintesen felszálló (Horizontal Take Off and Landing – HTOL), függőlegesen felszálló (Verti cal Take Off and Landig – VTOL), és ezek kombinációja. Az írásmű célja a VTOL tí pusok paramétereinek ismertetése, az alkalmazási lehetőségek és korlátozások bemutatása. 

• Pilóta nélküli légijárművek energia forrásai

  92-100

  Juhász Márta

  Békési Bertold

  Megtekintések száma:

  152

  A helyváltoztatás leggyorsabb és legpraktikusabb formája a repülés, amely évezredek óta foglalkoztatja az embert. Napjainkra kulcsfontosságúvá növekedett a légi forgalom, az energiaválság, a környezetvédelem együttes hatására - a repülőgépek fedélzetén használt energiaforrás. A repülésbiztonság fontossága mellett manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetbarát üzemeltetés. A fosszilis üzemanyagok alacsony hatásfokú elégetésekor jelentős a káros anyag kibocsátás, nagy a zajterhelés ami még a repülőterektől távol élőket is zavarja. Ma a kutatók, fejlesztők a leghőbb vágya a hatékony, tiszta,  csendes repülőgép megalkotása ezért mintegy új ötletként a villamos áramot próbálják ebben a formában hasznosítani a repülőgép fedélzetén. Az írás néhány jellemző pilóta nélküli légijármű példáján keresztül mutatja be a különféle energiaforrásokat.