Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére
    141-151
    Megtekintések száma:
    181

    A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
    igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.

  • A számviteli szolgáltatók felelőssége
    144-152
    Megtekintések száma:
    167

    A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedet , kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsítet éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztot  követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálai kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek  megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami
    szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja.