Keresés

Keresési eredmények

• Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata a területhasználat tükrében

  69-75

  Gombás Ádám

  Sárközi Edit

  Kardos Levente

  Angyal Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  158

  Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutatjuk be: Aranyhegyi-patak Hosszúrétipatak és Keserű-ér. A kisvízfolyások különösen érzékenyek a környezetükből érkező, a vízgyűjtő területükről származó diffúz és pontszerű szennyezőforrásokra. Hidrológiai jellemzőik alapján a patakok nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. A vizsgált vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak adódott az elvégzett fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Mindhárom patak tápanyaggal terhelt, amely egyértelműen antropogén hatást mutat.

• Kommunikációs stratégiák az angol társalgási nyelvhasználatban

  61-67

  Tóthné Herbst Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  169

  A nyelvtanulók végső célja hatékonyan és folyékonyan kommunikálni a tanult idegen nyelven, ami nem könnyű feladat elé állítja őket. Hosszú évekig tanulják a nyelvet, és megtörténhet, hogy bár minden nyelvtani szerkezettel tisztában vannak, valós szituációban még egy pohár vizet sem sikerül kérni. A kérdés, amire szeretnék választ kapni, vajon a kommunikációs stratégiák használata célirányos tanítással segítene-e a nehézségek leküzdésében? Néhány évvel ezelőtt végeztem egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben használnak bizonyos stratégiákat a nyelvtanulók. Az akkori kiadványok még nem foglalkoztak külön funkciók szerint besorolt kifejezésekkel a tananyagban, akkor saját listát használtunk. Az újabb tankönyvek viszont kiemelik a hasznos kifejezéseket. A kérdés tehát, hogy ez a figyelemfelkeltés meghozza-e a változást a tanulók kommunikációjában.

• Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban Budapest XI. Kerületében

  76-83

  Karlik Máté

  Papp Richárd Zoltán

  Angyal Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  139

  A talajok szennyezőanyag-tartalmát leginkább az antropogén hatások befolyásolják, a nagyvárosokban elsősorban az építkezések, közúti forgalom, a nem megfelelő csatornázás, az esetleges csatornatörésekkor talajba kerülő különböző anyagok. Ezen anyagok elhelyezkedése, mozgása a talajban folyton változik, függ a szennyezés mértéke függ a felszíntől való távolságtól, a talaj összetételétől, a hatás mértékétől, a talaj vastagságától, a talajt alkotó ásványok összetételétől és azok arányától, stb. Tanulmányunkban Budapest XI. kerületének városi talajaiban lévő nehézfémtartalmat vizsgáztuk a talajok különböző kémiai és ásványtani tulajdonságai alapján. A munkánk során bizonyítást nyert, hogy az erős antropogén hatás alatt álló városi talajokban a határértékeket többszörösen meghaladó króm tartalom is előfordulhat, amely komoly aggodalomra adhat okot. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenhetjük, hogy a szennyező anyagok nem természetes eredetűek, minden esetben valamilyen emberi tevékenységre vezethetők vissza. A SEM-EDX mérésekből arra következhetünk, hogy a mért nehézfémek a talajokban elemhelyettesítésként vannak jelen, vagy egyes agyagásványokba épülve, illetve azok felületén dúsulhatnak.

• A fenntartható fejlődés feltételeinek megjelenése a nagykörűi lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei

  68-79

  Ásványi Katalin

  Marjainé Szerényi Zsuzsanna

  Zsóka Ágnes

  Megtekintések száma:

  191

  A fenntartható fejlődés egyik célja a helyi közösségek megtartása, helyi boldogulásának biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a káros következmények enyhítése vagy kiküszöbölése. Kutatásunk során többek között arra kerestük a választ, hogyan viszonyul a helyi lakosság a fenntartható fejlődéshez. Milyen preferenciákkal rendelkeznek a lakóhelyük megőrzésével, fejlesztésével kapcsolatban, látnak-e különös veszélyeket, fenyegetéseket? Milyen időtávon gondolkodnak és milyen megoldási technikákat látnak a problémákra? Mennyire tartanak szem előtt fenntarthatósági szempontokat? A válaszokat Q-módszerrel kerestük, melyhez 46 állítást fogalmaztunk meg nyolc témakörben: helyi kötődés; helyi együttműködés; cselekvési hajlandóság; gazdálkodás; időtáv; veszélyek; megoldások. A Q módszer a válaszadókat faktorokba rendezi, aszerint, mely állításokat preferálják jobban, melyeket kevésbé. Az eredmények rendkívül jól alkalmazhatóak a fenntarthatósági problémákhoz való viszonyulások megértéséhez.

• Nitrogén és C vitamin tartalom összefüggései zellergumóban homoktalajon

  327-331

  Pető Judit

  Cserni Imre

  Hüvely Attila

  Vojnich Viktor József

  Tóthné Taskovics Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  107

  Kísérletsorozatunkban zeller tesztnövényt alkalmaztunk, liziméteres jellegű tenyészedényekben figyeltük meg a növény növekedését, tápelem tartalmát és ezek összefüggéseit. Jelen közleményünkben a különböző dózisú nitrogén műtrágya adagok (abszolút kontroll, alaptrágyázott, alap +60/120/180 kg/ha N, valamint alap+ 240 kg/ha N (számított N szerves trágya formájában) hatását mutatjuk be. A zellergumó N-tartalma a nitrogén dózisok függvényében jelentős mértékben növekedett; valamint a gumók N-tartalma és a C vitamin tartalma között erős pozitív korrelációt (r= 0,815, p < 0,025 szinten) mutattunk ki. Eredményeinkből megállapítható, hogy kísérleti elrendezésünkben homoktalajon, – a kolloidtartalmat gyarapító és a talajszerkezetet javító - szervestrágyázás bizonyult legkedvezőbb hatásúnak.

• A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

  31-37

  Naárné Tóth Zsuzsanna

  Naár Antal Tamás

  Sőreg Ádám Pál

  Vinogradov Szergej

  Megtekintések száma:

  126

  A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
  elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

• A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon

  247-253

  Deák Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  133

  A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.

• A települési zöldterületek jelentőségének, fenntarthatóságának vizsgálata

  29-33

  Horváth Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  120

  A növényzettel fedett különböző rendeltetésű területek közös tulajdonsága, hogy sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak alakításában. A zöldterületek jelentősége az urbanizálódással egyre fokozódik. Vizsgálatainkat a Homokhátság településein végeztük, melyek kiterjednek a zöldterületek sajátosságaira, értékeire és a fenntarthatóság szempontjából felhasználható perspektívikus növény taxonokra.