Keresés

Keresési eredmények

• Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény-kísérletben paradicsommal

  183-189

  Gáspár Tamás

  Dudás Anita

  Kotroczó Zsolt

  Wass-Matics Heléna

  Trugly Bence

  Győri Attila

  Szalai Zita

  Biró Borbála

  Megtekintések száma:

  113

  Az elmúlt évtizedekben a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari agrokémiai termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Napjainkra a sokszor gondatlan és túlzott használat – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. A fenntartható szemléletű termesztéshez olyan mikrobiális oltóanyagok, bioeffektor termékek nagyobb fokú felhasználására van szükség, amelyek képesek javítani a növény mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Munkánk során Európában már bevezetett kereskedelmi oltóanyagok alkalmazásának hatásait vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, három bioeffektor (BE) termékkel: BE1 - Trichoderma harzianum T 22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. Tenyészedényes kísérletben kerestük a termékek közti különbségeket, az alkalmazás módjától és idejétől, illetve a foszfor-formák felvehetőségétől függően is. A bioeffektorokat a gyártók által javasolt módon a vetéssel egy időben adagoltuk. Megállapítottuk, hogy azok a gyomok gyorsabb kelése miatt a gyomok biomasszáját növelték, megelőzvén a paradicsomot. A leghatékonyabbnak, a P-felvételt javítani képes BE 3 oltóanyag bizonyult. A bioeffektorok alkalmazásánál ezért a növény és az alkalmazott törzsek élettani igényei, potenciálja mellett a technológiai alkalmazási lehetőségeket is javasolt figyelembe venni.

• Kétsoprony település 19-20. századi határhasználattörténetének vizsgálata, különös tekintettel a biotóphálózat változására

  332-340

  Petrovszki János

  Szalai Tamás

  Saláta Dénes

  Megtekintések száma:

  119

  Az intenzíven művelt mezőgazdasági tájak esetén kiemelt jelentősége van a biotóphálózatnak. Kutatásunk célja egy alföldi, intenzíven művelt határú település – Kétsoprony – területhasználattörténetének és a terület biotóphálózatának, kifejezetten a fasorok időbeli változásának vizsgálata. Mivel a területen hosszú ideje a szántóföldi művelés dominál, a meglévő biotóphálózati elemek, legfőképp a fasorok, kiemelt természetvédelmi jelentőséggel rendelkezhetnek. A határszerkezet és a fasor-hálózat átalakulásának mérvadóbb szakaszait korabeli térképek feldolgozásával, mennyiségi- és minőségi állapotjelzők hozzárendelésével végeztük. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a 19-20. században a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya folyamatosan növekedett, míg a fasorok mérete csökkent a vizsgált területen.